Példátlan magyar találmány: mi köze a lepkeszárnynak a mobiltelefonhoz?

A lepkék szárnyán található pikkelyek segíthetnek abban, hogy a mobiltelefonokba a levegő minőségének meghatározására alkalmas szenzorokat építsenek.

pillango
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A lepkeszárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék alkalmasak az illékony káros anyagok kimutatására egy magyar kutatás szerint - közölte a Magyar Tudományos Akadémia. A közlemény szerint az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak felfedezése utat nyithat az akár mobiltelefonokba is beépíthető mikroszenzorok fejlesztése felé.

A levegő minőségének meghatározása egyre fontosabbá válik kül- és beltérben egyaránt. Lényeges az is, hogy milyen szennyező anyagok, például illékony szerves anyagok gőzei szennyezik a belélegzett levegőt. Asztali készülékek már régóta rendelkezésre állnak ilyen analitikai feladatok ellátására, de azok nem zsebre tehetőek - írja a közlemény.

Hozzáteszik: az ideális kémiai szenzor olcsó, hordozható, kis energiafogyasztású, megbízható, azonnali, anyagszelektív, és jól kiolvasható választ ad a környezeti levegő körülményei között is. A mobiltelefonban már adott a hangolható fényforrás - a képernyő -, adott a fényérzékelő - a kamera -, de szükséges lenne még egy optikai úton kiolvasható és kémiailag szelektív érzékelő.

Pontosan ilyen anyagok kutatásával foglalkozik az MTA két kutatója, Kertész Krisztián és Piszter Gábor. Felfedezésük külön érdekessége, hogy a kémiailag szelektív szenzor nem egy bonyolult előállítási folyamat végterméke, hanem lepkék szárnyán képződik. Egyes lepkék szárnyainak színét ugyanis nem festékek adják, hanem kitinből és levegőből felépülő nanoarchitektúrák, melyeket úgy lehet elképzelni, mint az emberi hajszálnál mintegy ezerszer kisebb szemekből álló, háromdimenziós csipkét.

A pikkelyekben előforduló fotonikus nanoarchitektúra úgy hozza létre a színt, hogy szerkezetéből adódóan bizonyos hullámhosszúságú fény nem tud terjedni ebben a háromdimenziós csipkében, ezért visszaverődik róla. Hogy pontosan milyen színű fény verődik vissza a pikkelyekről, azt a csipke szerkezetét jellemző méretek szabják meg, valamint a csipkét alkotó anyag és a levegő optikai tulajdonságainak különbsége. Ezt a különbséget törésmutató kontrasztnak nevezik.

Elég egyetlen pikkely is

A csipkének az a különleges tulajdonsága van, hogy különböző illóanyagok gőzeinek hatására megváltoztatja a színét. Ez annak tulajdonítható, hogy a csipke parányi üregei arra késztetik a gőzöket, hogy cseppfolyóssá alakuljanak bennük, és így megváltozik a fent említett törésmutató kontraszt - írja a közlemény.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Az első epizódban a konyhapszichológia kérdéskörével foglalkozunk. Vajon jót tesz az, ha saját magunkat analizáljuk önsegítő könyvek alapján? Van olyan, hogy túl sok terápia? Mikortól trauma a trauma? Tarts velünk, dilemmázzunk együtt!

Promóció

Az MTA kutatói elsőként igazolták, hogy a kémiai érzékeléshez nincs szükség egy egész szárnyra, elégséges egyetlen pikkely is. Egy pikkely jellemzően 100 mikron hosszú, mintegy 50 mikron széles - ennyi az emberi hajszál vastagsága -, és mindössze egyetlen mikron vastagságú. Ezért kiválóan alkalmas lehet mikroszkopikus méretű szenzorok építésére - olvasható a közleményben.

Fotók: Getty Images.

Irtó vicces dolgot szúrtak ki az okostelefon kameráján

Szórakoztató lesz tőle ránézni a mobilra: ugye, te is többször csekkolnád, mennyi az idő, ha az alábbiakhoz hasonló, kreatív háttered lenne?

Irtó vicces dolgot szúrtak ki az okostelefon kameráján: a fél internet ezen nevet

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük