7 ezer éves építmény nyomait találták meg Lengyelországban: mire szolgálhattak a hatalmas kövek?

Hétezer éves is lehet a kontinens legnagyobb neolitikus körárka: a sziléziai faépítmény így akár kétezer évvel is idősebb lehet a Stonehenge-nél, és nem kizárt, hogy ez volt Európa legnagyobb csillagászati obszervatóriuma.

Miroslaw Furmanek, a wroclawi egyetem munkatársa a dél-lengyelországi Pietrowice Wielkie településnél 2011-ben végzett kutatások során megerősítette egy ovális építmény maradványainak létezését.

Szertartásokhoz és óvóhelyként is használhatták

A több mint háromhektáros területet légifelvételek alapján, a mágneses tér változásait észlelő készülékek segítségével vizsgálták át, hogy pontosan meghatározzák a körárok fekvését és felépítését.

A kutató az MTI-nek azt mondta, hogy az ásatásokat július végén kezdik meg a helyszínen, hogy meghatározhassák a régészeti lelet pontos korát.

A Pietrowice környékén talált körárok i. e. 4900-4500 között épülhetett. A létesítmény két koncentrikus árokból állt: a 160-180 méter átmérőjű külső árok nyolc méter széles, míg a 110-120 méter átmérőjű belső árok két méterrel keskenyebb volt. A régészek az árkok mentén kör alakú nyomokat is találtak, amelyek facölöpökből épített palánkokra utalhatnak - olvasható a Newsweek Polska hetilap legfrissebb kiadásában.

A régészek szerint az árkok és palánkok elsősorban jelképes jelentőségűek: a szent és a profán tér szétválasztását szolgálták. Nem kizárt, hogy az építményt naptárként használták - erre utalhatnak a belsejébe vezető keskeny átjárók.

A feltételezések megerősítéséhez a kutatók ellenőrzik, hogy a palánkon található rések megegyeznek-e a Hold és a Nap - például a napéjegyenlőség idején észlelt - fekvésével, továbbá meg kell találniuk a körépítmény harmadik bejáratát is.

A körépítmény nagysága arra utal, hogy nagy jelentősége volt a helyi közösség számára. Már felépítése is komoly erőfeszítést jelenthetett a primitív szerszámokat használó embereknek.

Magyarországon is lehet hasonló

Furmanek feltételezése szerint a csillagászati funkción kívül egyebek között a gazdasági élet, azaz a cserekereskedelem központja is lehetett, illetve a helyi társadalmat integráló jelentőséggel is bírt: itt tarthatták a közgyűléseket, vallási szertartásokat, illetve szerveztek közösségi játékokat, mint a jelenlegi stadionokban. Nem valószínű, hogy erődként használták volna, de veszély esetén az építményben bújhattak meg a környék lakói.

Lengyelországban a kilencvenes években fedezték fel az első körárkokat. Az építmények körvonalait repülőgépről készített, illetve műholdas fényképek segítségével sikerült feltárni, egyebek között a változó talajon eltérő módon terjeszkedő növényzet alapján.

Így fedezték fel 14 éve az egyik legismertebb, ma már rekonstruált építmény maradványait Biskupinban. A légi régészeti kutatások bevezetése előtt a lengyelek azt feltételezték, hogy elsősorban a neolitikus kori földművelés területén, azaz a régió déli országaiban, köztük Magyarország mai területén voltak ilyen létesítmények.

Kép forrása: nikto.flog.pl

• történelem
• építészet
• lengyelország
• lelet
• Terasz