10 magyar film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz

Az első magyar film, A táncz 1901-ben készült az Uránia Tudományos Színház egyik előadásának mozgóképes illusztrációjaként.

Rendszeresen csak 1908-tól kezdtek filmeket gyártani hazánkban, ettől kezdve azonban nem volt megállás: dokumentumfilmek tucatjait híradók százai követték - és fordítva -, majd megszülettek a mai magyar film ősatyjai, amelyek örökre elcsábították a mozgóképek hazai szerelmeseit.

Bár Magyarország nem hasonlítható össze Hollywooddal, nem kell szűkölködnünk jó mozikban, legyen szó évtizedekkel ezelőtt készült klasszikusokról, a szocializmusban született örök érvényű alkotásokról vagy éppen modern mozifilmekről. Sőt, van néhány olyan film, amire kifejezetten büszkék lehetünk - a következő tíz kétségkívül ilyen.

Kicsit sárga, kicsit savanyú: A tanú

Bacsó Péter 1969-ben rendezett filmje ma már kultuszfilm – születésekor azonban kevésbé volt népszerű. Bemutatása után azonnal betiltották, és tíz év pihenés után is csak azért volt látható, mert részt vett a Betiltott Filmek Fesztiválján. A közönség azonban azonnal a szívébe zárta.
A történet 1950-ben játszódik, középpontban Pelikán József gátőrrel, aki egyedül neveli gyermekeit.

Anyagi gondokkal küzd, amikor pedig nem tud húst adni a gyermekeinek, komoly döntést hoz: nincs mese, Dezsőnek, a disznónak mennie kell. A bonyodalom akkor kezdődik, amikor az ÁVO tudomására jut a titokban végzett disznóvágás, és Pelikánt börtönbe csukják. Ez azonban még csak a kezdet, mégpedig Pelikán politikai szereplésének a kezdete – amelyet szavakkal nem is próbálunk leírni. A Rákosi-korszaknak fityiszt mutató film kötelező mindenkinek!

Hosszú az út: Portugál

Egy film, amit nem lehet nem szeretni, és amit képtelenség pókerarccal végigülni. Egressy Zoltán és Lukáts Andor története igazi tarkamagyar mű, amelyben szerepet kap Magyarország, Portugália, a jövőképek, a vágyak - mindez azonban egyetlen kis kocsmában, vidéken. Onnan ugyanis nincs menekvés, oda azonban annál inkább. Aki jön, álmodozik, kötelezően két kis fröccs között.
A helyszín egy képzeletbeli magyar falu, Irgács. Ide érkezik az a harminc év körüli, budapesti esszéíró fiatalember, aki romokban heverő házassága elől menekül. A kocsmában, ahol a falu prominens képviselői fogadják, igencsak értetlenül szemlélik a portugál naplementéről álmodozó fiatalt - aki nem mellesleg ahelyett, hogy útra kelne, azonnal beleszeret a kocsmáros lányába, Masniba. Hogy mit szól mindehhez Retek, Masni vőlegénye? A filmből minden kiderül..

Egy BKV-klasszikus: Kontroll

A film a mese és a valóság speciális keveréke lent, a föld alatt. Történet egy furcsa fiatalemberről, Bulcsúról, az ellenőrökről, a rivális ellenőrbrigádról, a sínezésről - és talán a szerelemről és az újrakezdésről. Az utasok és a jegyellenőrök jól ismert drámáitól a metróvezetőség emberein át, akiknek mindennél fontosabb az utasok metróba vetett hite, egészen a Gyalogkakukkig, aki az Utazók Felszabadítása Társaság tagjaként az ellenőrök legnagyobb ellenfele, a film senkiről nem feledkezik meg. Még Béláról sem, a bukott mozdonyvezetőről, aki ugyanolyan otthon van ebben a kitaszított világban, mint Bulcsú.

Vagy Szofiról, a lányáról, akibe Bulcsú azonnal beleszeret, még ha a nagy Ő mackójelmezbe bújt is.
Komikus film ez, pontosabban lenne, ha nem tűnne fel sötét árnyékként újra és újra egy gyilkos, beférkőzvén a BKV idilljébe.

• kultúra
• szabadidő
• szórakozás
• film
• Terasz