77 ezren zsebelnek be félmilliónál is nagyobb nyugdíjat: egyre nagyobb a különbség
Egyre nagyobb a különbség a nyugdíjak között – mutatjuk, mit mond a statisztika.
Egyre többen kapnak rendkívül magas összegű nyugdíjat Magyarországon: 2025 januárjában már 77 ezer olyan jogosultat regisztráltak, aki havi szinten több mint félmillió forintot vehetett kézhez - jelent meg az Economx oldalán. Ez a szám három évvel korábban még nem érte el a 35 ezret, vagyis jelentős növekedésről van szó.
Ennyi volt az átlagnyugdíj 2024-ben
A Központi Statisztikai Hivatal friss, Magyarország, 2024 című kiadványa szerint összesen 2 267 491 fő részesült saját jogú (öregségi) nyugdíjban vagy egyéb hasonló ellátásban. Ez magában foglalja az öregségi nyugdíjat, az életkor alapján járó juttatásokat, valamint a megváltozott munkaképességű személyek támogatását is.

Az öregségi nyugdíjak átlaga 2025 elején 242 327 forint volt, a medián viszont jóval alacsonyabban, 215 615 forintnál alakult. Ez azt is jelenti, hogy az ellátottak közel 63 százaléka (1,2 millió fő) az átlagos összegnél kevesebbet kap havonta. A legnépesebb csoportot azok alkották, akik 180 és 200 ezer forint közötti ellátásban részesültek – körükbe mintegy 217 ezer ember tartozott.
A statisztikából kiderül az is, hogy a magasabb nyugdíjak inkább a férfiak körében jellemzőek. Az alacsonyabb összegű ellátásokat többségében nők kapják, viszont 420 ezer forint feletti sávban már a férfiaké a nagyobb arány. A teljes ellátotti körben a nők vannak többen – 1,41 millió női nyugdíjas áll szemben 858 ezer férfival.
A félmillió forint feletti nyugdíjat kapók aránya 3,4 százalék, azaz 77 ezer fő, közülük 32 ezren már 600 ezer forintnál is többet kapnak. Ez a réteg a teljes nyugdíjas népesség 1,4 százalékát teszi ki.
Az ellátási összegek területi eloszlása is jelentős különbségeket mutat. A legmagasabb átlagnyugdíjak Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Komárom-Esztergom, Pest és Fejér megyékben jellemzőek. A XII. kerület például kiemelkedik: itt az átlagos nyugdíjösszeg meghaladja a 331 ezer forintot. Ezzel szemben a legalacsonyabb összegek Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében jellemzőek, ahol egyes déli járásokban 190 ezer forint alatt marad az átlag.
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
Miközben a legjobban kereső nyugdíjasok száma növekszik, a reálérték csökken. A nyugdíjak 2024-ben 6,4 százalékkal maradtak el a bérek növekedési ütemétől, így a nyugdíjasok életszínvonala relatív visszaesést mutat. Az átlagnyugdíj jelenleg a bruttó átlagbérnek csupán körülbelül 53 százalékát éri el, és a becslések szerint akár 800 ezer nyugdíjas is a létminimum alatt élhet.
A számok alapján tehát kettős a kép: míg az egyik véglethez tartozók számára kényelmes megélhetést nyújt az ellátás, addig a többség számára szűkösek a lehetőségek. A társadalmon belüli egyenlőtlenségek nemcsak a munkaképes korúak között, hanem a nyugdíjasok körében is egyre látványosabban kirajzolódnak.
Hiába jött meg a nyugdíj, sokaknak vissza kell utalni: ráfázik, aki nem teszi
Vannak bizonyos esetek, amikor nem annyi összeget kapunk, amennyi megillet.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary.)



















