A szellem megfelelő működéséhez a testet is karban kell tartani - A Nobel-díjas Krausz Ferenc úszik, fut és kerékpározik
Az immár világhírű fizikus a tudomány mellett a családjának és a sportnak is áldoz.
A 2023-as fizikai Nobel-díjat Krausz Ferenc Németországban élő, magyar születésű, Gábor Dénes-díszokleveles fizikus, az MTA külső tagja, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója kapta.
A kutató évtizedek óta dolgozik a fizika területén: többek között az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat.
Út a Nobel-díjig
Krausz Ferenc 1962-ben született Móron. Szülei kétkezi munkások voltak, akik mindent megtettek, hogy megfelelő körülmények között neveljék gyermekeiket. A fizika szeretete már fiatal gyermekkorában megmutatkozott, amikor tanulmányait a móri Táncsics Mihály Gimnáziumban végezte.
A fizikusi pályától azonban óva intették, mondván, hogy szerezzen olyan diplomát, amivel egyszerű elhelyezkedni. Ezért a gimnázium elvégzése után a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) villamosmérnöki karára jelentkezett, amit az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) elméleti fizikus képzésével párhuzamosan végzett. Okleveleit 1985-ben vette át, majd megkezdte kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében.
Doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként, majd professzorként is dolgozott. 2003-ban kapta meg a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatói címét. Emellett 2004-től a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének a vezetője, valamint a budapesti Molekuláris-ujjlenyomat Kutató Központot is ő irányítja.
Az immár Nobel-díjas fizikus közel 150 kutató munkáját felügyeli, illetve saját kutatásokkal is foglalkozik, de a sportra mindig szorít időt: fut, úszik, és a kerékpározást is kedveli. Úgy gondolja, ahhoz, hogy a szellem megfelelően működjön, a testet is karban kell tartani. Élete fénypontjának az egyéves unokáját tartja, és saját elmondása szerint, bár sokat köszönhet Ausztriának, a szívében mindig magyar marad.
Olvass tovább! Negyven év után kapta meg az első elismerését - Nem volt könnyű Karikó Katalin útja a Nobel-díjig
A 2023-as orvosi élettani Nobel-díjat biokémiai felfedezéseiért Karikó Katalin és Drew Weissmann kapta. A magyar tudós és kutatótársa hozzájárult a Covid-19 elleni, úgynevezett mRNS-vakcinák kifejlesztéséhez.
Negyven év után kapta meg az első elismerését - Nem volt könnyű Karikó Katalin útja a Nobel-díjig
A magyar származású kutató évtizedek óta az Egyesült Államokban kutat.
Elolvasom(A képek forrása: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
- díj
- elismerés
Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat kapott
- díj
- orvostudomány