Furcsa újítások Matolcsy egyik kedvenc hivatalánál

Az elmúlt hónapokban a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentései kisebb-nagyobb formai és tartalmi változásokon estek át.

Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy míg korábban a jelentéseknek nem volt címe, addig ma már van, a kereseti statisztikákból pedig már jó ideje eltűnt a reálbér, ami helyett csak a nettó-bruttó fizetésekre vonatkozó változásokat tüntetik fel.

Matolcsy örülhet

Ezek a változtatások több szempontból is kapóra jönnek a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztériumnak, olyannyira, hogy például a KSH kereseti statisztikájának megjelenésének napján már biztosan lehet tudni, hogy az adatokra hivatkozva a tárca a délután folyamán vagy egy olyan sajtóközleményt ad ki, amelyben önmagát dicséri, vagy egy olyat, amelyben büszkén tálal egy olyan hírt, amely az alaposabb szemlélőből öröm helyett elkeseredést vált ki. 

Friss példa: az NGM a KSH május 18-i gyorsjelentésére reagálva azonnal és büszkén kihirdette, hogy a bruttó átlagkereset Magyarországon 4,4%-kal nőtt az első negyedévben. Ez egyébként igaz is, a gond csak az, hogy a bérek értéke a valóságban nemhogy nem nőtt, inkább csökkent: az infláció miatt 5%-kal lett kevesebb a fizetések vásárlóértéke. Ez viszont a KSH gyorsjelentéséből nem derül ki, hiszen nem tüntetik fel a reálbért.

A családi kedvezmény miatt marad ki a reálbér

A KSH sajtóosztálya lapunk kérdésére elmondta, a reálbérek a statisztikából azért kerültek ki, mert az szja-rendszer tavalyi változása - elsősorban a családi kedvezmények bevezetése - az alkalmazásban állók reálkeresetének a korábbi gyakorlatnak megfelelő havi rendszerességű számítását és publikálását nem teszi lehetővé.

A sajtóosztály hozzátette: minden negyedévben közlemény keretében számolnak be a családi kedvezményeket is figyelembevevő nettó keresetekről, illetve az ennek megfelelő reálkereset alakulásról, emellett a Főbb munkaügyi folyamatok című negyedéves elemző kiadványban is szerepel az adat, ahogy a STADAT-tábláknál az éves adatok között is.

Az újságírók azért ki tudják számolni

Míg a KSH a reálbéreket nem említi, addig az újságírók igen. A lapokat ebből a szempontból két csoportra lehet osztani: akik szó nélkül átveszik, amit a KSH ír, illetve, akik az adatokat elemzik is.   

Néhány cím érzékeltetésként pro és kontra:

• Mno.hu - Nőtt az átlagkereset és a nettó bér
• Origo, Vállalkozói negyed - Egyre kevesebb a munkahely, de nő a fizetés
• Nol.hu - Csökkentek a reálbérek márciusban
• Klubrádió.hu - Kevesebbet ér a fizetésünk

Hogy a reálbér kimarad a statisztikákból, az a fenti magyarázat alapján akár érthető is lehet. A címadás viszont ennél érdekesebb kérdés, hiszen minek kellenek a címek, ha eddig nem volt rájuk szükség?

Korábban a hivatal - a szlovák és a román intézményhez hasonlóan - szárazan csak annyit közölt: Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2011. július-szeptember.

KSH: 42 ezerrel többen dolgoznak, Index: féléves mélypontos a foglalkoztatottság

Ezt váltották fel az olyan címek, mint például: 42 ezerrel többen dolgoznak, mint egy éve vagy Áprilisban főként az emelkedő üzemanyagárak befolyásolták az infláció alakulását. A foglalkoztatottsági adatokra tipikus példa: a hivatal közli, hogy 40 ezer fővel dolgoznak többen mint egy éve, a hír bejárja a sajtót, az NGM is örömködik, majd, miután a részletes adatokat egy elemző átböngészi, kiderül, hogy a foglalkoztatás valójában féléves mélypontra került. Elfogultsággal egyébként a KSH-t semmiképp sem lehet vádolni, hiszen ugyanúgy beszámolnak a címben arról, hogy recesszióba zuhant a gazdaság, ahogy  - az elsőre szépnek tűnő - foglalkoztatottsági adatokról is.

A KSH kérdésünkre, hogy ki és mi alapján ad címet, azt mondta, a gyorstájékoztatók címadása során határozott elvárás, hogy a cím igazodjon a jelentés tartalmához. A tájékoztatókat egyébként a témakörben illetékes szakmai főosztály készíti el, a Tájékoztatási főosztály véleményezi őket, ezt követően engedélyezi a szakmai elnökhelyettes a megjelenést.

Hogy a korábbi gyakorlatot a címekkel kapcsolatban miért rúgták fel, arra a KSH nem adott konkrét választ. A hivatal annyit mondott, egyik fontos feladatuk a felhasználók információigényének kielégítése, a statisztikai adatok iránt növekvő érdeklődés pedig szükségessé teszi a hivatal közzétételi tevékenységének megújítását.

A kormányváltás után új vezetőt kapott a hivatal

A KSH kérdésünkre, hogy mindezen változások összefüggésben állnak-e azzal, hogy a kormányváltás után a hivatal élén vezetőváltás történt, nem válaszolt.

A KSH éléről 2010 júniusában távozott Belyó Pál, akit nem sokkal azelőtt nevezett ki hat évre Bajnai Gordon akkori miniszterelnök. Belyó Pál a kormányváltás után lemondott, utóda Vukovich Gabriella, a KSH korábbi alelnöke lett, aki az egyik szerzője volt az Orbán Viktor megbízásából 2006-ban ország gazdasági helyzetéről készült, Fehér könyv néven ismert tanulmánynak.

• matolcsy györgy
• központi statisztikai hivatal
• belföld
• Terasz