A legbizarrabb középkori tévhitek a várandósságról: perverz lesz a gyerek a terhesség alatti szextől

Annak a varázslatos csodája, hogy egy szervezet egy másik életet képes alkotni, ősidők óta lenyűgözi és foglalkoztatja az emberiséget. Nem csoda hát, hogy a terhesség körül hiedelmek tucatjai születtek az emberek fejében ennek kapcsán.

A középkorban, bár a tudományos érdeklődés egyre fokozódott, még mindig nagyon keveset tudtak a várandósságról, és ennek is volt köszönhető, hogy számos elrugaszkodott, olykor bizarr elképzelés terjedt el róla. Ilyeneket tartalmazott a 15. századi, kismamáknak íródott Guzsalyok evangéliuma, illetve Michele Savonarola 14. századi itáliai egyetemi professzor ugyancsak terheseknek szánt könyve, a De regimine vernacular pregnantibus noviter natorum et usque ad septennium is.

Zavarba ejtő elképzelések

A terhesség alatti szexről még a mai napig is sok szó esik, mert sokan tartanak tőle, hogy árthat a babának, pedig mint egy korábbi cikkünkben szakorvos is elmondta, normális terhesség esetén alaptalan a félelem. A kérdés már középkorban is téma volt.

Akkoriban azonban nem a koraszüléstől vagy vetéléstől tartottak a várandósok, hanem egy egészen elrugaszkodott következménytől: a Guzsalyok evangéliuma azzal az indokkal intett óva tőle mindenkit, mert ha a kismama szexuális életet él, akkor a születendő gyermek felnőtt korában perverz lehet.

Egy másik ide kapcsolódó, szintén ebben az írásban megfogalmazott hiedelem szintén a születendő baba majdani szexuális életére vonatkozik. A középkoriak úgy gondolták, hogy ha a kismama lágy sajtot fogyaszt, akkor fiúgyermeke kisebb pénisszel fog születni, aminek majd felnőttként láthatja kárát.

Nyúlszáj nyúlevés miatt

Más, a terhesség alatti étkezéssel összefüggő hiedelmek is léteztek a középkorban. Ilyeneket Savonarola várandósoknak írt könyve tartalmazott. Az egyik bizarr feltételezése szerint, ha a kismama elfogyaszt egy nyúlfejet, gyermeke nyúlszájjal fog születni. A túl fűszeres ételektől ugyancsak óva intettek a sorok, meg ne vakítsák velük a születendő babát.

A könyv másik feltételezése szerint a születendő baba neme az étrenddel befolyásolható: ahhoz, hogy a kismama fiút szüljön, száraz és meleg ételeket kell, hogy fogyasszon. Azok ugyanis a maszkulin tulajdonságokat hozzák ki a magzatból, és visszaszorítják a feminineket. A hideg víz ivása mindeközben lánygyerek születését eredményezhette. Mivel régen a fiúgyermek születését preferálták, ez a kérdés kiemelten fontos volt a középkoriak számára.

Bár ma már tudjuk, hogy az alkoholfogyasztás kerülendő a terhesség alatt, a középkori tanácsok szerint víz helyett is érdemesebb vörösbort inni a kismamáknak, mert az válik hasznára a fejlődő magzatnak. Tegyük hozzá, hogy a középkori ember a legritkább esetben fogyasztott vizet, mert fél a betegségektől. 

A hangulat apropóján

Savonarola arra is figyelmeztetett, hogy a kismama hangulata hatással van a pocakban növekvő baba hangulatára. Azt tanácsolta, hogy a nők legyenek minél mosolygósabbak és nyugodtabbak, és kerüljék a negatív gondolatokat, mivel azok eljutnak a kicsihez is. Ha pedig egy magzat aggodalmak és rosszkedv közepette fejlődik, akkor születése után is sírós, nyugtalan baba lesz.

Átkos leletek

Nem kell ahhoz középkor, hogy elrugaszkodott elméletek terjedjenek el. Régi tárgyak és régészeti leletek kapcsán is születtek hiedelmek, miszerint átkokat szabadíthattak megtalálóikra.

• középkor
• terhesség
• hiedelem
• bizarr
• érdekesség
• Terasz