A szocialisták alatt 9 kötelezettségszegési eljárás indult

Magyarország ellen három törvény miatt gyorsított kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság. Az ügyet kiemelten kezeli mind a hazai, mind a nemzetközi sajtó, pedig nem ez az első eset, hogy ilyesmi megtörténik. 

Magyarország ellen eddig összesen kilenc eljárás zajlott az Európai Bíróságon. Ezek közül a legfájdalmasabb az áfatörvénnyel kapcsolatos ügy volt, amely százmilliárdokkal terhelte meg a költségvetést.

A Magyarország elleni kötelezettségi eljárások nagy része amiatt indult, mert bizonyos uniós irányelveket nem ültettünk át a magyar jogrenszerbe. Az irányelv olyan uniós jogszabálytípus, amely az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező. Mivel a kötelezettségeinket az eljárások megindítása után rövid időn belül teljesítettük, így az ügyeket törölték, különösebb következménnyel nem kellett számolnunk.

Magyarország ellen eddig egyetlen elmarasztaló ítélet született, mégpedig az áfatörvénnyel kapcsolatban. Emellett további két ügyben várjuk a bíróság döntését - leszámítva a most indult eljárásokat a jegybanktörvény, valamint a bírák korai nyugdíjazását és az adatvédelmi ombudsman idő előtti eltávolítását lehetővé tevő jogszabályok miatt.

Bár elsőre soknak tűnhet a szocialista kormányok alatt megindított eljárások száma, talán a legnyabobb különbség, hogy most az Európai Unió a demokráciát félti Magyarországon. Feltételezésük szerint a nemrégiben elfogadott jogszabályok veszélyeztetik a bíróság, a jegybank és az adatvédelmi ombudsman függetlenségét. Ez komoly vád. 

Fontos tudni, hogy az eljárás kimenetele ugyanaz lesz. Először egy hónapunk lesz arra, hogy válaszoljuk a bizottság aggályaira. Ha az EB nem kap megfelelő garanciákat, akkor indul el a második szakasz, egy újabb felszólítással. Ezt követően citálhatnak minket bíróság elé. 

1. Bevándorlók munkavállalása

A bizottság először 2007. január 29-én nyújtott be keresetet Magyarország ellen azért, mert hazánk nem vette át azt az uniós irányelvet, amely a munkavállalás, tanulás, letelepedés terén ad szélesebb jogokat a nem tagállami országok azon polgárainak, akik legalább öt éve EU-területen tartózkodnak.

A bíróság törölte az ügyet a nyilvántartásból, mivel az irányelv átültetését szolgáló jogszabályok 2007. július 1-jén hatályba léptek.

2. Médiatörvény

Alig telt el egy hónap, 2007. március 13-án már indult is a következő eljárás Magyarország ellen, ezúttal az akkori médiatörvény miatt. A törvény alapján a kábeltelevíziós szolgáltatók a magyar lakosság mindössze egyharmadának nyújthattak szolgáltatásokat. A szabályt az EU-csatlakozásig kellett volna megszüntetnünk, de ez elmaradt. Mivel az Országgyűlés 2007 júniusában hatályon kívül helyezte a paragrafust, így a bizottság elállt keresetétől, a bíróság pedig törölte az ügyet a nyilvántartásból.

3. Fogyasztóvédelem

2008. június 24-én újabb keresetet nyújtottak be, ezúttal is azért, mert bizonyos irányelveket nem ültettünk át a hazai gyakorlatba. Ilyen volt az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló irányelv, melynek célja röviden, hogy az EU polgárait ugyanaz a védelem illesse meg a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben akkor is, ha például külföldi weblapról vásárolnak. Az Országgyűlés 2008. június 9-én fogadta el az irányelv teljes átültetéséhez szükséges törvényeket, amelyek 2008. szeptember 1-jén léptek hatályba.  A bizottság ezért elállt a keresettől, a bíróság pedig törölte az ügyet a nyilvántartásból.

4. Tőkekövetelmények

2008. augusztus 13-án újabb kereset indult, az ok ugyanaz volt: Magyarország nem hozott meg bizonyos jogszabályokat. A kereset ezúttal a tőkekövetelményekről szóló irányelvekről szólt. A tőkekövetelmények előírják, milyen összegű pénzforrásokkal kell a bankoknak és befektetési vállalkozásoknak rendelkezniük annak érdekében, hogy képesek legyenek fedezni az általuk viselt kockázatokat, és biztosítani tudják a betétesek védelmét - derül ki a Jogi fórum cikkéből.

Mivel az eljárás ideje alatt elfogadták a teljes megfeleléshez szükséges jogszabályt, a kimenetel ugyanaz lett, mint az előző eljárások esetében, a bíróság törölte az ügyet.

5. Szolgáltatásnyújtás külföldön

2008. decemberében a bizottság a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv miatt nyújtott be keresetet, Magyarország ugyanis nem hozta meg az ezen irányelvnek való megfeleléshez rendelkezéseket.

Az irányelv - egyebek mellett - a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás lehetőségét terjeszti ki valamennyi szabályozott szakmára. Ennek megfelelően a valamely tagállam joga szerint szabályozott szakmát gyakorló és abban az államban letelepedett személy meghatározott feltételekkel valamely más tagállamban is nyújthat szolgáltatást.

Az addig hatályos európai közösségi jog csak azon szakmák esetében tette lehetővé a határon átnyúló szolgáltatás nyújtását, amelyek esetében közös követelményeket is elfogadták, például az építészeknél - ismerteti az irányelvet az Euvonal.hu.

A bizottság 2009. október 8-ai beadványában jelezte, hogy a keresetétől eláll, tekintettel arra, hogy a magyar kormány arról tájékoztatta, hogy időközben az irányelv teljes átültetése megtörtént.

6. Lakásvásárlás után fizetendő illeték

A bizottság 2009. július 8-án nyújtott be ismét egy keresetet hazánk ellen, a téma a lakásvásárláskor fizetendő illeték volt. A hazai szabályok szerint lakásvásárláskor, ha valaki bizonyos időszakon belül eladta egy másik ingatlanát, az illetéket nem a vásárolt lakás teljes értéke, hanem a vásárolt és eladott lakás forgalmi értékének különbözete után kellett megfizetni. A gond az volt, hogy a szabály csak azokra érvényes, akiknek az eladott ingatlana Magyarország területén feküdt. Ha az EU más tagállamaiban, akkor nem járt a kedvezmény.

Az Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást hazánkkal szemben, mert álláspontja szerint a szabályozás a más tagállamokban lakó és ott ingatlannal rendelkező uniós polgárokat visszatarthatja a magyarországi ingatlanvásárlástól és a hazánkban történő letelepedéstől - ismerteti az ügyet a HVG.

A bíróság 2011. december 1-jén hozott döntést, melyben elutasította a bizottság keresetét arra hivatkozva, hogy a személyek szabad mozgásának és a letelepedés szabadságának Magyarországon bevezetett korlátozásait az adórendszerbeli koherencia megőrzésének szükségessége igazolja, és a korlátozások teljesítik a feltételt, miszerint arányosnak kell lenniük az elérni kívánt céllal.

7. Áfatörvény - a legfájdalmasabb

A bizottság 2010. június 1-jén nyújtott be keresetet a magyar áfatörvény miatt. Ez volt az első ügy, amelyben az Európai Bíróság elmarasztalta hazánkat. Az akkor hatályos magyar szabályok szerint a cégek az államkasszába befizetendő áfa összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetett áfát, és amennyiben a levonható áfa összege meghaladja a befizetendő adóét, úgy a vállalkozás a különbözet visszatérítését kérheti az államtól.

Abban az esetben viszont, ha a cég valamely beszerzése ellenértékét az ahhoz kapcsolódó áfával együtt ténylegesen még nem fizette meg üzleti partnerének, úgy az ezen ügylet keretében felszámítandó áfa összegével csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét. Az el nem számolt áfa összege ekkor csak a következő adómegállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de csak akkor, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit - foglalta össze a lényeget a Privátbakár.hu.

A bíróság úgy döntött, a jogszabály indokolatlan terhet ró a vállalkozásokra, pénzügyi likviditásukat és profitabilitásukat csökkentve, így azt meg kell változtatni. A döntés százmilliárdokba került a költségvetésnek. Arról, hogy volt a felelős a buktáért, ezen a linken olvashatsz.

Még két folyamatban lévő ügy van

A bizottság 2010. szeptember 29-én nyújtott be keresetet azért, mert álláspontjuk szerint Magyarország nem biztosítja a vasúttársaságok számára a díjmegállapítás függetlenségét, a pályahálózat-működtetők pénzügyi egyensúlyát, nem ösztönzi a pályahálózat-működtetőket az infrastruktúra-biztosítás költségeinek és a pályahasználati díjaknak a csökkentésére, valamint nem biztosítja, hogy a minimális szolgáltatások összességéért és a szolgáltatási infrastruktúrához való hozzáférésért fizetendő díjak megegyezzenek a vonatközlekedésből közvetlenül eredő költséggel - foglalja össze az ügyet az Euvonal.hu.

Emellett 2010. december 9-én az Európai Bizottság azért fordult az Európai Bírósághoz, mert álláspontjuk szerint Magyarország nem biztosítja azt, hogy a közbeszerzési eljárások során egy gazdasági szervezet más szervezetek kapacitására is támaszkodhasson, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ez pedig szintén ellentétes az egyik uniós irányelvvel. Ezekben az ügyekben várjuk a döntést.

• kormány
• orbán viktor
• gyurcsány ferenc
• európai unió
• belföld
• Terasz