Íme, Magyarország vadonatúj stratégiai partnerei

Orbán Viktor miniszterelnök az utóbbi időben három országról jelentette ki, hogy stratégiai partnerei lehetnek Magyarországnak. A miniszterelnök Kazahsztánt, Albániát és Kínát illette ezzel a címmel.

Hogy ezekben az országokban mi közös, az cikkünkből kiderül. Elszomorító pillanatkép leendő stratégiai partnereinkről.

Kína

Orbán Viktor legelőször Kínát jelölte meg mint jövőbeli stratégiai partnert, azóta született is egy 11 pontos megállapodás a két ország gazdasági kapcsolatainak elősegítéséről. Kínában a szabad, demokratikus választás egyelőre csak álom, a Kínai Népköztársaság pártállam, ahol a politikai hatalom alapvetően három részre osztható: a pártra, az államra és a hadseregre.

Kínában lényegében egypártrendszer van. A képet valamelyest árnyalja, hogy létezik nyolc kisebb párt is, ám ezeknek el kell fogadniuk a Kínai Kommunista Párt egyeduralmát.

Oligarchikus berendezkedés

Kínára alapvetően jellemző az oligarchikus berendezkedés, ahol a politikai hatalom kisszámú - mintegy kétezer - ember kezében összpontosul, akik Pekingből irányítják az ország életét.

A központi irányítás azonban egyre több engedményt tesz a helyi vezetők, a befolyásos párton kívüliek és amúgy az egész kínai lakosság akaratának.

Mindazonáltal a politikai vezetők még mindig szigorú ellenőrzést gyakorolnak a lakosság felett, jellemző a propaganda és a cenzúra - derül ki a Wikipedia szócikkéből, amely szerint a népköztársaság fennállása során sokszor sérültek az emberi és polgári jogok.

A sajtószabadságot tekintve Kína az országok rangsorában az utolsó helyek egyikét foglalja el. Azonban talán a legsúlyosabb, a humanitással szemben elkövetett lépés az 1989-es, demokráciát követelő diáklázadás vérbefojtása volt.

Albánia

Míg Kínáról mindenki tudja, hogy a demokratikus értékekkel hadilábon áll, addig Albánia politikáját Magyarországon ennél jóval kevesebben ismerik, pedig ott sem sokkal jobb a helyzet. Albánia Európa egyetlen muszlim többségű állama, ahol 40 évig diktatúra volt, az országban most az átmeneti időszak zajlik. Albániában kétpártrendszer épült ki, az egyik nagy párt az Albán Demokratikus Párt, a másik pedig a 2005 óta ellenzékben lévő Albán Szocialista Párt.

Az ő 2006-uk: négy embert ölt meg a rendőrség

Az eddigi legnagyobb botrányra 2011-ben került sor, amikor a szocialisták az utcára hívták híveiket, akik közül páran megpróbáltak behatolni a kormányfői hivatalba. A rendőrség négy embert ölt meg, 150 tüntetőt megsebesített. Berisha miniszterelnök indokként azt hozta fel, hogy a csoport puccsot szervezett, ezért elkerülhetetlen volt a kemény válasz.

A botrányt fokozta, hogy a miniszterelnök a főügyészre is megpróbált nyomást gyakorolni, hogy a puccsista verziónak szerezzen érvényt. A főügyész elutasította a miniszterelnököt, aki emiatt árulónak nevezte őt.

Kazahsztán

Míg Albániában már elméletileg demokrácia van, addig Kazahsztán még csak tekinget a demokrácia felé. Kazahsztán elnöke 20 éve Nurszultán Nazarbajev, uralma 2011-ben került a mélypontra, amikor az Ozenmunaigas olajmunkásai tüntetésekbe kezdtek, hogy elmaradt veszélyességi pótlékukat behajtsák a cégen.

11 halott egy tüntetés leverésénél

A tüntetők hat hónapra elfoglalták Zhanaozen város főterét, a hatóságok a demonstrációt törvénytelennek minősítették. A tüntetés szétverése során éles lőszereket vetettek be, az összecsapásokban legkevesebb 11 ember vesztette életét. A választások is meglehetősen érdekesen zajlottak az országban. Ezek során a szavazatok 95%-át szerezte meg Nazarbajev, a választáson a részvételi arány közel 90%-os volt. Bár nem a 20 éve uralkodó politikus volt az egyetlen elnökjelölt, két ellenfele is mellette állt ki.

A választásról európai megfigyelők azt mondták, azokon csalások egész sorát lehetett tapasztalni, sokan többször is szavazhattak, és sok választási bizottság maga gondoskodott arról, hogy az urnákban kellő számú szavazócédula legyen. Érdekesség, hogy Varga Mihály a kazah elnökválasztásról azt mondta: az a demokratikus normáknak megfelelően zajlott.

Furcsa választás furcsa választás hátán

Nemcsak az elnökválasztással, a sima választással is adódtak gondok. A Kitekintő arról számol be, hogy azt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keményen kritizálta, mivel az ellenzéki pártokat a korábbi hangzatos ígéretek ellenére is ellehetetlenítették az indulás tekintetében, bár kedves gesztusként két kis párt bejuthatott a parlamentbe. Ettől függetlenül a külföldi megfigyelők sokszor nem látták át, mi történik a leadott szavazatokkal. A média is komoly öncenzúrát gyakorolt, kevéssé számolt be az ellenzéki kampányokról. Szombaton az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatban feddte meg a kazah választások tisztátlanságát, és felszólított azok átláthatóságának növelésére.

• külföld
• kormány
• orbán viktor
• európai unió
• Terasz