Feltárul Kleopátra utolsó titka, átírhatja a történelmet a felfedezés - Exkluzív interjú dr. Kathleen Martínez régésszel

Kleopátra az ókor legnagyobb uralkodónője volt, és mai napig is azon kevés történelmi alakok közé tartozik, akiket óriási érdeklődés, rajongás, misztikum vesz körül. Mindezek ellenére sírjának helye az ősi világ, sőt az emberiség egyik legnagyobb régészeti rejtélye. Kleopátra, illetve római szeretője és szövetségese, Marcus Antonius i. e. 30-ban haltak meg. Az ókori szerzők szerint együtt temették el őket, temetkezési helyüket viszont sosem találták meg.

Dr. Kathleen Martínez dominikai régész, jogász és diplomata gyerekkora óta rajong az egyiptomi uralkodónőért, és azt tűzte ki céljául, hogy megoldja a több mint kétezer éves talányt. Húsz évet töltött Kleopátra sírjának keresésével, és most minden jel arra utal, hogy végre sikerült megtalálnia csapatával együtt. Egy ősi templomkomplexum, a Taposiris Magna, és az ahhoz kapcsolódó település közelében, Alexandriától nem messze bukkantak rá egy hatalmas, elsüllyedt kikötő maradványaira Egyiptom északi partjainál.

Dr. Kathleen Martínez a Feminának adott exkluzív interjút az óriási felfedezésről, ami megváltoztathatja a történelmet. A kutatás és a felfedezés részleteit pedig a NatGeo csatornán, szeptember 27-én 20 órakor debütált Kleopátra utolsó titka című dokumentumfilmben mutatták be. A részt október 10-én 21 órakor nézheted újra.

Interjú a Kleopátra sírját kutató régésznővel

- Lenyűgözött a kitartásod, a céltudatosságot és a szenvedélyed. De miért tűzted ki célul, hogy megkeresed Kleopátra sírját? Honnan jött ez, és mi motivált?

Gyerekkorom óta szenvedélyesen érdekelt a téma. Egy nap bementem apám könyvtárába, hogy megkeressem Shakespeare Antonius és Kleopátra című művét. Amikor apámat kérdeztem a könyvről, azt mondta: „erre a királynőre nem érdemes időt vesztegetni”. Pont ekkor kezdődött minden, mert ez csak még jobban felébresztette bennem a vágyat az iránt, hogy elolvassak mindent az életéről és a tetteiről.

Akkor értettem meg, hogy ő valójában egy propaganda áldozata volt.

Ezután több éven át szinte mindent elolvastam róla, amit csak találtam, és rájöttem, hogy sokkal összetettebb, mélyebb történelmi személyiség volt annál, mint ahogy Nyugaton gondoljuk.

- Volt valaha olyan pillanat, amikor fel akartad adni?

Nem, soha. Éveket szenteltem Kleopátra életének és halálának tanulmányozására. Volt valami a halálában, ami teljesen lenyűgözött, ezért úgy döntöttem, hogy elkészítem az ókori Alexandria térképét. Büntetőjogászként elkezdtem kutatni azt, hogy melyek lehettek azok a lehetséges helyek, ahol Marcus Antoniusszal együtt eltemethették.

Soha nem gondoltam volna, hogy ez egyszer elvezet majd a Taposiris Magnához. És azt sem, hogy amikor először ellátogatok oda, megerősítést nyerek abban, hogy jó helyen járok. Addig a pillanatig soha nem gondoltam a sír feltárására és megkeresésére, de amikor ott voltam, biztosan éreztem, hogy ez lehet az ő végső nyughelye.

- Hogy bátorítottad, győzted meg a csapatot, hogy folytassák, amikor ők akarták volna feladni a kutatást?

Amikor elindítottam a projektet, az egyiptomi kormány mindössze két hónapot adott. Próbáltam meggyőzni a bizottságot, de azt mondták, nem akarnak sok időt vesztegetni velem. Egy ásatás első négy hete valójában a terület dokumentálásáról szól, tehát tulajdonképpen nem is ástunk: rajzoltunk, mértünk, jegyzeteltünk. Így ténylegesen csak további négy hetem maradt a keresésre.

Az utolsó héten a csapatom már frusztrált és csalódott volt. Nem találtunk semmit, és többen el is hagytak közülük. Nem hittek abban, hogy ez a hely fontos. Akkor egyedül kellett folytatnom. Próbáltam irányítani a munkásokat, nagyon nehéz napok voltak ezek. Az utolsó nap volt a legrosszabb: mindenki azt próbálta elhitetni velem, hogy hagyjam abba, adjam fel, mert szerintük itt nem fogunk semmit sem találni. Én viszont meg voltam győződve arról, hogy mindez csak idő kérdése.

- Nőként szembesültél nehézségekkel, extra kihívásokkal a karriered és az Egyiptomban végzett munkád, kutatásaid során?

Igen, voltak nehézségeim. Például a kultúra nagyon más, mint az enyém. Emellett maga a környezet is kihívást jelent. Nem egy nagyvárosban dolgozom, hanem a sivatagban, és ez is olyan probléma, amivel meg kell küzdeni. Amióta ezen a projekten dolgozom, több politikai felfordulás is történt: a 2011-es Arab tavasz, majd 2013 eseményei. Voltak tehát politikai bonyodalmak is, de mindezek ellenére úgy érzem, nincs jobb hely a világon, ahol lehetnék, mint Egyiptom.

- Melyek voltak azok a kulcsfontosságú jelek, amelyek a Taposiris Magnához vezettek? Miért gondoltad, hogy ez a megfelelő hely a kutatás megkezdésére?

Elkészítettem az ókori Alexandria térképét, és bejelöltem azokat a templomokat, amelyeket Kleopátra választhatott volna. Figyelembe vettem azt a tényt is, hogy Kleopátra halála egy vallási szertartás kezdete volt, amelynek úgy kellett befejeződnie, hogy egy templomban temessék el. De melyik templomban? Az ókori írók és Plutarkhosz is azt mondják, hogy nagyon közel temették el Ízisz templomához – ez volt az első nyom. Aztán a 21 templom közül - amelyet kijelöltem és tanulmányoztam - volt egy, amely 46 kilométerre feküdt a Királyi Negyedtől.

Erről a templomról viszont senki sem tudott semmit. Ez az egyetlen templom Egyiptomban, amelyről nincs semmilyen információ: nem tudni, kinek szentelték, ki építtette, vagy mely isteneket imádták ott. Ekkor gondoltam arra: mi van, ha ezt a templomot Ízisz istennőnek szentelték?

Pont ez az információhiány adott okot a gyanúra, és ez hitette el velem, hogy talán valamilyen titok lappang a Taposiris Magna körül.

- Más egyiptomi uralkodóknak hatalmas piramisok szolgálnak a temetkezési helyéül. Kleopátra egy legendás királynő volt, miért van ennek ellenére elrejtve a sírja?

Azért, mert ő Róma ellensége volt. A rómaiak élve akarták elfogni, és Rómába hurcolni, hogy láncokba verve vonultassák fel. Soha nem fogadták el, hogy egy nő lehet okos, erős és bírhat nagy hatalommal. Kleopátrát példaként akarták felhasználni arra, hogy megmutassák: a nőknek nem szabad olyannak lenniük, mint ő. Octavianus mindenáron Rómába akarta vinni, de Kleopátra nem akart ellenségként megalázva felvonulni.

Ezért keresett egy módot, hogy megszabaduljon a rómaiaktól, és olyan helyet talált, ahol senki sem lelhet rá.

Így akart férjével, Marcus Antoniusszal együtt élni egy másik létformában – az örök életben.

Nem akarta, hogy Rómába hurcolják, mert biztos volt benne, hogy a halál, amelyet rá kényszerítenének, szörnyű lenne. Láncokba verve hurcolták volna végig a római utcákon. Ezt viszont ő nem hagyta. Végül túljárt a rómaiak eszén, és a saját módján, méltósággal halt meg.

- Kleopátra szépségét a mai napig ikonikusnak tartják. Szerinted valóban olyan gyönyörű volt, mint ahogy mondják? A saját korában is olyan vonzónak tartották?

Különböző érméink vannak, amelyek ábrázolják őt: van, amelyiken gyönyörűnek tűnik, és van, amelyiken nem kifejezetten a szépség jelenik meg. Ha ezek az érmék valóban őt ábrázolják, akkor csak azok, amelyeken a „Kleopátra VII.” felirat szerepel. Az egyetlen fennmaradt képi ábrázolás róla ezekből az érmékből származik, amelyeket különböző helyeken vertek.

Ugyanakkor elképzelhető, hogy szándékosan nem akart túlságosan nőiesnek mutatkozni, hanem inkább erősnek, férfiasnak – olyannak, aki képes Egyiptomot uralni.

Fiatalabb korából is vannak ábrázolások, amelyeken kifejezetten szépnek látszik. Én hiszem, hogy gyönyörű volt.

De véleményem szerint ennél is fontosabb az a személyiség, amely e bájos királynő mögött állt. Nagyon erős és karizmatikus volt.

- Mit gondolsz, mik a legnagyobb tévhitek ma Kleopátrával kapcsolatban?

A legnagyobb tévhit az, hogy az emberek nem tudják: Kleopátra valójában egy rendkívül művelt, intellektuális nő volt. Kilenc nyelvet beszélt folyékonyan. Gyakorlatilag az összes fontos nyelvet, amelyet a korában használtak. Már gyerekként tolmácsolt apjának a királyi palotában.

Orvosi ismeretekkel rendelkezett, filozófus volt, harcos királynő, istennő, sőt még kozmetológus is.

Ő egy olyan ember volt, aki meg akarta mutatni, hogy nem a nem számít, hanem a belső. Hitt abban, hogy a nők is uralkodhatnak. Nem akart férfiként mutatkozni, hamis szakállt viselni, mint például Hatsepszut fáraó, aki így legitimizálta hatalmát. Kleopátra azt mondta: „Nem, nekem erős személyiségem van, nőként is lehetek Egyiptom uralkodója.”

Ezért is azonosította magát Ízisz istennővel, és használta őt mint mítoszt és szimbólumot. Éppen ezért csodálom annyira: mert megpróbálta megváltoztatni a fennálló rendet, és olyat tett, amit előtte senki más.

- Milyen bizonyítékok erősítik meg leginkább, hogy valóban Kleopátra nyughelyére bukkantatok? A talált tárgyak azt jelzik, hogy valóban az lehet Kleopátra sírja?

Felfedeztünk egy nekropoliszt, ahol Kleopátra korából, az időszámításunk kezdetéről, az első századból származó sírokat találtunk. Ma már tudjuk, hogy ott olyan emberek nyugszanak, akik közel álltak Kleopátrához: hivatalnokok, katonák. Ezért kutatjuk továbbra is a sírt.

Meg vagyok győződve róla, hogy jó helyen járunk, és csak idő kérdése, hogy megtaláljuk.

Minden ásatási szezonban úgy érezzük, egyre közelebb kerülünk hozzá.

- Mennyi időt fog igénybe venni a feltárás? Körülbelül mikor válhat biztossá, hogy valóban Kleopátra sírját fedeztétek fel?

Ezt soha nem lehet tudni: Egyiptom homokja rengeteg titkot rejt. De úgy gondolom, most két lehetséges helyszínünk is van. Lehet ez a nagy nekropolisz, vagy akár a víz alatti terület is. Óriási feladat áll előttünk. Arra számítok, hogy ha megtaláljuk a sírját, abban olyan feliratok lesznek, amelyek egyértelmű bizonyítékot adnak arra, hogy ez Kleopátra sírja. Addig is folytatjuk a keresést.

- Ha valóban Kleopátra sírját találtátok meg, az hogyan változtatja meg a történelmet?

Ez óriási változást hozna, mert például a görög fáraók közül – Nagy Sándortól egészen Kleopátráig – egyetlen sírt sem találtunk eddig. Óriási hiány van ezen a téren a történelmi ismereteinkben. Ha először egy görög fáraó sírját fedeznénk fel, az önmagában is hatalmas felfedezés lenne. De ha épp Kleopátra sírját, aki a Ptolemaida-dinasztia legnagyobb és legsikeresebb uralkodója volt, akkor ez a sír rengeteg fontos tárgyat tartalmazna, amelyekből sok mindent megtudhatnánk. Az ókori egyiptomiak a sírokon keresztül üzentek nekünk a Ptolemaidákról.

Ha megtalálnánk Kleopátra sírját, minden tárgy, ami benne lenne, biztosan átírná a történelmet.

Megtudhatnánk, hogyan nézett ki valójában. Ma már rendelkezünk olyan technológiával, amellyel be tudnánk szkennelni a maradványait, és rekonstruálhatnánk az arcát. Ha pedig valóban előkerülne a sír, kiderülne, hogy Kleopátrát és Marcus Antoniust valóban együtt temették-e el.

Tehát rengeteg mindenre választ kaphatnánk: például milyen sminket használt, milyen parfümöket. És talán a világ legnagyobb, egyedülálló szerelmi történetét, Kleopátra és Marcus Antonius kapcsolatát is sokkal pontosabban megismerhetnénk, minden apró részletével együtt.

- Mit gondolsz, miért olyan különleges ma is Kleopátra a nők számára?

Mert Kleopátra megnyitotta az utat minden tehetséges nő előtt.

Nem azért fontos, mert ő volt az első, hanem mert ő volt az első nő, aki hivatalos képzést kapott az alexandriai múzeumban. És volt egy víziója.

Képek: National Geographic.

• kleopátra
• egyiptom
• exkluzív
• interjú
• fáraó
• sírhely
• Terasz