Így húzta le hazánkat Matolcsy kedvenc szervezete

Ha érvei alátámasztásáról van szó, akkor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sokszor emlegeti az OECD-t - melynek célja az, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében -, most viszont az NGM úgy vette elő a szervezet adatit, hogy azok hazánkra nézve kedvezőknek épp nem mondhatók.

Az OECD 41 országra kiterjedő felmérést készített a 0-3 éves gyermeket nevelő anyák helyzetéről, támogatásairől, munkavállalásuk körülményeiről. Az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium Új Baby Boom című anyagában ismertetik.

29-ből 24.

A dokumentumból kiderül: a szervezet négy fő szempont alapján - női munkavállalás, finanszírozás, munkahelyek, gyermekellátás - állított össze több rangsort, az összesített listán hatodikak lettünk - hátulról. A listán 29 európai ország szerepel, Magyarország a 24.

Előttünk a csehek, a szlovákok, és a lengyelek, utánunk a görögök, a románok, valamint Málta, Ciprus és Bulgária. Első helyre Svédország került, második lett Dánia, Hollandia pedig a harmadik. Más a helyzet, ha a négy szempontot külön vizsgáljuk. A finanszírozás, vagyis a támogatások tekintetében például Magyarországra a 9. helyre került, hazánkat itt "csak" Franciaország, Luxemburg, Norvégia, Svédország, Egyesült Királyság, Finnország, Dánia és Spanyolország előzi meg.

Franciaország: teljes fizetés a gyermek négy hónapos koráig

Franciaországban a gyermek négy hónapos koráig a dolgozó anya teljes fizetést kap a felső határig, ami 800 ezer forint. Ezt nem a munkáltató, hanem az állam fizeti. Magyarországon a szülési szabadság 6 hónap, erre az időszakra tgyást kaphat az anya, ami az átlagfizetés 70%-a. Az apasági szabadság Franciaországban két hét, az első három napban az apa teljes fizetést kap, utána eltérő összegre számíthat. A két hetet kötelező kivenni. Magyarországon 5 nap az apasági szabadság, erre az időszakra távolléti díj jár - ami kevesebb is lehet, mint a fizetés.

160 ezer forintos gyed hat hónapig

A szülői szabadság Franciaországban három év, pénzt viszont csak akkor kap ennyi ideig a család, ha kettőnél több gyermeke van, és mindkét szülő dolgozott adott számú évet.

Az első gyermeknél csak az első 6 hónapot fizetik, az összeg pedig havi 160 ezer forintnyi euró. Magyarországon a gyed a gyermek két éves koráig jár. A gyed az átlagfizetés 70%-a, de maximum 130 ezer forint.

Dánia: éjszakai bölcsőde és óvoda

A gyermekellátás tekintetében a 29-es listán a 18. helyre kerültünk. Ezen a rangsoron első Dánia lett, ahol minden olyan gyereknek tudnak helyet biztosítani, akinek a szülei ezt szeretnék. A helyi hatóságok a napközbeni ellátás 70%-át biztosítják, független vagy magán nappali intézmények pedig a többit. Az egyes helyi önkormányzatok maguk határozzák meg a napközbeni ellátás szerkezetét a helyi igényeknek megfelelően. Ebbe beletartozik a korosztályos csoportok meghatározása, a különböző napközbeni ellátás kombinációja, valamint a nyitvatartási idő. Néhány helyi önkormányzat éjszakai bölcsödét és óvodát is létrehozott, ahol a gyerekek éjszakára is bent maradhatnak.

A részidős formákra többféle változat van: a félnapos ellátás - a gyermek vagy délelőtt, vagy délután van bent -, illetve egész napos ellátás - a gyermek minden második nap, vagy kétszer egy héten van bent egész nap. Érdekesség, hogy a kisgyereket már hathónapos kortól be lehet íratni napközbeni ellátásra, és ezzel a lehetőséggel élnek is: az 1-2 év közötti gyermekek szüleinek 83%-a dönt így.

Vidéken jellemzőbb forma a családi napközi, mivel ott sem integrált típusú intézmény, sem bölcsőde nincs. A gyermekgondozókat a helyi hatóság alkalmazza, amely jóváhagyja a lakást illetve az ellátás egyéb helyszíneit, valamint vizsgálják a gondozó személyiségét is. Ha a gondozó távol marad betegség, szabadság vagy egyéb ok miatt, a helyi hatóságnak kell gondoskodnia helyettesről. 


Magyarországon bölcsödék, óvodák és családi napközik egyaránt működnek, a férőhelyek számával viszont vannak problémák. A KSH Munkavégzés és családi kötöttségek 2010 című kiadványából kiderül, összesen 34,3 ezer nő jelölte meg a bölcsőde, óvoda hiányát munkavállalásának akadályaként, ugyanennyien jelölték meg problémaként, hogy a gyermekfelügyelet csak drágán biztosítható. További 36,2 ezer nő azt a választ adta, nem talált igényeinek megfelelő gyermekfelügyeletet. A KSH szerint összefoglalóan megállapítható, hogy a gyermekintézmények mennyiségi és minőségi fejlesztése mintegy 50–100 ezer, jellemzően az iskolázottabb nő számára teremthetné meg a munkavállalás elvi lehetőségét. Erről bővebben itt olvashatsz.

Ahol nagyon hátra kerültünk

Az OECD kutatásából kiderül az is, Magyarországon a családbarát munkahelyek tekintetében elkeserítő a helyzet, itt a 29-es listán a 27. helyre kerültünk, csak Románia és Bulgária került mögénk. Az NGM szerint ennek egyik oka a rugalmas munkahelyi kultúrának a hiánya.

Ezen a listán az első egyébként Hollandia lett, az anyagban viszont ezt, hanem a dán példát ismerteti két sorban az NGM. Dánia a rangsorban a második.

Az NGM ismertetése szerint Dániában az állami- és magánvállalatok egyaránt létrehozhatnak gyermekellátással foglalkozó intézményeket, hogy segítsék dolgozóikat. A helyi hatósággal kötött szerződés alapján vagy független, vagy magán napköziként működnek és a rendes finanszírozásra jogosultak. Nemcsak a családbarát munkahelyekkel van gond, rossz a helyzet a női munkavállalás tekintetében is. Itt Franciaország az első, mi pedig szintén a 27.-ek, utánunk Csehország és Bulgária.

1 év 4 hónap fizetett szabadság, havi 10 millió forintban maximalizált "gyed"

A női munkavállalással kapcsolatban szintén nem az első helyezettet mutatja be az anyag, helyette Svédországot, ahol mindkét szülő jogosult távol maradni a munkától a gyermek születése után.

Az államilag fizetett szülői szabadság Svédországban sokkal bőkezűbb, mint a világ bármely más részén. A szülői párok gyermekenként közel másfél évnyi - 1 év 4 hónap - fizetett szabadságra jogosultak, amelyet a gyermek nyolc éves koráig bármikor kihasználhatnak.

Tekintettel arra, hogy az országban igen hangsúlyos a nemi egyenlőség kérdése, az 1 év 4 hónapnyi szabadság ideális esetben 8-8 hónap arányban oszlik el az apa és az anya között. A két szülő nem mehet szülési szabadságra ugyanabban az időben. Az első 13 hónapban a fizetés 80%-át kapja a szülő, de maximum 9 millió forintot havonta. Itthon a már említett tgyás és gyed jár. A 13. hónap után további 3 hónapig napi 2 ezer forint jár. Ez havi 60 ezer forintot jelent. 

Tervek már vannak

A Nemzetgazdasági Minisztérium anyagában kitérnek a lehetséges megoldásokra is - köztük a 150 ezer forintos anyasági segélyre, valamint a teljes fizetés mellé járó 50%-os gyesre, gyedre - a tervekről ezen a linken olvashatsz.

• kutatások
• külföld
• támogatások kismamáknak
• matolcsy györgy
• oecd
• statisztika
• Terasz