Ceglédre már csak egy stadion hiányzott, most aztán megkapják

Tavaly év végén derült ki, hogy idén sem hagy alább a kormány stadionépítési kedve: 2014-ben a kabinet 12 milliárd forintot szán arra, hogy újabb 26, megfelelő méretű és minőségű komplexum épüljön, avagy szépüljön meg az országban.

Ahhoz pedig, hogy egy település kapjon egy szuper stadiont, nem kell nagyvárosnak lennie, ahogy nem feltétel az sem, hogy élvonalbeli focicsapattal rendelkezzen.

"Gulyásfutball"

"A futballklub nem gazdasági vállalkozás. Aki nem így gondolja, félreérti a helyzetet. Egy gazdasági vállalkozásnak egyetlen szempontja van, hogy a pénz tulajdonosa, a vállalkozás tulajdonosa minél nagyobb hasznot tudjon realizálni. A futballban ez lehetetlen. A futball olyan, mint a bográcsgulyás.

Folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész" - magyarázta a pénzszórás lényegét korábban a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia honlapjának Orbán Viktor miniszterelnök.

Így aztán másod- és harmadosztályú csapatok is kapnak új létesítményt, bár azt nem tudni, hányan hiszik a kormányfővel együtt, hogy ettől majd jobb lesz a foci. De ami jár a Debrecennek vagy éppen a Ferencvárosnak, az miért ne járhatna például a Gyirmót FC labdarúgóinak?

A helyes válasz a kormány szerint az, hogy természetesen jár: 600 millió forintból épülhet stadion Győrben a város második kedvenc csapatának. Persze, a győri favorit ETO sem marad ki idén a szórásból, bár ők "csak" 560 millió forintot kapnak.

Aréna kétszáz nézőnek

Ehhez képest aprópénz, amiből Cegléden, Kozármislenyen, Balmazújvárosban vagy éppen az egykor szebb napokat látott Tatabányán épül majd stadion: városonként 400 millió forint. Igaz, itt nem is olyan lelkesek a szurkolók, mint például Győrben: egy-egy meccsen az átalagos nézőszám kétszáz (!) fő, vagyis nem kell túl nagy arénát építeni. Főleg, ha a Tatabánya és a Kozármisleny a másodosztályból is kiesik - amire jó esély van -, mert a harmadosztály meccseire valószínűleg még ennyien sem lesznek kíváncsiak.

A kozármislenyi arénának 2015 tavaszára kellene elkészülnie, és mint az összes stadionépítés, természetesen ez is kiemelt projektként valósulna meg, a szakhatósági engedélyek soron kívüli intézésével. A mezőkövesdi stadion fejlesztésére 220 millió forint jut, Szigetszentmiklós és Kisvárda pedig 120-120 millióból újíthatja fel a focipályáját.

Csakhogy nemzetközi szintű futballt állami támogatásra nem lehet építeni - mondta a stadionépítési láz kezdetén az ATV-nek Szabados Gábor sportközgazdász. A szakember szerint ez olyan lenne, mintha az egyszeri ember kezdene doppingolni azért, hogy a következő olimpián bejusson a százméteres síkfutás döntőjébe. Ehelyett megalapozott szakmai munkát kellene végezni és hosszú távon gondolkodni, mert a futball sem nélkülözheti a mostaninál jelentősebb piaci alapú bevételeket.

Rendben, hogy felépítik, de ki működteti?

Az, hogy ezeket a létesítményeket nemcsak megépíteni kell, hanem fenntartani is, szintén egy fontos probléma. Félő ugyanis, hogy a fenntartást ugyanebből az állami támogatásból fogják majd megoldani a csapatok, ami ha egyszer megszűnik, akkor komoly bajba kerülhetnek a klubok.

Egy stadiont üzemeltetni nem lehetetlen feladat, feltéve, ha az állami támogatás mellé elég más eseményt tudnak majd szervezni ezekbe a komplexumokba, amik legalább a rezsi egy részét fedezhetik. Ám az még a vadonatúj debreceni szuperaréna esetében is kétséges, hogy lesz-e elég koncert vagy más, nagy közönséget vonzó esemény, ami komolyabb bevételt hozhat az üzemeltetőnek.

Szabados Gábor szerint ezért csak olyan beruházásokban kellene gondolkozni, amelyek hosszú távú értéket teremtenek, gazdaságilag reálisak, és állami támogatás nélkül is fenntarthatóak lesznek. A sportközgazdász úgy véli, a legnagyobb perspektíva a futballakadémiákban, illetve azok megerősítésében van - de ezek is csak hosszútávon hozhatnak eredményt.

Fotó: nagyerdeistadion.hu, Puskás Stadion: Wikipedia.hu.

• kormány
• orbán viktor
• belföld
• stadion
• stadionépítés
• állam
• nagyerdei stadion
• Terasz