Pofon a Fidesz-elleneseknek
Hogy lesz így kormányváltás?
Nem érdemes túlértékelni a II. kerületi választási eredményt, de az ellenzék szereplése elemzésre érdemes.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Időközi választásokat tartottak a II. kerületben, amelyen az első körben toronymagasan a Fidesz jelöltje nyert. A voksolás ugyanakkor érvénytelen lett, mert nem mentek el elegen. Politikai elemzőket kérdeztünk arról, hogy a választás eredménye mennyiben tükrözheti az országos hangulatot, illetve, hogy az eredmény mit jelez az ellenzéknek.

Szavaz a nyertes. Fotó: MTI

Kiszelly Zoltán politológus elmondta, véleménye szerint a II. kerületben a papírforma érvényesült, egyrészt azért, mert a kerületben eddig mindig a jobboldal nyert, és ez az első fordulóban sem volt másként. Nem meglepő az sem, hogy a Jobbik a negyedik helyre szorult, hiszen hiába jobboldali a párt, főként a válságrégiókban erős, a II. kerület pedig nem ilyen.

Az alacsony részvétel valójában magas

Kiszelly Zoltán szerint a papírforma érvényesült a részvételi arány illetően is. Helyi sajátosság, hogy a kerületben sokan mennek el szavazni, és bár az érvényességhez nem volt elég a 39%-os részvétel, az arány mégis magasnak mondható, ha az időközi választások országos átlagát vesszük figyelembe.

Ezt Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője is megerősítette. Az elemző szerint a viszonylag alacsonyabb részvételben semmi meglepő nincs, a választók az időközi választásoknak kisebb jelentőséget tulajdonítanak. Ráadásul a mostani 39%-os arány még nem is számít olyan rossznak, a püspökladányi időközi választás második fordulójában október 16-án a választók mindössze 20%-a vett részt.

- Egy időközi választáshoz képest magas volt a részvételi arány, csak az eredményességhez volt kevés - vélekedett Kiszelly Zoltán, aki szerint azért mentek el kevesen szavazni, mert a választás számukra nem volt érdekes.

Ha az ellenzék összefogott volna, akkor más lett volna a helyzet, hiszen ez esetben akár meg is szorongathatták volna a fideszes jelöltet, így viszont a voksolás lefutott meccsnek tűnhetett a választók szemében, olyannak, amelynek nem volt tétje.

Kiszelly Zoltán szerint a választási eredmény jól mutatja, hogy most milyen az országos hangulat: a Fidesz egy pártként fedi le a jobboldali szavazótábort, az aktívak többsége rájuk szavaz, a passzívak viszont többen vannak. Ez a későbbiekben érdekes lehet, hiszen négymillió szavazóról van szó, a Fidesz kétmilliós táborával szemben.

A szegfűnek még mindig van ereje

Ahogy a közvélemény-kutatásokban, úgy itt is második helyre került az MSZP, harmadikra az LMP, és világossá vált az is, hogy a megosztott ellenzék kevés lesz a Fidesz legyőzéséhez. Az is kiderült, hogy "a szegfűnek még mindig van ereje".

- Mesterházy Attilának jó volt ez a szavazás, mert kiderült, hogy az MSZP-s szavazók aktívak. A Fidesznek is jó volt, mert tudtak mozgósítani. Az LMP pedig most rádöbbent, hogy a kormánypárt leváltásához összefogás szükséges” - összegezte Kiszelly Zoltán.

Kérdés persze, hogy kivel kell összefogni, az LMP ugyanis az MSZP-vel nem szívesen közösködik, Kiszelly Zoltán szerint azért, mert nem akar a párt az SZDSZ sorsára jutni.

Nagy Attila Tibor úgy vélekedett, a II. kerületi választás több okból is kiemelkedik a többi közül. Az egyik ok, hogy egy fővárosi, méghozzá egy gazdagabb kerületről van szó, közel az országos politikához. A másik, hogy a főváros jelenleg felülreprezentált a parlamentben, mert hiába csökkent 1990 óta a főváros lakosságának száma több százezer fővel, továbbra is 32 egyéni képviselőt küldhet be a parlamentbe. Az itteni mandátumoknak nagyobb tehát a súlya, mint ami lakosságszámarányukból következne. A harmadik pedig, hogy az időközi önkormányzati választásokkal szemben itt az a tét, hogy csökken-e hosszabb távon is a Fidesz parlamenti kétharmados többsége egy fővel.

A győzelem mindenképp kormánypárti siker

Az elemző szerint Láng Zsolt első fordulós győzelme, 52%-os eredménye mindenképpen a kormánypárt sikerének is tulajdonítható. Miután azonban nem az ország egészére vonatkozó szavazás zajlott le, nyilván nem beszélhetünk ez alapján arról, hogy a választók elégedettek lennének a Fidesz és a kormány munkájával. Ezt a közvélemény-kutatások is egyre kevésbé támasztják alá.

Az viszont igaz az elemző szerint, hogy a Fidesz a 2010-es kormányváltás óta is sikeresen szerepelt az időközi választásokon, ami két dolgot mindenképpen bizonyít. Az egyik, hogy a Fidesznek még mindig jelentős, az ellenfeleinél nagyobb tábora van. A másik pedig, hogy a Fidesznek továbbra is jó a mozgósítási képessége.

- Figyelembe kell vennünk, hogy helyi szinten a politikusszemélyiségek elfogadottsága, illetve elutasítottsága is árnyalhatja a választási eredményeket. Láng Zsolt polgármester munkájával, legalábbis korábbi eredményei alapján, a választók többsége eddig elégedett volt - vélekedett Nagy Attila Tibor, aki szerint tudni kell azt is, hogy 1998 óta a II. kerület képviselői helyét a jobboldal állítja, tehát ez a kerület a Fidesz egyik "felségterületének" számít.

Az ellenzék gyenge

Az ellenzék viszont még mindig nincs olyan állapotban, hogy időközi választásokon vereséget mérjen a Fideszre. Még a Karácsony Gergely LMP-jelölt által felvázolt, majd elvetett "technikai koalíció" sem tudta meghaladni a Fidesz jelöltjére adott szavazatok számát. Az MSZP által támogatott jelölt, Lévai Katalin valamivel jobban teljesített a szocialista párt elfogadottságához, valamint időközi választási eredményeihez képest - 24% -, igaz, Lévai hangoztatta, hogy ő nem pusztán pártjelölt, hanem a civilek támogatottságát is élvezi.

- Ami az ellenzéki összefogást illeti: való igaz, hogy az időközi választások az ellenzéki pártok közötti erőfelmérésre is alkalmasak, annak a kérdésnek a megvizsgálásra, melyik ellenzéki párt követelheti magának az ellenzék vezető ereje címet. A II. kerületi választás ebből a szempontból az MSZP pozícióját erősítette meg, igaz, a már említett püspökladányi választáson a Jobbik erősebbnek bizonyult a szocialista pártnál - magyarázta Nagy Attila Tibor, aki szerint az az axióma is rögzülni látszik, hogy a jelenlegi trendeket figyelembe véve az ellenzéki pártok külön-külön indulva nem képesek legyőzni a Fideszt az egyéni választókerületekben, főleg úgy nem, hogy a baloldali térfélen is egymás ellen indulnak a pártok.

Összefogás kell

- Ez a tétel akkor nem lesz igaz, hogy ha egy nagy, domináns párt alakul ki az ellenzéki térfélen, amelyik háttérbe szorítja a többi ellenzéki riválisát. Ne feledjük, hogy a kétharmados parlamenti támogatottság idején ilyen párt lett a Fidesz is 1997-98-ra, igaz, ehhez szükséges volt Orbán Viktor karizmatikus egyénisége, a Fidesz kommunikációja, ügyes taktikája, Giczy György KDNP-s elnök elhibázott stratégiája is. Azt tartom izgalmas kérdésnek, lesz-e az 1997-98-as Fideszhez hasonló domináns párt az ellenzéki térfélen. Ha nem, akkor az ellenzéki pártok, vagy legalábbis a baloldal pártjainak összefogása elkerülhetetlen lehet a 2014-es választásokon a Fidesz legyőzéséhez - vélekedett.

Ezt is szeretjük