Képeken a földönkívüliek világítótornya

Vannak, akik úgy vélik, az Andokban található, domboldalra rajzolt, hatalmas gyertyatartó egykor a bolygóra érkező és a tudásukat az embereknek átadó idegenek számára jelentett egyfajta útjelzést, sőt, sokan a leszállópálya gondolatában is hisznek. Mások azonban úgy tartják, a rajzok csupán földi vonatkozásúak. Ismerd meg a paracasi gyertyatartót övező titkokat, és döntsd el, te miben hiszel!

Az Andok gyertyatartója

Paracasba érkezve már a tengerről látszik a tengeröblöt uraló El Candelabro, melynek sem elnevezésére, sem pedig tényleges eredetére nem derült még fény. A homokba ásott alak méretei és tájolása meglehetősen pontos: 183 méter hosszú, a középső árok széltől szélig öt méter széles, mélysége 50 és 60 centiméter között váltakozik. Egy északnyugat-délkeleti tengely mentén helyezkedik el.

A legkülönfélébb elméletek születtek vele kapcsolatban, melyek nincsenek szinkronban egymással - a keletkezés korát vagy a létrehozó kultúrát illetően. Azt sem lehet tudni, hogy van-e valamilyen köze csillagászati megfigyelésekhez.

Az évek során, a Nazca-ábrákhoz hasonlóan, számos lehetséges magyarázat született a gyertyatartó rejtélyére: vannak, akik úgy vélik, hogy bizonyos koreográfiákhoz vagy futópályaként használták a rajzokat, esetleg a szövéshez való fonál kiteregetésére.

Egy tudós arra a feltevésre jutott, hogy a fáradságos munkával létrehozott vonalszerkezet a népesség növekedésének akart gátat szabni, megakadályozva, hogy a már amúgy is szegényes környezetben túlzott mértékben növekedjen az emberek száma.

Jelek a világűrből?

Az 1960-as évek végén Gerald Hawkins csillagász megvizsgálta a területen található 93 vonal és az égitestek utóbbi hétezer év során elfoglalt helyzetének lehetséges kapcsolatát.

Az eredmény: Hawkins nem bukkant semmiféle jelentős összefüggésre a vonalak és az égbolt között. Bár nincsenek túl közel egymáshoz, mégis számos, a keletkezésükről szóló magyarázat összekapcsolja a Nazca-vonalakat a gyertyatartóval.

A gazdag fantáziával megáldott Erich von Daniken az elsők között állította, hogy a Nazca-vonalak összefüggésbe hozhatók a földönkívüliek gyakori földi utazásaival: ebben a megközelítésben a Nazca-vonalak valódi leszállópályák lehettek, míg a gyertyatartó egyfajta űrbéli világítótorony lehetett, mely arra volt hivatva, hogy az ég hajósait vezérelje. Néhány tudós szerint a hatalmas ábrákat feltételezhetően azért készítették, hogy felülről lehessen őket megfigyelni, ám ez a lehetőség a helyi népesség számára ki volt zárva.

Ha inkább két lábbal a földön maradunk, akkor fennáll az a lehetőség is, hogy az andoki gyertyatartó nem egy Kolumbusz előtti civilizáció maradványa, hanem a 16-17. század kalózai által készített és használt gyülekezőhely.

Graham Hancock író szerint a gyertyatartó története mintegy kétezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, és ugyanannak a népnek az alkotása, amelyik a Nazca-ábrákat is készítette, vagyis a Nazca kultúráé, amely az i. e. 2. századtól az i. sz. 7. századig virágzott. Véleménye szerint azonban csupán a csillagos ég másolata. Ha további érdekességeket szeretnél olvasni, kattints, és ismerd meg a dogonokat, akiket szintén a földönkívüliekkel hoznak összefüggésbe.

Cikkünk Irene Bellini és Danilo Grossi Rejtélyek birodalma című könyve alapján készült, mely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. Képek: agenteprotector.blogspot.com; bloggerosenballestas.blogspot.com; hu.wikipedia.org Erich von Daniken szócikke, Snek01.

• tudomány
• rejtély
• dél-amerika
• világűr
• érdekességek a világból
• földönkívüliek
• Terasz