A KDNP iskolában oktatná, milyen a felelős párkapcsolat

A KDNP iskolában oktatná, milyen a felelős párkapcsolat, emellett a jövőben az oktatás része lenne a felelős párkapcsolatról, a gyermek egészséges fejlődéséről és a családi életről szóló ismeretanyag - tudtuk meg.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kongresszusán jelentette ki, egyik céljuk a jövőben a válások számának csökkentése. Erre azért van szükség, mert Magyarországon demográfiai válság van, és a párt szerint a válások csökkentése hozzájárulhatna a probléma megoldásához.

- Ha a házasodási kedv, a válások magas száma és a termékenységi mutató változatlan marad, a demográfiai előrejelzések szerint a század végére Magyarország lakossága 5,2 millió lesz. Ebből 900 ezerre prognosztizálják a bevándorlók számát. 36%-a 65 év feletti. Őket, a gyerekeket és a munkaerőpiacon esélyteleneket leszámítva alig lenne egy-két millió foglalkoztatott. Vagyis az ország működésképtelen lenne, unokáink lehúzhatnák a rolót - magyarázta lapunknak Harrach Péter.

A frakcióvezető hozzátette, reméli, hogy ez nem következik be, mert "szándékunk szerint, vagy attól függetlenül lesz megoldás". Az utóbbi az lenne, ha az iszlám országok és Afrika felduzzadt lakosságából beáramlanának az általunk "felszabadított" helyre.

A másik lehetőség a frakcióvezető szerint a Demény Pál demográfus által kulturális mutációnak nevezett megoldás, ami a szemléletben és magatartásban bekövetkezett változást jelenti.

- Ez a szándékainkkal találkozó megoldás, mert egy életképes nemzet képét mutatja, amely képes reprodukálni önmagát - közölte Harrach Péter.

Iskolában tanítanák, milyen a felelős párkapcsolat

Kérdés, hogy a KDNP hogyan kívánja csökkenteni a válások számát, milyen módszerekkel akarják elérni, hogy a házasságok tartósak maradjanak.

Harrach Péter elmondta: fontos kérdés a közgondolkodás alakítása, a szemléletformálás családról és gyermekről. Egy párt viszont direkt módon nem sokat tehet ezért, legfeljebb lehetőséget teremt azolyan értékhordozó közösségek tevékenységének, mint az iskola, illetve a civil és egyházi szervezetek.

- Ezt akkor teszi, ha például törvényben rögzíti, hogy az oktatás része legyen a felelős párkapcsolatról, a gyermek egészséges fejlődéséről és a családi életről szóló ismeretanyag. Hasonlóképpen indirekt eszköz az is, ha a média kínálta lehetőséget felhasználjuk - sorolta a lehetőségeket.

A KSH cáfol is, meg nem is

A Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint - bár sokaknak ez furcsának tűnhet - a házasság és a gyermekvállalási kedv között van összefüggés. A KSH kiadványából kiderül, a házas nők termékenysége jelentősen, több mint kétszeresen meghaladja a nem házas nőkét, ám az is tény, hogy a különbség 1990 óta mérséklődött.

A házasok termékenysége az 1990-es években egyértelműen csökkent, az ezredfordulót követően pedig mérsékelten emelkedett, az utóbbi néhány évben inkább stagnált. A nem házas termékenység viszont az elmúlt két évtizedben szinte folyamatosan emelkedett, főleg az élettársi kapcsolatban élők és a házasságon kívüli születések növekvő súlya miatt.

2001 és 2009 között a házas termékenység 11%-kal, a nem házas termékenység 19%-kal emelkedett, emellett az összes termékenység alig változott. Ezt az összetétel-változás hatása magyarázza, miszerint az alacsonyabb termékenységű nem házas nők szerepe és súlya nőtt az összes termékenységben a magasabb termékenységű házas nőkkel szemben.

A családi állapot, illetve a párkapcsolati formák változása összességben mérséklő hatást fejt ki a termékenységre és a születések számára - szögezi le a KSH, egyben hangsúlyozva azt is, hogy a házasságon kívüli párkapcsolatok létesítéséről és felbomlásáról nincsenek folyamatos és megbízható adataik, a bennük élők tényleges számát is csak népszámlálások és mikrocenzusok időpontjában ismerik, a születési statisztikák pedig arra sem adnak egyértelmű választ, hogy a házasságon kívül született gyermekek közül hányan jönnek világra élettársi kapcsolatokból.

Az évenkénti adatok alapján nem tudjuk külön mérni az élettársi kapcsolatokban
élők termékenységét sem - hangsúlyozzák -, így csak a jogi értelemben házasok és nem házasok - köztük az élettársi kapcsolatban élők - termékenységét lehet összevetni.

• válás
• kdnp
• belföld
• Terasz