Hogyan lett Kapu Tiborból magyar űrhajós? A HUNOR program kulisszatitkai
Új fejezet nyílt a magyar űrkutatás történetében, amelyre méltán lehet büszke az ország.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Negyvenöt év telt el azóta, hogy Farkas Bertalan először járt a világűrben, idén pedig újra magyar űrhajós neve került a történelemkönyvekbe. A Semmelweis Egyetem 7. Nyári Egyetemének kerekasztal-beszélgetésén Kapu Tibor kutatóűrhajós, Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós, valamint Dr. Merkely Béla rektor, Dr. Nagy Klaudia Vivien, hazánk első ESA-minősített űrorvosa meséltek a HUNOR program kihívásairól és eredményeiről.
Kapu Tibor magyar űrhajós beszámolója
Kapu Tibor elárulta, hogy 2021 októberében egy ejtőernyős Facebook-csoportban találkozott a külügyminisztérium felhívásával. „Én akkoriban már a gépészmérnöki tanulmányaimmal végeztem, hatalmas rakétafanatikus voltam. Meg egyébként is: ki ne szeretne űrhajós lenni?” – fogalmazott.
A kiválasztás szigorú feltételekhez kötődött. A jelentkezők korát 40 évben maximalizálták - Kapu Tibor viccesen megjegyezte, hogy csak ennek köszönhető, hogy nem Dr. Merkely Béla jutott ki - és komoly egészségügyi szűréseken estek át. A programba összesen 247-en jeleneteztek, Németországban írtak tesztet, majd 25 név érkezett vissza ebből, amit már megkaptak a Semmelweisen is. Ebben mindent láttak a szakértők, azt is, hogy ki-mennyi fekvőtámaszt végzett el.
- Az orvosi kiválasztásra teljesen esélytelen volt felkészülni, hiszen az adottságokon és az egészséges életmódon múlt. Ugyanakkor az Európai Űrügynökségnél voltak olyan feladatok – például fejben végzett háromdimenziós kockagyakorlatok –, amelyeket előre lehetett gyakorolni. A felkészülés során mi soha nem egymást gáncsoltuk, hanem mindig segítettük a másikat, miközben csak önmagunkkal versenyeztünk – mondta Cserényi Gyula.
Felkészülés a 20 napos küldetésre
A jelentkezők közül végül nyolc főt választottak ki, majd négyen jutottak a szűrők végére a HUNOR Programban. Az űrhajósjelölteket a Semmelweis Egyetem Űrorvostan Tanszéke készítette fel. „A legfontosabb szempont az volt, hogy az, aki felmegy, egészségesen tudjon visszatérni” – hangsúlyozta Dr. Merkely Béla.
Kapu Tibor részletesen beszámolt a tréningekről: izolációs gyakorlat, katonai túlélőképzés, centrifugás edzések, valamint rendszeres erőnléti és kardióprogramok készítették fel őket a repülésre.
- Azért kellett ez, hogy egy 20 napos küldetés során (16 dokkolt nap lett volna, de kaptunk 4 extra napot) minél több kísérletet el tudjunk végezni. Nincs idő mindennap többórás edzésre, ezért kellett előtte ilyen intenzív felkészülést végezni – magyarázta. Hetente három erőnléti edzést, három kardiózást végeztek, ezt kiegészítették úszással is.
A felbocsátás és a világűr kihívásai
A start többször is halasztódott, végül rekordhosszú, 32 napos karantén után, június 25-én indulhatott útnak a magyar kutatóűrhajós.
- Amikor a rakéta elindul, háromszorosára nehezedik a test súlya, majd rövid időn belül négyszeres terhelés következik. Bár a centrifugás tréningeken ezt próbáltuk szimulálni, a valódi élmény leírhatatlan – mesélte.
- Nem volt rosszul senki az út alatt. Láttam kettő kicsi ablakot, és egyszer csak hatalmas fényesség tört be pompás színekkel. Ekkor már 200 kilométer magasan voltunk. Még 24 óra volt előttük, míg a hátralévő 200 kilométert megtettük az űrállomásra - mondta Kapu Tibor.
A húsz nap alatt a legnagyobb kihívást a szervezet alkalmazkodása jelentette. A Femina oldalán arról is beszélt Kapu Tibor, hogyan teltek ott a mindennapok.
A Nemzetközi Űrállomáson szigorú időbeosztás szerint zajlott a munka. - 90 perc alatt túl van az ember egy napon - gyorsan telnek ott az évek. Ennyi idő alatt tettünk meg egy orbitot, de greenwichi idő szerint éltünk, reggel hatkor keltünk, majd rövid felkészülés után jöttek a közös megbeszélések Houston, Moszkva, München, Cukuba és az űrállomás között. Este fél nyolckor zártuk a napot. A kísérletekre pedig minden percet kihasználtunk, hiszen a világűrben minden perc számít – mondta Kapu Tibor. A 25 magyar kísérlet mindegyike sikerrel zárult.
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
Bár az út során senki nem lett rosszul, az oda- és a visszaút után is enyhe szédülést, fejfájást éreztek.
- A visszatérés után az izmok annyira elgyengülnek, hogy a mikrofon vagy a mobiltelefon tartása is nehéznek tűnik. Mégis, számomra hihetetlen, mennyire gyorsan képes visszaállni az emberi test a földi körülményekhez annak ellenére, hogy evolúciós szempontból nincs közünk a világűrhöz – mondta Kapu Tibor.
Magyar kísérletek az űrben
A misszió során hatvan tudományos vizsgálatot végeztek, ebből huszonöt magyar projekt volt. Ezek többsége orvosbiológiai kísérletként az emberi szervezet működését vizsgálta mikrogravitációs környezetben. Dr. Nagy Klaudia Vivien részletesen ismertette, milyen komplex orvosi monitorozás zajlott a fedélzeten.
- A telemedicinás kísérletek keretében Kapu Tibor okospólót viselt, amelybe különböző szenzorokat építettek. Ezek folyamatosan mérték az EKG-jeleket, a véroxigénszaturációt, a testhőmérsékletet és a mozgást. Ehhez 24 órás vérnyomásmérő társult, valamint pulzushullám-monitorozás, amellyel az érrendszeri változásokat lehetett követni.
A vizsgálatok között szerepelt továbbá mozgáskoordinációs teszt, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereivel együttműködve végeztek. Egy német partnerintézettel közösen szemfenékvizsgáló eszközt is használtak, amivel a látóidegfőt vizsgálták – ez különösen fontos, mert az űrutazások során gyakran tapasztalnak az asztronauták látásromlást a szemfenék keringési és nyomásviszonyainak változása miatt.
- Az űrorvos feladata, hogy mind a fizikai, mind a mentális állapotot nyomon kövesse, és felkészítse az űrhajóst a váratlan kihívásokra. Az adatok segítenek abban is, hogy hosszú távon biztonságosabbá váljanak az űrutazások – hangsúlyozta Dr. Nagy Klaudia Vivien.
A beszámoló végén Kapu Tibor arról is beszélt, hogy milyen hatással volt rá az út.
- Egészen más emberként tértem haza. Nem gondoltam volna, hogy egyszer majd az utcán szólítanak le fotóért. Remélem, hogy most már egy egész ország elhiszi, hogy vannak olyan nagy dolgok, amikre képesek vagyunk kis országként is. Ha bele merünk vágni ekkora dologba, akkor végig tudjuk csinálni.
Cserényi Gyula hozzátette: - Magyarországon az űrkutatás most kapott igazán lendületet. Fontos, hogy ezt a tudást továbbvigyük, és ne kelljen újabb 45 évet várni a következő magyar űrhajósig.
Kapu Tibor miatt a fél készlet elfogyott ebből az űrállomáson: csak a Feminának árulta el, mit tett
Kapu Tibor exkluzív interjúban avatta be a Feminát abba, miket evett az űrben.
Elolvasom(Cikken beüli képek forrása: Zám Adrienn / Femina, borító-és ajánlóképek forrása: Profimedia.)
OLVASD EL EZT IS!
