Ilyen jövő várhat az emberiségre a mesterséges intelligenciával: óvatosságra intenek a magyar kutatók

A mesterséges intelligencia épp azt tükrözi, amilyenek mi magunk vagyunk. Ezért azt célratörően, felelősen kell szabályozni, és mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, hogy a technológiát a jólét szolgálatába állíthassuk – állapította meg a Corvinus munkatársainak vezetésével készült friss kutatás.

Jövő a mesterséges intelligenciával

Milyen lenne a világ pár évtized múlva, ha az egyre fejlettebb mesterséges intelligenciával egyensúlyban élnének az emberek? Erre a kérdésre keresték a válaszokat legújabb cikkükben a Budapesti Corvinus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói, amely az AI & Society nevű rangos tudományos lapban jelent meg nemrégiben. 

Amikor a jövőről gondolkodunk, általában azonnal gátat szab az ötleteinknek a lehetőségek mérlegelése. De ha megfordítjuk a bejáratott logikát, és  ahelyett, hogy arra fókuszálnánk, hogy mi várható a jövőben, és ehhez hogyan kell passzívan alkalmazkodni, érdemes megnézni, hogy milyen lehetne egy jó jövő, és ehhez aktívan mit kellene tenni, hogy elérjük. Ekkor megtudhatjuk, hogy valójában milyen világra vágyunk. Ezt tette a Köves Alexandra, Fehér Katalin, Vicsek Lilla és Fischer Máté alkotta kutatócsoport. 

Egy szektorokon átívelő, magyar szakértői körrel 2022 nyarán több napig együtt dolgoztak. Összegyűjtötték, hogy a tizenhat szakember 2060-ra hogyan képzeli el az ideális jövőt, és a következő évtizedekben milyen lépéseket lenne érdemes megtenni annak érdekében, hogy ez a vágyott állapot megvalósuljon. A kutatók ezután összefoglalták, hogyan szolgálhatná a mesterséges intelligencia a biztonságos, igazságos jövőt, és milyen irányelvek mentén érdemes szabályozni az új technológiát. 

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a mesterséges intelligenciának végső soron a jólétet kellene szolgálnia. Azonban a társadalommal és természettel csak akkor alakulhat ki harmonikus kapcsolat, ha az emberek tudatosan ebbe az irányba fejlesztik a technológiát. „Az ideális jövő akkor érhető el, ha az érintettek nem adják fel az MI kontrollálását és szabályozását – akkor sem, ha ehhez morális alapú döntéseket kell meghozni” – hangsúlyozta Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Corvinus docense, a tanulmány első szerzője.  

Az is kirajzolódott, hogy az emberi jólétet úgy lehet fenntartani, ha bárki képes tanulni az MI-ről, átlátni a működését, és decentralizált, személyre szabható módon áll rendelkezésre a technológia. Célravezető, ha az MI nyilvánosan hozzáférhető, és nem kizárólag profitorientált érdekek irányítják. Az MI ugyanis elméletben lehetőséget nyújt a közszolgáltatások fejlesztésére és az erőforrások optimális elosztására, azonban jelenlegi formájában egyértelmű környezetterhelő hatásai vannak.

A tanulmány rámutat, hogy a megkérdezettek egyértelműen az ember-MI együttműködésben hisznek. A kutatás résztvevői felhívják a figyelmet, hogy szükség van a természet, az emberiség és a technológia egyensúlyára, és emiatt széles körű felelősségvállalásra és szakértők bevonására az MI fejlesztése és szabályozása során. A technológia ugyanis azt tükrözi, amilyenek mi vagyunk. 

A mesterséges intelligencia megjelenése felforgatja a társadalmak és gazdaságok működését, átalakítja az emberi kapcsolatokat, és már most formálja az emberiség jövőjét – mindennel összefonódva működik. A kutatók a kvantumfizikában kidolgozott kvantum-összefonódás elméletéből kiindulva úgy értelmezték az MI-t, mint egy komplex rendszer részét. 

„Az MI részévé válik a környezetünknek, és akárcsak az ökológiai rendszerrel kapcsolatban, itt is egyensúlyra kellene törekednünk” – hívta fel a figyelmet Vicsek Lilla szociológus, a tanulmány másik corvinusos szerzője. Az összefonódás felelősséget jelent: mivel az MI hat a társadalmi igazságosságra, az ökológiai fenntarthatóságra, a társadalmak ellenálló képességére és a jólétre, egyre inkább előtérbe fognak kerülni az etikai szempontok. 

Ha egy másik szakértő véleményét is hallani szeretnéd a témában, vegyél részt a Femina Klub októberi előadásán, ahol dr. Rab Árpád digitáliskultúra-szakértő és jövőkutató Szily Nórával beszélget arról, hogyan hat a mesterséges intelligencia a mindennapjainkra és hogyan alakíthatja a jövőnket. Ha érdekel a téma, KATTINTS IDE, és szerezd be a jegyeket!

Képek: Getty Images Hungary

• ai
• mesterséges intelligencia
• jövő
• jövőkutatás
• Terasz