Jó nekünk az IMF, vagy nem?

A kormány eddigi véleményét félredobva úgy döntött, az ország érdekében visszahívja a Nemzetközi Valutaalapot. A kommunikációs csőd vitathatatlan, de nem is feltétlenül a kommunikáció az, ami ebben a történetben a legfontosabb. A kérdés inkább az, hogy az országnak jó-e, ha visszajön az IMF?

Londoni felzárkózó piaci elemzők egyértelműen pozitívan értékelték, hogy a kormány elgondolkodott az IMF visszahívásán. Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland - RBS - bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője a bejelentést kommentálva úgy vélekedett, hogy a tárgyalások hírével Magyarország időt nyerhet a hitelminősítőknél, és elképzelhető, hogy a hitelminősítők - ha szándékukban állt a magyar adósosztályzat rontása - ezt a döntésüket most elhalasztják.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-befektetési elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza az MTI-nek csütörtökön szintén azt mondta, hogy elképzelhetőnek tartja a hitelminősítői döntések halasztását.

Ugyanígy vélekedtek csütörtök esti értékelésükben az HSBC bankcsoport londoni elemzőrészlegének felzárkózó piaci szakértői, akik a magyar kormány helyes irányú lépésének nevezték az IMF-tárgyalásról szóló bejelentést. A ház elemzői szerint az IMF-nek ugyan nyilatkoznia kell még a lehetséges megállapodás mibenlétéről, de ha az egyezség létrejön, az elégséges lehet a befektetési ajánlású magyar államadós-besorolások megőrzéséhez, és akár a jegybanki kamatemelések elkerüléséhez is.

Kumin: kapóra jött az IMF

Nemcsak a külföldi elemzők, a magyarok is örülnek a lépésnek. Kumin Ferenc, a Századvég vezető elemzője úgy vélekedett, amikor láthatóan nagyon veszélyes helyzet alakul ki Európában, mert sorra dőlnek be országok, ingatag minden, és rosszabbnál rosszabb hírek érkeznek naponta, akkor minden ésszerű eszközzel számolni kell az ország nagyobb pénzügyi biztonsága érdekében.

Szerinte a kormánynak azt kellett mérlegre tennie, mivel tudja a piaci szereplők bizalmát úgy visszanyerni, hogy nem mond le azokról a gazdaságpolitikai döntési szabadságokról, amelyekről a korábbi kormány kénytelen volt. Ehhez "kapóra jött", hogy az IMF-nél az utóbbi két évben léteznek már újabb konstrukciók, azaz egy kapcsolatfelvétel nem feltétlenül arról szól, hogy az ország átadja a gazdaságpolitika irányítás jelentős részét a valutaalapnak - tette hozzá.

A politikai elemző szerint a piacok üdvözölték, hogy a döntéssel várhatóan nagyobb biztonságban lesznek Magyarország pénzügyei, erre utal a komoly árfolyam-erősödés. Láthatóan ebben az ideges európai hangulatban különösen nagy szükség van a biztonságérzet fokozására. A szakember megjegyezte még: a magyar gazdaságpolitikai célokat nyilván jól szolgálja, hogy nem egy folyamatosan pánikhangulattal küszködő piac kiszámíthatatlan reakcióival kell számolnia, hanem a korábbi időszakhoz képest nagyobb nyugalmi állapot lesz úrrá a gazdaságban.

Muszáj volt korrekciót végrehajtani

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője úgy vélte, az ország és a gazdaságpolitika szempontjából ez egy jó lépés, de belpolitikailag "katasztrófa" a kormány számára azért, mert eddig maguk állították be vállalhatatlannak az IMF-fel való együttműködést.

Szerinte az Orbán-kormányra eddig is jellemző volt, hogy a gazdaságpolitika terén "elmentek az utolsó pontig", feszegették a határokat, amikor lehetett, és amikor már olyan kényszer adódott, hogy muszáj volt korrekciót végrehajtani, akkor azt megtették.

Ilyen volt például a tavasszal bejelentett Széll Kálmán-terv, mivel már nem lehetett tovább folytatni azt a fajta gazdaságpolitikát, amit addig csinált a kormány, hanem az ország finanszírozása érdekében be kellett jelenteni egy gazdaságpolitikai kiigazító csomagot. Ekkor látványosan javult az ország megítélése.

A politológus azt mondta: most ugyanez történik, "megint elmentek a falig, muszáj volt irányt váltaniuk", Magyarország nagyon közel került az államcsődhöz, és kénytelenek voltak meglépni ezt a döntést, amelynek bejelentése után rögtön látszik, hogy javult az ország megítélése, és a csőd kockázata is csökkent. A továbbiakban fontos lesz persze politikai értelemben is, hogy mi a megállapodás pontos tartalma. Ha ugyanis végrehajtandó intézkedések látványos ellentétben lesznek az eddig folytatott gazdaságpolitikával, akkor Matolcsy György pozíciója és a kormány jelenlegi értelmezése a megállapodásról aligha lesz tartható.

Csak trükk az egész?

A Napi Gazdaság ellenben arról számol be, a Bloombergnek nyilatkozó szakértők a fentiekkel szemben úgy vélekednek, lehet, hogy csak egy régi trükkel próbál pozícióhoz jutni a kormány - felhasználva a valutaalapot.

Tim Ash, a brit RBS feltörekvő piaci vezető elemzője és Peter Montalto, a Nomura szakértője azt mondta, Magyarország a török példa követésére készülhet, amely azt jelenti, hogy végtelen hosszúságúra nyúló tárgyalásokat kezd az IMF-fel anélkül, hogy végül megállapodást kötne. Törökország másfél éven át tárgyalt a valutaalappal egy készenléti megállapodásról, majd 2010 márciusában közölte, hogy nincs szüksége segítségre.

A törökök esetén a piac bevette a trükköt. Az IMF benntartása a tárgyalási folyamatban megnyugvást hozott, mert a befektetők úgy látták, hogy végső esetben megnyílik a valutaalap bukszája Törökországnak, még ha nem is jött létre a felek között formális megállapodás. Ezzel meg lehet szerezni azt a biztonságot, amit az IMF jelenléte sugall anélkül, hogy meg kellene fizetni ennek az árát - mondja Ash.

• kormány
• orbán viktor
• belföld
• imf
• Terasz