Jó hír a karrierre vágyó nőknek!
Törvényi szabályozás nélkül 50 év lehet, míg normalizálódik a helyzet.
A Handelsblatt német üzleti lap információi szerint az Európai Bizottság - EB - női kvóta bevezetését javasolja majd a tőzsdén jegyzett vállalatok felsővezetésében - írta hétfőn az MTI.
A nők aránya jelenleg 12% az uniós központú tőzsdei cégek felügyelőbizottságaiban, és törvényi szabályozás nélkül akár 50 évig is eltarthat, mire jelentős javulás következik be ezen a területen.
Az EB tanulmánya szerint vitathatatlanul pozitív hatásokkal járna, ha a nők nagyobb teret nyernének a cégek felsővezetésében. A nők a férfiaknál gyakrabban vennének részt a felügyelőbizottsági üléseken, másmilyen vezetési stílust alkalmaznának és emelnék a vállalat kollektív intelligenciáját, így javulna az egész cég teljesítménye.
A javaslattal kapcsolatban heves vita várható, erre utal, hogy a kötelező női kvótát például száz felsővezetőből 82 elutasítja, 78 pedig úgy véli, hogy a normatív megközelítés helyett a "tartsd be vagy magyarázd meg" elvet kellene érvényesíteni, vagyis a cégeknek meg kell hagyni a választás lehetőségét, hogy betartják-e a kvótát, illetve indokolják, hogy miért nem így tesznek.
A nők a felsővezetői pozíciók tekintetében Magyarországon is hátrányban vannak. A Hay Group 2010-es felmérése szerint - amely a cég adatbázisában szereplő több mint 430 cég és körülbelül 250 ezer munkavállaló megkérdezésével készült - itthon a felsővezetői pozíciókban mindössze 19% a nők aránya.
Ennek oka, hogy a nőket egy bizonyos pozíciószint felett már nem hagyják érvényesülni - üvegplafonhatás -, ami súlyosan diszkriminatív.
A fizetés és a prémium is alacsonyabb
A nők egyébként nemcsak a feljebblépés területén szenvednek hátrányt, a Hay Group felmérése szerint a nők fizetése is elmarad a férfiakétól, ráadásul ez a különbség a felsővezetői szinteken a legkiugróbb: a nők bére alig 88%-a a férfiakénak.
Az elmaradás a cég közleménye szerint még radikálisabb, ha a vezetői megítéléstől függő bónuszokat nézzük. A nőknek juttatott teljesítmény alapú kifizetések átlagosan az erősebbik nemnek jutatott kifizetések 77%-át teszik ki, míg a felsővezető nőknek kifizetett összegek nem érik el a férfi kollégák juttatásainak felét sem.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.
Promóció
Az éves szinten előre meghatározott célprémiumok vizsgálata rámutatott: a topmenedzser nők esetében a vállalati politikák nem teszik lehetővé a férfiakéval azonos prémium kifizetését, ugyanis a tökéletesen teljesítő hölgyek is mindössze az erősebbik nem bónuszainak 46%-át kaphatják meg. Az alacsonyabb szinten dolgozó nők nagyjából a férfiak célprémiumainak 87%-os szintjén állnak.