Fiúnak álcázta magát, így lett az első nő Jeanne Baret, aki körbehajózta a Földet: tudományos érdeklődés vezette

Jeanne Baret botanikus olyan kor szülöttje volt, amikor még a felfedezés és tudományok világa szinte csak a férfiakat illette meg.

Ennek ellenére részt vehetett a francia tengerészet első tudományos hajóútján, aminek köszönhetően ő lett az első nő az egész világon, aki körbehajózta a Földet.

Az első nő, aki körbehajózta a Földet

Természetesen a francia tengerészetnél - ahogy máshol sem abban az időszakban - nem engedtek nőket a hajóra. Éppen ezért, amikor szeretője, dr. Philibert Commerson felvételt nyert egy kutatóhajóra mint a csapat vezető természettudósa, kitervelték, hogy Jeanne Baret legyen az asszisztense, a hajósinasa az úton. Fiúnak öltözött, még a nevét is megváltoztatta a Jeanra az édesapja után. Mire leleplezték az álcáját, már több mint 6 ezer növényfajt, kagylót és Franciaországban addig ismeretlen kőzetet fedeztek fel.

Jeanne Baret-t egészen gyermekkorától kezdve elbűvölte a természet. 1740-ben született a franca La Comelle településén, szülei szegény földművesek voltak, feltehetően ez alapozhatta meg az élővilág iránti szeretetét.

Kíváncsisága és ismeretei végül életútját dr. Philibert Commerson természettudós otthonába vezették, aki házvezetőnőként alkalmazta. A botanikai tanulmányaival kapcsolatos teendői miatt a férfi Jeanne Baret szülővárosába ment fajokat gyűjteni - a terepmunkán a nő is részt vett, melynek során egymásba is szerettek, de vonzalmuk csak dr. Philibert Commerson feleségének 1762-ben bekövetkezett halála után teljesedhetett be.

Két évvel később megszületett gyermekük, aki végül nevelőszülőkhöz került, és a pár Párizsba költözött. Jeanne Baret előtt kinyílt a világ: Franciaország fővárosában házvezetőnőből ápolónővé képezte magát, és bizonyos tekintetben Philibert Commerson botanikatanárává vált, amikor gyakorlati tapasztalatait megosztotta az elméleti téren járatos tudóssal.

De nem csak Jeanne Baret élete változott meg Párizsban: természettudós szerelme közben a városi elit krémjével is megismerkedett, és kapcsolatai révén összeköttetésbe került Louis Antoine de Bougainville admirálissal és felfedezővel, aki 1766-ben megkérte őt, hogy legyen a vezető természettudós legközelebbi útján.

A páros, amint megkapta az örvendetes hírt, azon kezdett el töprengeni, hogyan lehetne feljuttatni a fedélzetre Jeanne Baret-t - hosszas tervezés után arra jutottak, hogy bizony a nőnek egy férfi álcáját kell magára öltenie. Körbetekerték anyaggal a mellkasát, hogy lelapítsák melleit, és bő matrózruhába öltöztették. A furmányos ötlet szerint, amikor Philibert Commerson már a hajón áll, ő megjelenik előtte álruhában a fedélzeten, és a férfi mintegy ismeretlenként felkéri, hogy csatlakozzon a csapathoz.

Csodával határos módon sikerült a terv. A páros megkaphatta a kapitányi szárnyat, ahol az összes tudományos eszközt a rendelkezésükre bocsájtották - ez volt az első expedíció az összes európai országot nézve, ahol természettudós is utazott a fedélzeten.

Amikor az Étoile, azaz a Csillag nevű hajó 116 fős legénységével elhagyta Nantes kikötővárosát, először Dél-Amerika partjainál horgonyoztak le. Sajnálatos módon Philibert Commerson megbetegedett, így csak a hajósinas bőrébe bújt nő szállhatott le a hajóról, hogy mintákat gyűjtsön. Érdekes kis történet, hogy az egyik szigeten felfedezett egy növényt, amit Bougainvillea brasiliensisnek nevezett el az admirális tiszteletére, ez magyarul a murvafürt nevet viseli.

Véget ér az álomút

Hála annak, hogy egy kabinon osztozkodtak párjával, legalább egy évig sikerült titokban tartani az identitását. Ám egy idő után, amikor a hajó a Csendes-óceán déli részére ért, a hajó utasai egyre gyanakvóbbak lettek, lévén hogy sosem látták a hajósinast sem vizelni, sem félmeztelenül. 

Hiányos források maradtak fenn arról, pontosan hogyan bukhatott le a nő. Az egyik szerint a tahiti férfiak, amikor meglátták őt, akkor azonnal észrevették, hogy egy férfiruhába bújt nővel állnak szemben. A másik teória szerint a matrózok egyszerűen lebuktatták őt Új-Guineában, és megerőszakolták, majd több hónapon át izolálva utaztatták. Bárhogy is történt, 22 hónappal a nagyszabású kutatóút megkezdése után a párost felszólították arra, hogy hagyják el a hajót Mauritius szigetén.

Hét éven keresztül éltek Kelet-Afrika szigetállamán, itt született meg második gyermekük, akinek apja egyes források szerint az egyik erőszaktevő matróz lehetett, róla első gyermekükhöz hasonlóan lemondtak. A férj, Philibert Commerson 1773-ban vesztette életét a szigeten. Jeanne Baret egy évvel utána egy francia tengerésszel házasodott össze, majd visszatért Franciaországba, ezzel gyakorlatilag megtéve a Föld körüli hajóutat.

Amikor hazaért, a Commerson család meglepő módon igen nagylelkű fizetséggel várta, de még jobban megdöbbentette a nőt, hogy 1785-től kezdve éves járadékot kapott a francia haditengerészettől, mindezt Louis Antoine de Bougainville kérésére, aki rendkívüli nőnek titulálta őt. A pénzt egészen az 1807-ben bekövetkezett haláláig minden évben megkapta. Egy gyönyörű madagaszkári növénynemzetség tagját szerette volna elnevezni néhai társáról, de még mielőtt kiadhatta volna az erről készült dokumentációit, meghalt. Hetven növénynek adott nevet munkássága alatt.

Csak a múlt évszázadban ismerték fel Jeanne Baret tudományos munkásságát. Biográfiáját - The Discovery of Jeanne Baret - 2010-ben adták ki, és 2012 óta egy dél-amerikai növény őrizi a vakmerő női felfedező és tudós nevét, mégpedig a Solanum baretiae.

8 élőlény, ami nem állat, de nem is növény

Az élővilág egyes élőlényei egyáltalán nem könnyítik meg a tudósok dolgát.

(Cikken belüli képek forrása: Wikipedia, Valérie75 / Wikipedia, Getty Images Hungary, borító-, és ajánlókép forrása: Getty Images Hungary és Wikipedia / Közkincs)

• felfedezés
• föld
• hajó
• jeanne baret
• francia
• természet
• tudomány
• női egyenjogúság
• Terasz