Karcos, repedt és nagyon őszinte

- Ha van egy rajongód, biztos lehetsz benne, hogy legalább két antirajongóval is számolnod kell - mondta egyszer Jamie Winchester egy koncert utáni beszélgetés során. Bár állítása szerint első szólólemezével nem volt célja bárkit is meggyőzni, talán tudat alatt nekik is szól a korong.

A The Cracks are Showing című lemezzel a zenész ugyanis egészen új vizekre evezett, ez ugyanis nem csak hangzásában tér el némiképp Jamie Winchester korábbi munkáitól, hanem mondanivalójában is.

Ideje volt váltani

A 39 éves, északír születésű gitáros, énekes és zeneszerző, Jamie Winchester húsz éven keresztül meghatározó egyénisége volt olyan élvonalbeli hazai projekteknek, mint a Baba Yaga, a Boom Boom, a Tátrai Band, Koncz Zsuzsa, Ákos, nem utolsósorban pedig a Hrutka Róberttel alkotott páros. Hol frontemberként, hol háttérzenészként láthatta a közönség, egy évvel ezelőtt azonban elérkezettnek látta az időt, hogy a saját útját járja.
- Sohasem zavart, hogy az elmúlt években sokan háttéremberként tartottak nyilván, mivel nekem mindig csak egyetlen szempont létezett: a zene szeretete. Most sem célom, hogy kizárólag egy dologgal foglalkozzam.

De mivel mindig is kerestem az új irányokat és a kihívásokat, úgy éreztem, itt az ideje ismét új vizekre evezni - például végre egy saját lemezzel.

Szétválásuk Hrutka Róberttel sokakat meglepett, de, mint ahogy azt a zenész hangsúlyozta, a szakítás mögött csupán a változás iránti vágy állt.
- Nagyon termékeny volt az elmúlt nyolc évünk Hrutka Róberttel.
Sikeresek voltunk, de éreztem, hogy eljött a váltás ideje, és más irányba kell lépnem. Megérett bennem egy szólóalbum elkészítésének gondolata, és logikusnak, természetesnek tűnt, hogy készítsek egy önálló lemezt.

21. századi protest rock - sóval, borssal

Aki a Jamie Winchester-Hrutka Róbert párostól megszokott lágy dallamokra és romantikus balladákra vágyik, annak bizonyára meglepetés lesz Jamie Winchester szólólemeze - bár tény, hogy azért találni rajta gyöngyszemeket a ballada műfajában is.
A október 1. óta már az üzletekben is kapható, The Cracks are Showing című album azonban valóban formabontó, amolyan 21. századi, eklektikus, protest rock lemez, mely a gitártémák esetében alkalmanként belekóstolgat a punk világába is.

Elkészítésében jelentős szerepet vállalt a Neoból és a Mitsoura-produkcióból is ismert Moldvai Márk: Jamie-vel együtt válogatták ki a dalkezdeményekből azt a 13-at, mely aztán Márk olvasztókemencéjébe került. A The Cracks are Showing című bemutatkozó album így hangzását tekintve a Jamie Winchestertől megszokott élőhangszer-centrikus világ és a Moldvai Márktól ismert elektronikus stílus ízletes keveréke. A különböző hangszerek, hangok és effektek organikusan illeszkednek egymáshoz úgy, hogy a dalok mondanivalója mindvégig fókuszban marad.

Az albumot - sokszínűsége ellenére - a főhős eddigi húsz éves pályafutásának hangzásvilága is átszövi. A Nothing Nice című dalon érezhető a Led Zeppelin Jamie-re gyakorolt hatása, a Nuffayou című nóta pedig kifejezetten neo-punkosra sikeredett, mely szerves részét képezi az izgalmas, eklektikus, 21. századi rocklemeznek - akárcsak a The King Must Fall című, romantikus ballada.
 

Nem féltem kitenni az asztalra a csúnya dolgokat is

- Egyre inkább körvonalazódni látszik az a krízis, mely ma mind erkölcsi, mind társadalmi téren a világban uralkodik - véli Jamie Winchester. - Komoly kétségeim vannak afelől, hogy popénekes képes-e a dalaival bármilyen változást is elérni, ennek ellenére úgy éreztem, muszáj hozzászólnom ahhoz, ami ma történik a világban.
A lemez címadó dala, a The Cracks are Showing sorai tehát nemcsak a jelenleg zajló gazdasági válságra utalnak, hanem arra is rávilágítanak, hogy az oly tökéletesnek hitt rendszer egyre látványosabban hullik szét.

Az album egyben bátor és őszinte tükör is, mely a zenész legmélyebb gondolatait, a dalok írásakor érzett legmélyebb érzelmeit közvetíti. Egyfajta vallomás, hangos útkeresés egy olyan embertől, aki nem félt a lelke legmélyére lemenni, hogy megmutassa, mi rejtőzik benne.

- Semmit sem akartam megfejteni a szövegekkel. Az sem volt célom a lemezzel, hogy bármiről is meggyőzzek másokat.

Egyszerűen őszintén ki akartam adni magamból mindazt, ami az album készítésénél mind szakmai, mind érzelmi téren a leginkább foglalkoztatott - akár jó azt hallani, akár nem. Ha a célját kell keresni, azt mondhatom: örülök, ha bárkit is egy kicsit elgondolkodtatnak a dalok.

• kultúra
• zene
• szabadidő
• szórakozás
• Terasz