Ez a két gondolkodásmód jellemző a legtöbb emberre: az egyik nagyon veszélyes lehet

Számos pszichológus egyetért abban, hogy a társadalom nagy részére kétfajta gondolkodásmód jellemző: az analitikus, azaz elemző, és az intuitív, vagyis ösztönös. Vannak, akikre mindkét látásmód ugyanannyira jellemző, de az emberek általában inkább az egyik vagy a másik csoporthoz tartoznak az esetek többségében. Egy pszichológus saját tapasztalataira és kutatások eredményeire támaszkodva arra a megállapításra jutott, hogy az intuitív gondolkodásmódnak komoly veszélyei lehetnek.

Míg az analitikusokra jellemző, hogy minden információt lassan, megfontoltan és részletesen dolgoznak fel, addig az intuitív gondolkodók rögtön ítélnek, és azonnali következtetéseket vonnak le. Még ha az általuk értelmezett tanulság alaptalan is, nem bocsájtják további vizsgálatra, hanem tényként kezelik, amelyből aztán további téves konklúziókra jutnak. A szakértő szerint e sajátosságból ered a hajlam, amely az összeesküvés-elméletekben való szilárd hitet táplálja.

Az intuitív gondolkodásmód

Darel Cookson, a Nottingham Trent Egyetem pszichológus-előadója hét éve kutatja az összeesküvéselmélet-hit pszichológiáját. Nagy hangsúlyt fektetett annak elemzésére, hogy az ember gondolkodásmódja hogyan befolyásolja az információfeldolgozást, és ez miként hat a konspirációs teóriák iránti fogékonyságra. Arra jutott, hogy az intuitív gondolkodók sokkal hajlamosabbak mindenhol összeesküvést sejteni, és akár a mindennapi életüket is eszerint alakítani, mint azok, akikre az analitikus gondolkodásmód jellemző. Ez a látásmód bezárhat egy alternatívvalóság-buborékba, ráadásul kifejezetten káros és veszélyes is lehet, ezért Cookson mindenkit arra biztat, hogy fejlessze a kritikus szemléletmódját, amennyire csak tudja.

A szakértő cikkében kutatásokra hivatkozik, melyek összekapcsolták az ösztönökre alapozó észjárást a gondolkodási hibákkal. Egy ilyen tanulmány szerint az intuitív gondolkodási stílus képviselői túlságosan támaszkodhatnak a saját vélt, de torz valóságuk elemeire, ami tévhitek kialakulásához vezet. Kellő reflexió hiányában ezek megszilárdulnak, és az ember egy idő után beszűkült látókörben szemléli a világot, ami további téves konzekvenciákhoz vezet.

Ez nemcsak az egyén szempontjából lehet káros, mert az egészen ártalmatlan elképzeléseken túl a másokra is veszélyes feltevésekben is szentül hihetnek. Az egyik tipikus jelenség az összeesküvés-elméleteken alapuló oltásellenesség, ami nemcsak a benne hívők gyerekeinek egészségét veszélyezteti, de a nyájimmunitás megtartását is kockára teszi, így a járványok újrafellángolását idézheti elő.

A pszichológus hangsúlyozza, hogy az intuitív gondolkodásnak előnyei is vannak. A gyors információfeldolgozás és döntési képesség egyes élethelyzetekben és szakmákban létfontosságú lehet, főleg, ha többéves tapasztalatszerzés nyomán kialakult, szakértői intuícióról van szó. Hasznos ez az észjárás a segítő munkát végzők, a kríziskörnyezetben dolgozók, de még a kreatív szakmát választók körében is.

Ahhoz, hogy az intuitív gondolkodás ne váljon veszélyessé, a szakember szerint elengedhetetlen, hogy az ember önismeretet gyakoroljon. Ha valaki tudja magáról, hogy hajlamos kizárólag az ösztöneire hallgatni, jó ötlet lehet elsajátítania a rendszeres önfigyelmeztetést a kritikus szemlélet bevezetése mellett. Ennek hatására tudatosan felülvizsgálhatja a gondolatait, reakcióit, döntéseit, és megpróbál elvonatkoztatni az érzelmektől, tárgyilagosan tekintve egy adott kérdésre.

Fotók: Getty Images

• összeesküvés-elmélet
• gondolkodás
• pszichológia
• magyarázat
• tudomány
• Terasz