Honnan lesz a nőknek munkahelye? Exkluzív interjú Szalai Piroskával

Szalai Piroskát Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nevezte ki női miniszteri biztosnak, munkáját április 1-je óta látja el, kinevezése fél évre szól. Szalai Piroskát arról kérdeztük, mire lesz elég ez a fél év, honnan lesz pénz a női munka elősegítésére, illetve, hogy mit szól ahhoz: a kormány egy csavarral mégiscsak elvette a kismamáktól a védettséget. A biztos bokros teendői miatt e-mailben válaszolt kérdéseinkre.

- A hírek szerint fél évig lesz miniszteri biztos. Ön szerint mire lesz elég ez a hat hónap? Elég lesz ennyi idő arra, hogy  megoldást találjanak a nők munkaerő-piaci helyzetének javítására, amire egyébként két évtized kevés volt?

- A hatályos törvények szerint miniszteri biztost maximum fél évre lehet kinevezni. Úgy gondolom, minden hosszabb fejlesztési folyamat csak lépésekre bontva végezhető el miniszteri biztosként. Most az első ütemre kaptam megbízást.

- Mivel fog telni ez a hat hónap? Kikkel dolgozik együtt? Milyen szervezeteket, szakembereket kíván bevonni a közös munkába?

- Konkrét feladatom a nők munkaerő-piaci részvételének és aktivitásának növekedését akadályozó tényezők azonosítása és elemzése. Ebbe a munkába mindenkit, aki szeretne bekapcsolódni, szívesen látok. Ezért is nyitottuk meg április végén a noifoglalkoztatas@ngm.gov.hu elektronikus levelezési címet. A Nemzetgazdasági Minisztérium fontosnak tartja, hogy ezekben a lényeges kérdésekben a társadalom, a civil szféra és a szakemberek véleményét, javaslatait is megismerhesse.

- Pontosan mi a feladata, mit kell felmutatnia a fél év letelte után? Milyen konkrét célokat tűzött ki maga elé? Miért vállalta el ez a könnyűnek semmiképp sem mondható feladatot? Korábban is foglalkozott hasonló ügyekkel? Ha igen, hol, merre, milyen minőségben?

- Az egyetem elvégzése óta a magán- és a civil szférában dolgoztam projektekben. Évtizedek óta humánerőforrás-fejlesztési projektekben veszek részt. Az alapítványunk keretében volt női vállalkozások fejlesztésével kapcsolatos programunk, 2008 óta végzünk női foglalkoztatással kapcsolatos kutatásokat is, sokszor nemzetközi projektek keretében. Ez is egy projektfeladat az én felfogásomban.

Fél év múlva annak a munkának kell elkészülnie, amivel miniszteri biztosként megbíztak: azonosítani és elemezni kell a nők munkaerő-piaci részvételének és aktivitásának növekedését akadályozó tényezőket.

- Az MTI híre szerint néhány ötlete már van a helyzet javítására, például, hogy bővíteni kell a gyermekfelügyelet, gyermekellátás rendszerét, csökkenteni kell a munkaerő-piaci diszkriminációt, meg kell vizsgálni a különböző foglalkoztatáspolitikai terveket és azt, hogy a felnőttképzés és az élethosszig tartó tanulás hogyan tud hozzájárulni a nők foglalkoztatásának növeléséhez. Milyen ötletek merültek fel önben a munkaerő-piaci diszkrimináció csökkentésére? Tudna mondani néhányat?

- Az idézett területek és feladatok mind a kinevezésemben szereplő feladatok, területek. A nyolc pontos feladatlistában a munkahelyi diszkriminációval kapcsolatos pont így szól: a munkaerőpiacon tapasztalható, a nőket érintő diszkrimináció elleni fellépésre vonatkozó intézkedési javaslatok megfogalmazása.

Itt tehát nem ötletelésről van szó, mert számos kutatás foglalkozik e témával. Talán az egyik legjobb a KSH 2010-es vizsgálata. Ehhez vannak összehasonlító adatok is.

- Emellett kérdés az is, hogy a csökkenő foglalkoztatás mellett - a KSH szerint 2011 egyik hónapjában sem volt olyan alacsony az alkalmazásban állók száma, mint 2012 februárjában - hogyan lehet visszavezetni a munkaerőpiacra a nőket? Kevés a munka, nincs elegendő munkahely. Milyen ötletei vannak arra vonatkozóan, hogy a dolgozni akaró nőknek legyen hol elhelyezkednie?

- A KSH adatai szerint ma 80 ezerrel többen dolgoznak, mint két éve. Uniós összehasonlításban sem állunk rosszul, míg az EU-27 foglalkoztatási rátája két év alatt 0,2 százalékponttal csökkent, addig nálunk 0,4 százalékponttal nőtt. Az EU tíz országában tényleg csökkent a nők foglalkoztatása, de mi nem voltunk köztük. Ennek ellenére hátulról a harmadik helyen állunk az uniós mezőnyben. Tehát nem most csökken a foglalkoztatás, hanem nagyon alacsony szinten áll. Természetesen munkahely nélkül nincs foglalkoztatás. De a gazdaságfejlesztő programoknak mindenféleképpen a foglalkoztatás bővítésével is kell járnia.

- Az állam a foglalkoztatás ösztönzésére járulékkedvezményt ad a kismamákat részmunkaidőben foglalkoztató munkáltatóknak. Ez a kedvezmény mennyire hozta meg a várt hatást, információi szerint hány kismama tudott elhelyezkedni a kedvezménynek köszönhetően? Terveznek-e újabb, hasonló kedvezményeket?

- 2011 év végéig volt kiváltható a Start Plusz kártya, ezzel addig több mint 70 ezren álltak munkába, ebből közel 20 ezer volt a gyesről, gyedről visszatérők és a gyes mellett munkát vállalók száma.

Ez év január 1-jétől létezik a Start Bónusz kártya, ez a munkáltatóknak teljes szociális hozzájárulási adómentességet ad a minimálbér másfélszereséig, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérni kívánó kismamák foglalkoztatása esetén. Ezt a kártyát eddig közel nyolcezren váltották ki, de - mivel nem csak kismamák igényelhetik - itt még nem rendelkezünk pontos célcsoporti megosztásra vonatkozó adattal.

- Tavaly az Országgyűlés a kormány támogatásával elfogadta a nyáron hatályba lépő, az NGM által előkészített új Munka Törvénykönyvét, amely lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra, hogy az elméletileg védett kismama munkaviszonyát megszüntesse, "ha nincs olyan betöltetlen munkakör, amely a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelel". Véleménye szerint ez a passzus segíteni fog a kismamáknak a visszatérésben, vagy épp ellenkezőleg, egy - immáron törvényes - eszközt ad a foglalkoztató kezébe ahhoz, hogy könnyebben megváljon tőlük? Amennyiben véleménye szerint a kismamákat segíti a passzus, akkor a kérdés az: milyen módon segítheti a könnyebb elbocsáthatóság a kismamáknak abban, hogy visszatérjenek régi munkahelyükre? Tervezi-e, hogy kezdeményezi az említett passzus módosítását?

- A törvény biztosítja a munka és a családi élet összehangolását, ennek részeként a védett korúak és a kisgyermekesek fokozott munkajogi védelmét. Az anyát vagy a gyermekét egyedül nevelő apát a védett korú munkavállalókkal azonos felmondási védelem illeti meg: csak a munkaviszonyukkal kapcsolatos magatartással összefüggő okból szüntethető meg a munkaviszonyuk.

Ezeket az esetköröket az új Munka Törvénykönyve ráadásul jóval pontosabban határozza meg, mint a mostani szabály, ezáltal nagyobb védelmet biztosítva. Amennyiben a kismama korábban betöltött munkaköre időközben megszűnt, vagy képessége már nem felel meg az adott munkakörre előírt feltételeknek, akkor számára másik, a képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő munkakört kell felajánlani.

A jogszerű felmondás lehetősége tehát kizárólag akkor nyílik meg, ha nincs ilyen munkakör, vagy azt maga a munkavállaló nem fogadja el. Fontos kiemelni, hogy a kormány számos olyan új jogintézmény vezetett be, amelyek segítik, ösztönzik a gyermeknevelés utáni munkába állást, vagy a kisgyermek melletti munkavégzést. Ilyen például, amikor - a gyermek hároméves koráig - a munkáltató köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, de említhetjük a gyesről, gyedről visszatérő munkavállalót foglalkoztató munkáltató által igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményeket is.

- Mennyi pénzt szán a kormány a nők munkaerő-piaci helyzetének javítására? Lesz fedezet a költségvetésben az ilyen jellegű pluszkiadásokra?

- A 2013-as költségvetés tervezése folyamatban van, így erről a későbbiekben lesz lehetőség beszélni.

- A gyermekintézmények bővítése már elkezdődött, Hoffmann Rózsa ígérete szerint 2014-ig lesz elég óvoda, bölcsőde. Ezen kívül ön szerint mi segítene még? További lehetőségként a távmunka népszerűsítését szokták emlegetni, ön hogyan keltené fel a munkáltatók érdeklődését a téma iránt?

- Rendszeresen egyeztetünk a munkaadók különböző csoportjaival, mind a magán-, mind a közszférában. Tudom, hogy számukra komoly szervezetfejlesztési és munkakör-átalakítási feladatokat jelent ez, de azt is tudom, hogy a HR-esek komoly hányada nem most kezdett ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Itt is az akadályok azonosítása és összegyűjtése a feladat.

• interjú
• belföld
• szalai piroska
• női miniszteri biztos
• Terasz