Intelligens vagy? 4 apró kérdés, amiből kiderül

Az intelligencia komplex fogalom: mértéke függ a kulturális szokások ismeretétől, az egyéni képességektől és többek között a tájékozottságtól is. A folyamatos tájékozódás ráadásul azért is fontos, mert karbantartod vele az agyad.

Éppen ezért ne lustulj el, és ne hagyatkozz az iskolában megszerzett tudásra, hanem fejleszd az agyad nap mint nap! Ha pedig úgy érzed, már elég okos vagy, íme, négy kérdés, amivel tesztelheted magad. Vajon jól tudod rájuk a választ?

Nelson admirálisnak melyik szemét fedte tapasz?

Nelson admirálist gyakran ábrázolták tapasszal a szemén, ám az igazság az, hogy egyik szemének sem volt erre szüksége - és nem is hordott soha tapaszt. Az igaz, hogy jobb szeme sérült volt, de azt nem óvta semmivel, csak egy, a fejfedőjébe épített szemellenzővel védte ép, bal szemét a napfénytől.

Az sem igaz, hogy Nelson vak volt. Jobb szeme súlyosan megsérült a korzikai Calvi ostrománál, 1794-ben, de látott vele. A franciák egyik ágyúgolyója homokot és törmeléket vágott a szemébe, mely károsodott ugyan, de nem akadályozta a tevékenységében - mégis győzködnie kellett a Királyi Haditengerészet illetékeseit, hogy ne nyilvánítsák rokkantnak. Sérült szemét pedig inkább előnyére használta.

Az 1801-es koppenhágai csatában szándékosan hagyta figyelmen kívül felettese, Sir Hyde Parker admirális visszavonulási riadóját. Nelson, aki jobb pozíciót foglalt el Parkernél, jól látta, hogy a dánok megfutamodnak, és ezt mondta a hajóparancsnoknak:

- Tudja, Foley, mivel csak egyetlen szemre támaszkodhatom, jogom van ahhoz, hogy olykor ne lássak meg bizonyos dolgokat. Ezek után rossz szeméhez emelte a távcsövet, és így folytatta: tényleg nem látom a jelzést.

Kit ábrázol a londoni Piccadillyn álló szobor?

Azok közül, akik hiányosan ismerik a görög mitológiát, de látták már a szobrot, sokan Erószra, a szerelem görög istenére gondolnak. Csakhogy ez nem igaz, ahogy az sem, hogy angyalt vagy éppen Cupidót ábrázolna.

A Piccadillyn álló híres szobrot 1892-ben emelték, hogy megemlékezzenek Lord Shaftesbury, a Viktória korabeli filantróp munkásságáról. A szobrot Sir Alfred Gilbert tervezte, és Anteroszt ábrázolja, aki a megfontolt, érett szerelmet képviseli a frivol kényúrral, Erósszal vagy Cupidóval szemben. Anterosz Erósz öccse volt.

A szobor különlegessége egyébként amellett, hogy kevesen tudják pontosan, kit ábrázol, az, hogy ez a világ első olyan szobra, melyet alumíniumból öntöttek. Bár a második világháború idején eltávolították helyéről, visszaállításakor is ügyeltek eredeti pozíciójára: Gilbert ugyanis úgy tervezte a szobrot, hogy az a Lower Regent Streetre szegezze íját, arra, amerre Lord Shaftesbury dorseti otthona volt.

Mit tettek a melltartójukkal a feministák?

Elégették őket? Leginkább így tudja mindenki, csakhogy ez nem igaz. A történelem legnagyobb feminista tiltakozásán, mely 1868-ban zajlott az egyesült államokbeli Atlantic Cityben megrendezett Miss America szépségversenyen, valóban tervben volt az égetés, de végül nem valósult meg. A rendőrök ugyanis nem javasolták a tiltakozóknak, hogy tüzet gyújtsanak a fából ácsolt kifutón.

A melltartóégetés mítoszát a New York Post egyik fiatal újságírója, Lindsay Van Gelder cikke indította útjára. Amint azt 1992-ben a Ms. magazin munkatársával közölte: ő azt hangsúlyozta a sztoriban, hogy a tiltakozók úgy tervezték, melltartókat, öveket és hasonlókat fognak égetni a szabadság szemeteskukájában. A szalagcím írója azonban továbbment egy lépéssel, és melltartóégetőknek nevezte őket. A szalagcím megtette a hatását. Az újságírók egész Amerikában lecsaptak rá, anélkül, hogy elolvasták volna a cikket. Még az olyan kínosan precíz lapok is bedőltek neki, mint a Washington Post.

Mitől habzik a pezsgő?

A válasz egyértelmű: a széndioxidtól. Ez azonban nem igaz. A habzásban részt vesz, de valójában nem ez okozza. Egy tökéletesen sima, tiszta pohárból a széndioxid-molekulák láthatatlanul illannak el, ezért sokáig azt feltételezték, hogy a pohár kisebb hibái miatt képződnek buborékok.

Az új, minden részletre fényt derítő technikáknak köszönhetően azonban kiderült, hogy az üveg tökéletlenségeiből eredő bevágások, bemélyedések túl kicsik ahhoz, hogy buborékok kapcsolódjanak hozzájuk. Utóbbiak képződését a mikroszkopikus méretű porszemcsék és bolyhok teszik lehetővé.

Fotók: 2oilpainting.com, gulfoffice.org.

Cikkünk megírásában John Lloyd és John Mitchinson Tévhitek a nagyvilágról című könyve segített.

• tudomány
• teszt
• intelligencia
• érdekességek a világból
• Terasz