"Drámai következmények" - Milyen megszorítások jöhetnek még?

Magyarország ismét az IMF-hez fordul, a Nemzetközi Valutaalaptól várhatóan ugyanolyan típusú hitelt kapunk, mint 2008-ban.

Magyarország és az IMF története 1982-re vezethető vissza, hazánk azóta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak. Az IMF 1945-ben alakult meg, feladata, hogy támogassa a bajba került országokat. Ennek érdekében átmeneti hitelt ad, és segít olyan programok kidolgozásában, melyek a hosszú távú, stabil emelkedést eredményezhetik az adott országban.

Az alapba minden tagország fizet be valamennyi pénzt, az összeg a gazdasági súly alapján változik. Az IMF-nek közel 200 tagja van.

Magyarország először 1996 márciusában - a Bokros-csomag után - vett fel hitelt az IMF-től, ezt 1998-ban fizettük vissza. Másodszor 2008-ban fordultunk a valutaalaphoz és az EU-hoz, akkor mintegy 20 milliárd eurót kaptunk.

A hitelfelvételhez akkor - és ahogy várhatóan most is - a kormánynak vállalásokat kellett tenni, amiket teljesít, különben kapja meg a pénzt.

2008-ban a konkrét feltételek a következők voltak: a kormány 2009-re visszavonja az előirányzott adócsökkentéseket, nem hajt végre olyan változtatásokat az adótörvényekben, amelyek kisebb nettó bevételeket eredményezne.

A kormányzati kiadásokat a GDP 2%-ával csökkentik, mégpedig a 13. havi fizetés megszüntetésével, valamint a 13. havi nyugdíjak 80 ezer forintban való maximalizálásával - illetve megszüntetésével azok esetében, akik korkedvezménnyel mentek nyugdíjba.

Elhalasztják a szociális juttatások indexálását, és minden minisztérium kiadási keretét egyenlő arányban csökkentik. És persze tartják az előre meghatározott hiánycélt.

Elsőre ezek a feltételek nem tűnnek teljesíthetetlennek, ám, amint az Gyurcsány Ferenc visszaemlékezéséből is kiderül, ennél jóval többet kellett akkoriban tenni.

A költségvetési hiány ugyanis nem úgy alakult, ahogy az IMF és az EU elvárta, ezért 2009 februárjában újabb csomag érkezett: csökkentették például a gázártámogatást. Majd jött a Bajnai-csomag, benne a gyes két évre való csökkentésével. Hogy most milyen feltételeket szab az IMF és az EU, egyelőre nem tudni. A volt miniszterelnök azt mondja, ami világos, hogy éles gazdaságpolitikai fordulatra van szükség.

- Ennek persze drámai társadalmi, politikai következményei lehetnek - tette hozzá.

Nem rúgnak rajtunk még egyet, vagy de

Elemzők szerint viszont annyira nem vészes a helyzet. Török Zoltán korábban úgy vélekedett, jelen helyzetben az IMF aligha kér sokkal többet a kormánytól, amit az ne tett volna meg magától is.

A költségvetés oldaláról már jelenleg is kemény intézkedéseket tervez a kormány, ennél lényegesen többre valószínűleg a valutaalap sem tartana igényt. Az IMF nyilván elvárja majd a kormánytól, hogy ne tegyen a bankrendszert romboló, destabilizáló további intézkedéseket, de az látszik, hogy a kormány már maga is a bankokkal való tárgyalás felé hajlik.

A már véghez vitt intézkedések visszavonását - mint a magánpénztárak kvázi államosítását - nem fogja kérni az IMF, ezt már nem lehet visszaállítani. Sőt, nem fogják kérni a bankadó eltörlését sem, hiszen ezt már csak a költségvetés helyzete miatt sem kérhetik - fejtegette az elemző az Fn24 cikke szerint.

Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője némileg több bizonytalanságot lát abban, vajon mit akarna az IMF Magyarországtól egy akár csak készenléti megállapodásért cserébe. A 2008-ban kirobbanó válság idején gyorsan, és a körülményekhez képest elfogadható feltételekkel sikerült megállapodni a valutaalappal.

- Az IMF jelenlegi vezérének, Christine Lagarde-nak valószínűleg nem fűződnek annyira kellemes gondolattársításai Magyarországhoz, mint Strauss-Kahnnak. Bízni lehet azonban abban, hogy senkinek nem érdeke Magyarország bedőlése, így valószínűleg hajlandó lesz az IMF rugalmasan tárgyalni - mondta az elemző.

• belföld
• imf
• Terasz