Illegális emberkísérletek

Előfordult már a történelem során, hogy az új gyógyszerek hatását a kutatók vagy orvosok önmagukon tesztelték, de általában inkább önkénteseket toboroztak a kísérletekhez. Az ellenőrizetlen, titkos emberkísérletek azonban mindig is tiltottak voltak, ennek ellenére Németországban, az USA-ban, Japánban, Dél-Koreában és a volt Szovjetunió laborjaiban is folytak hasonlók. Íme, három a sok szégyenletes orvosi kísérlet közül, mely ezrek kínhalálát követelte a tudomány nevében.

A leghosszabb emberkísérlet

Az alabamai Tuskegee városában 1932-től 1972-ig, vagyis negyven évig folyt illegális orvosi teszt szifiliszben szenvedő, színesbőrű férfiakon. A 399, jórészt írástudatlan, fekete aratómunkás kezelés reményében fordult az orvosokhoz, de azok csak hamis diagnózissal és áltudományos hazugságokkal hitegették őket, gyógyítás címén pedig tüneti kezelést vagy placebót, vagyis hatóanyag nélküli pirulát adtak nekik. A tesztalanyokat ingyenebéddel és díjtalan orvosi ellátással tartották kézközelben, miközben pontról pontra dokumentálták betegségük lefolyását.

A szifilisz vagy más néven vérbaj az elmúlt századok egyik legsúlyosabb fertőző nemi betegsége volt. A kór első szakaszában gyulladások és fekélyek, második szakaszában lép- és májduzzanat, csonthártya- és ízületi gyulladás alakul ki. Kezelés hiányában lefolyása gyakran halálos, mivel végső stádiumában szív- és agykárosodást, sőt, elmebetegséget is okoz. Oltóanyag nincs rá, de 1947-től már sikeresen gyógyítható penicillinnel.

A tudósok szándékosan tagadták meg a kezelést a páciensektől, mivel azt akarták bizonyítani, hogy a szifiliszre adott, jórészt mérgező szerek nélkül is beállhat javulás a beteg állapotában. A feltevés téves volt, a beteg közül mindössze 74 maradt életben. A férfiak többsége magába a szifiliszbe halt bele, közel százan pedig a kór szövődményeibe. A fertőző betegektől mintegy negyven esetben feleségeik is elkapták a kórt, sőt, 19 párnál a gyerekek is örökölték a betegséget.

Tuskegee orvosai mindeközben meg voltak győződve tettük helyességéről, holott nyilvánvalóan etikátlan és rasszista kísérletet folytattak. Ezt később a bíróság is kimondta, 1972-ben ugyanis - sajtónyomásra - végre törvény elé került az ügy. A túlélők és az elhunytak családjai 9 millió dollár kártérítést kaptak, valamint Bill Clinton kései, de őszinte bocsánatkérését, aki egy 1997-es ceremónián emlékezett meg a kísérlet áldozatairól.

A japánok haláltábora

A 731-es alakulat néven elhíresült halálbrigád a japán császári hadsereg titkos biológiai és vegyi hadviselési egysége volt, melynek tagjai 1937 és 1945 között illegális és brutális kísérletek sorát végzeték el mandzsúriai elítélteken. A népirtásnak beillő kísérletekre a katonai rendőrség adott utasítást azzal a céllal, hogy kifejlesszék a kínaiak és szovjetek ellen bevethető leghatásosabb biológiai fegyvert.

Az emberkísérleteket - szó szerint - ipari szinten űzték, mivel az egység egy volt fűrészüzem területén működött Harbinban, Mandzsukuo tartományban. A kísérleti alanyok többsége katona volt, de a biológiai fegyvereket később a civil lakosokon is tesztelték. Több mint 10 ezer emberen folytathattak kísérleteket, de a hatezer áldozat közül csak 230-at sikerült azonosítani, mivel a haláltáborrá alakított fűrésztelepen elhunyt hadifoglyokat névtelenül, sorszámozott fahasábokként tartották nyilván.

A válogatott vegyi anyagoktól, kémiai és tűzfegyverektől, illegális műtétektől, élve boncolástól vagy beinjekciózott halálos kórtól elhunyt rabok testét a hadsereg szinte azonnal el is szállította, így az áldozatok számát szinte csak becsülni lehet.

Egyes források 200 ezer, mások 580 ezer ember halálát írják a vezető főorvos, Shiro Ishii és csapata számlájára.

Agymosás és átprogramozás CIA-módra

A titkos emberkísérletek jó részét egyébként máig homály fedi, főleg az állami utasításra végzett kegyetlenkedéseket, ezek aktáit ugyanis a kormány gondosan elrejtette a kíváncsi szemek elől. Ugyanez történt a CIA egyik dossziéjával is, melyben háborús veteránokon végzett kísérleteiket jegyezték fel. Az akta titkosítási ideje azonban három éve lejárt, így Rebecca Lemov antropológusnak köszönhetően ország-világ megismerhette az amerikai hírszerzés laboratóriumaiban történt megrázó kísérleteket.

Az iratok szerint a CIA orvosai az ötvenes években pszichológiai agymosást és átprogramozást hajtottak végre vietnami veteránokon, akik az embertelen tortúra következtében végül személyiségüket is elvesztették. A katonákat a marylandi Edgewoodban, az MK-ULTRA agykontrollprogram keretében kezelték, ahol a feljegyzések szerint a tesztalanyok akaratát előbb LSD-vel törték meg, majd hangszigetelt sötétszobával, alvásmegvonással, kihallgatásokkal és elektrosokkal kényszerítették őket tartós magatartás-változásra. Az átprogramozott katonák hazatérve még a családtagjaikat sem ismerték meg, személyiségük - védelmi reakcióként - gyakorlatilag megkettőződött az átélt szenvedések hatására.

A kísérleteket csak a hatvanas években hagyták abba, de addigra már civileken, sőt, gyerekeken is alkalmazták a módszert. Minderről csak a már említett iratból tudunk, a titkos kísérletek aktáit ugyanis 1973-ban, felsőbb utasításra megsemmisítették.

• tudomány
• kutatások
• gyógyítás
• történelem
• Terasz