Így adták el Grönlandot: a világ legelső ingatlanbotránya

A vikingek a 18. században indultak felfedezőútjaikra norvégiai területeikről. Nemcsak kemény és kegyetlen harcosok, de kiváló kereskedők is voltak, kapcsolataik feltehetőleg az arab világig nyúltak.

870-ben viking felfedezők megtalálták Izlandot, melyet 50 éven át biztosan tartottak uralmuk alatt, majd kikiáltották függetlenségüket Norvégiától. Az új területre elsősorban a viking uralom elől menekülők és a számkivetettek vándoroltak be. Köztük volt Vörös Erik is.

Erik mint rettenthetetlen és híres felfedező került be a történelembe, valójában azonban pusztán egy menekülő törvényen kívüli volt. 980-ban egy gyilkosság miatt apjával együtt kénytelen volt elhagyni Norvégiát, de Izlandon is csak két évet maradhatott, mert újabb gyilkosságot követett el. Három évre száműzték a szigetről, ahonnan azonban nem volt hova mennie, hiszen Norvégiába nem térhetett vissza. Így aztán nyugat felé vitorlázott.

Zöld szigetként adta el a jéggel borított földet

Egyszer aztán Erik egy jéggel borított szigetre érkezett, melyet néhol alacsonyabban fekvő zöld területek borítottak. Három évet töltött a sziget felfedezésével, ugyanis úgy döntött, hogy - nem törődve a még a skandinávok számára is zord éghajlattal és a fák teljes hiányával - birtokot alakít ki rajta. A déli partvidéken hozott létre egy kolóniát.

A történelem minden bizonnyal első ingatlancsalása során a területet zöld földnek nevezte el, hogy csalogatóbb legyen a telepesek számára. Száműzetése leteltével visszatért Izlandra, és 25 hajót sikerült megtöltenie leendő telepesekkel, akik hajlandóak voltak vele tartani az új területre, illetve fizetni neki a földekért.

Grönland egyedüli őslakosai az inuitok voltak, akik nomád életmódot folytattak, és elsősorban vadászatból éltek, hiszen szabályos települési forma kialakítására nem volt lehetőségük. Barátságosnak korántsem lehetett őket nevezni, de legalább nem voltak útban - feltehetően jót nevettek az új telepeseken jégkunyhóikban. Erik azonban tántoríthatatlan volt, és uszadékfából házakat építve egy keleti települést is létrehozott. A 25 hajóból mindössze 14 tette meg sikerrel a veszedelmes utat, egy későbbi hajóraj pedig egy 248 kilométerrel nyugatra elhelyezkedő településen kötött ki.

A tudósok ma már tudják: mind éhen haltak

A sziget lakói úgy tervezték, hogy kereskedelemből fognak élni. Az utókor nem kevesebb mint négyszáz farmra bukkant, a föld azonban még ahhoz sem volt elég termékeny, hogy a saját fogyasztásra szolgáló termékeket biztosítsa. Erik eközben nyugatabbra vette az irányt, és minden kétséget kizáróan ő volt az első európai, aki partra szállt Észak-Amerikában.

A terület bővelkedett szőlőben, lazacban, állatokban, az éjszakák és a nappalok pedig megközelítőleg egyforma hosszúságúak voltak. Erik 1002 körül halt meg. Követőit magára hagyta azon a kietlen területen, ahol nem tehettek mást, csak uszadékfát keresgélhettek házaikhoz és tüzelőnek.

Idővel a nyugati települést elpusztította az inuitok támadása. Grönland híre a pápához is eljutott, aki még egy püspököt is küldött. A püspök meggyőzte az életben maradt helyieket, hogy tovább már nem képesek önálló államként létezni, így 1261-ben az ország önként, egyetlen puskalövés nélkül feladta függetlenségét. A közeljövőben azonban semmi sem történt - nem jött semmiféle püspök, és a terület fokozatosan kezdte elveszteni a kapcsolatot a külvilággal. 1409-ben egy felfedező megtalálta a keleti települést, mely immár teljesen elhagyatott volt.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

_Promóció

Homály fedi, mi is történt valójában Vörös Erik szerencsétlen telepeseivel. A tudósok a temetőben talált csontokat radiokarbon-kormeghatározással vizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy a telepesek étrendje gyökeresen megváltozott: amikor nem érkezett több hajó, ugyanazt ették, mint az inuitok: vagyis halat. Alultápláltságra utaló jelekre bukkantak, melyből feltételezhető, hogy az alapvető nyersanyagok teljes hiánya miatt a grönlandiak szó szerint éhen haltak.

Képek: en.wikipedia.org Eric the Red szócikke.

Szerinted melyik volt a történelem legostobább döntése?

• csalás
• történelem
• Terasz