Kolbászok felett ítélkeznek, és ez az államnak nagyon sokba kerül

Újabb tagokat kap a több százmillió forintos éves költségvetésből gazdálkodó Hungarikum Bizottság, mert az eddigi 16 tag nem volt elég, így már 21-en lesznek, akik döntenek. Mert ezt csinálják, vagy legalábbis ennyi ismert a munkájukból - igent vagy nemet mondanak arra, amit a szakbizottságok eléjük terjesztenek.

Hogy ez mennyire működő struktúra, azt nem tudjuk pontosan, de meglehetősen költségesnek tűnik.

Nem volt elég 16 tag a mire is?

A Hungarikum Bizottságnak eddig 16 munkatársa volt, de valamiért úgy gondolták, hogy ez kevés. Legalábbis az Országgyűlés honlapjára felkerült előterjesztés szerint 21 tagra lesz a jövőben szükség, hogy ellássa a bizottság munkáját - ezt a 444.hu vette észre.

Eddig négy új név ismert, akik között ott van például Lezsák Sándor és Simicskó István is. De mégis mi az a nagy munka, amihez plusz embereket igényel a Hungarikum Bizottság?

"A Hungarikum Bizottság 2012. október 18-án megalakult és megkezdte a törvényben foglalt szakmai feladatainak ellátását. Ezek közé tartozik többek között a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteményének összeállítása" - áll a bizottság oldalán.

"A törvény szerinti nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme egy többszörösen összetett, alulról felfelé építkező rendszerben, az ún. Nemzeti Értékek Piramisában történik. Az értékek felkutatása, azonosítása és gyűjtése a településeken kezdődik, hiszen a helyi értékeket a helyiek ismerik a legjobban. A helytörténészek, muzeológusok, néprajzosok, pedagógusok, szakemberek, lokálpatrióták sok helyen már el is készítették a helyi értékek listáját, amely folyamatosan bővíthető. A lokális, települési értéktárak mintájára alkotják majd meg a megyei és tájegységi értéktárakat az önkormányzatok, a Magyar Értéktárat pedig a helyi, ágazati és külhoni értéktárak összesítése során a Hungarikum Bizottság állítja össze" - a törvény ennyi támpontot ad azzal kapcsolatban, hogy is néz ki a munka a bizottságban.

A tagok tehát válogatnak, és eldöntik, mi lehet hungarikum, és mi nem. Ebben ágazatonként még szakbizottságok is segítik őket, így nem kell egy tagnak a sporthoz, az agráriumhoz vagy a kultúrához is egyformán érteni - bár nincs kétségünk, hogy sokan ilyenek.

Az biztos, hogy sokba kerül

Sőt, a fő munkákat ezek a bizottságok végzik el, ugyanis a bárki által javasolható értékeket ők vizsgálják meg, majd ha az ő szűrőjükön is átment, akkor javasolják a szűk - bár most kissé bővülő - körű bizottságnak, akik meghozzák a végső döntést.

A munkájuk tehát leginkább ebből áll, döntést hoznak, rábólintanak egy-egy értékre, vagy éppen elutasítják azt.

A bizottságot nemcsak politikusok alkotják, de többségében igen. Őket Fazekas Sándor agrárminiszter vezeti. A tárca egyébként 500 millió forintos költséget biztosított a bizottság számára annak 2012-es megalakulásakor. Az idei költségvetésben 90 millió forintot különítettek el a bizottság működési költségére, de az nem derül ki, hogy ebből hogyan és mennyit kapnak a tagok.

Fotó: MTI/Rosta Tibor

• belföld
• hungarikum
• parlament
• fazekas sándor
• Terasz