Hoffmann: intenzívebb lesz a pedagógusok munkája, de béremelés is jön
Az oktatási államtitkár ismertette az új közoktatási törvény tervezetét.

Ez is érdekelhet

10 ok, hogy miért Máltán tanulj angolul (x)

Le az impulzusvásárlással! Válts át online-ra (x)

Jázmin felépülése az agysérüléséből (x)

beauty and style

Már nem a ciciplasztika a leggyakoribb beavatkozás: egyre kevesebben vágynak dús keblekre »

Így viseld a metálszíneket ízlésesen: most nagyon divatosak »

Puhítja a bőrt és feltölti antioxidánsokkal: házi testradír zöld teával »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A magyar társadalomban szokásos heti 40 órán belül marad a pedagógusok munkaideje, és minden tanár érezhetően többet fog keresni - jelentette ki az oktatási államtitkár a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón, ahol beszámolt a kormány által kedden elfogadott új köznevelési törvény tervezetéről.

Fotó: MTI, Soós Lajos

Hoffmann Rózsa azt mondta, az új jogszabály a nevelést állítja a pedagógiai tevékenység középpontjába, vagyis a teljes személyiség formálását.

Ismét lesz szakmai ellenőrzés

A részletekről kifejtette: 2003-ban kivették a nemzeti alaptantervből a kötelezően tanítandó ismereteket, ezt azonban most visszaállítják, de nem a törvényben, hanem a jogszabály felhatalmazást ad majd a kormánynak arra, hogy megalkossa azt az új nemzeti alaptantervet, amely előírja a mindenki számára egységesen biztosított és egységesen továbbítandó tartalmat, a magyar és az egyetemes műveltség minimumát.

Megjegyezte továbbá azt is, hogy ismét beindítják az oktatásügy külső szakmai ellenőrzését.

A fő célok között említette az államtitkár a tehetséggondozást, továbbá a leszakadás megállítását, amellyel kapcsolatban elmondta, lehetővé válik, hogy a nagyon nehezen fejlődő gyermekek kis létszámban legyenek fejleszthetők normál évfolyamban.

Tájékoztatása szerint az óvoda főszabály szerint - 2014-től - hároméves kortól lesz "általános", egyes nagycsaládoknak azonban lesz lehetőségük arra, hogy ne adják hároméves kortól óvodába a gyermekeiket. Hozzátette azt is, hogy a második Széchenyi-terv keretében jelentős óvodaépítési program indul majd.

- Változni fog a munka intenzitása

A pedagógusokról szólva Hoffmann Rózsa azt mondta, kiszámítható életpályát biztosítanak a számukra. Munkaidejük a magyar társadalomban szokásos heti 40 órán belül marad, ám a munka intenzitása változni fog, ugyanakkor minden tanár érezhetően többet fog keresni. Hoffmann egyébként korábban azt mondta, hogy a pedagógusok óraszámának emelése nem szerepel a tervezetbe.

Az új pedagógus-bértábla számítási alapja a minimálbér lesz - ami a jövő évtől 90 ezer forint -, és ahhoz viszonyítva 180-200%-on állapítja meg az induló bért - ismertette, hozzátéve, hogy ezért bírja el az új rendszer az olyan viszonylag kisebb összegeknek a megszüntetését, mint például bizonyos pótlékok. Megjegyezte, a pedagógus-életpálya bevezetését eleve 2013. szeptember 1-jére ütemezték.

A szakszervezetek jelentős elbocsátásokról, iskolabezárásokról szóló aggályaira az államtitkár úgy reagált: az érdekképviseletek nem tudják alátámasztani az állításaikat a törvény szövegével, az új jogszabályból ugyanis nem következik sem intézménybezárás, sem pedagóguselbocsátás, így - mint fogalmazott - hamis állítással nem tud vitába szállni.

Rámutatott ugyanakkor, hogy ha a gyermekek száma csökken, matematikailag következhet pedagóguselbocsátás, de "nem mi fogjuk központilag előírni azt, hogy bocsássanak el pedagógusokat", hanem az iskolafenntartó összesíti majd a gyermeklétszámokat. Számításaik szerint viszont - folytatta - a nyugdíjazás és a természetes fogyás magasabb arányú, mint a gyermeklétszám csökkenéséből következtethető pedagóguslétszám-csökkenés. Közölte továbbá azt is, hogy a jövő évi költségvetés nem ütemezett elő kivonást a közoktatásból.

A két tanítási nyelvű iskola lehetősége "nem lesz tiltott"

A két tanítási nyelvű általános iskolák jövőjét firtató felvetésre azt mondta, lehetőségük nem tiltott a törvényben, hiszen a tanítás nyelve lehet idegen nyelv is. Arra, hogy ki nevel majd párkapcsolatra - ahogyan annak szükségességét a napokban a KDNP frakcióvezetője felvetette -, azt válaszolta: a családi életre nevelés témája, amelyet pedagógusoknak kell oktatniuk, eddig is benne volt a közoktatásban.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e mindenhol általános iskolai alsó tagozat, közölte: attól függ, van-e annyi gyermek, van-e annyi szülő, akik ezt kezdeményezik, vagyis ahol van rá igény, ott lesz alsó tagozat, pontos számot azonban nem tudott mondani.

Hoffmann Rózsa kérdésre kitért arra is, hogy a jövőben generálisan az állam lesz minden intézménynek a fenntartója, de az önkormányzatok mint fenntartók "visszaszerződtethetik" az iskolájukat.

A sajtótájékoztatón Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta: Magyarország sikere azon múlik, milyen alapokat tudnak adni a gyermekeknek a jövőre nézve az oktatásban. Hangsúlyozta, az oktatás és a nevelés ügye elválaszthatatlan kötelékekkel kapcsolódik össze.

Mindehhez az oktatást gyökeresen újjá kell szerveznie a kormánynak - jelentette ki, megjegyezve, hogy az elmúlt 20 év oktatási rendszere fenntartás és finanszírozás szempontjából teljes mértékben szétzilálódott. Az új köznevelési törvény három fő céljának az esélyegyenlőség, a versenyképesség, valamint a társadalmi felzárkóztatás megteremtését nevezte a szóvivő.

Ezt is szeretjük