Minden idők 3 leghíresebb hamisítványa

Minden korban azokat a dolgokat hamisítják, melyek éppen divatosak. A keresztes hadjáratok idején például a lovagok annyi valódinak mondott relikviát hoztak haza magukkal a Szentföldről, hogy minden királyi, főúri udvarba jutott belőlük bőven.

Krisztus keresztjének állítólag hiteles szilánkjaiból egy egész erdő kitellett volna, az egyik szent fogaiból pedig annyi forgott közkézen, hogy egy hordót is meg lehetett volna tölteni velük.

Ma sincs ez másként. Az impresszionizmus előfutárának tekintett, tájképfestő Corot munkáiból például több ezer darabot őriznek Amerikában, pedig nem is volt egy tucatnál több nagyobb méretű képe.

Leonardo és a halotti lepel

A torinói lepel a kereszténység legfontosabb ereklyéi közé tartozik. A legenda szerint ezzel takarták le a keresztről leemelt Krisztust, és így a vászon különös rajzolata a Megváltó testének lenyomatát őrzi. Még a szögek ütötte sebek és a római katona által lándzsával okozott szúrás nyoma is látható rajta, ám mindezek ellenére könnyen lehet, hogy a 436×110 centiméteres lepel hamisítvány.

Állítólag Leonardo da Vinci készítette a pápa megrendelésére, mégpedig azért, hogy az egyház visszaszerezze e csodával a - különféle botrányok miatt - tőle lassan elforduló híveket. A kiváló reneszánsz alkotónak a trükkhöz csupán egy régi szövetre, némi fényérzékeny ezüstre, illetve a camera obscura nevű, egyszerű optikai eszközre volt szüksége. Ezekkel aztán modern értelemben vett fényképet készített saját magáról. Ha ez így van, akkor a lepel nem Krisztust ábrázolja, hanem Leonardo da Vincit.

A Michelangelo-csoport

Laokoón trójai főpap volt, aki hevesen tiltakozott az ellen, hogy a híres falovat bevigyék a falak közé, és ezzel a város vesztét okozzák. Pallasz Athéné azonban a papra és fiaira küldött két tengeri kígyót, melyek megfojtották a szerencsétlen férfiakat. Haláltusájukat ábrázolja az Agészandrosz és fiai által készített Laokoón-szobor, melyet egy egyszerű kútásó talált meg a 16. század elején, és ezért jelentős pénzjutalomban részesült. Egy új elmélet szerint azonban a bámulatosan szép és kiforrott művet mégis inkább talán Michelangelo alkothatta meg, akinek egyébként egy, a műhöz hasonlító tanulmányrajza is fennmaradt.

A nagyszerű festő és szobrász a jelzett időben nagyobb márványtömböket is vásárolt, de azt nem tudni, mire használta fel őket.
Elképzelhető, hogy hamisított egy görög szobrot, abban a korban ugyanis az ókori remekekért hihetetlenül magas árat voltak hajlandóak fizetni a gazdagok, ez pedig könnyen bűnre csábíthatta a művészt.

Han van Meegeren és festményei

A 20. század talán legnagyobb hamisítási botránya Han van Meegeren nevéhez fűződik. A holland festőt 1945-ben állították bíróság elé, azzal a váddal, hogy Vermeer-festményeket játszott át a németeknek. Mivel a bőréről volt szó, a művész töredelmesen bevallotta, hogy minden kép az ő hamisítványa volt, és ettől egy csapásra nemzeti hőssé vált.

A pénzszűkében lévő van Meegeren az 1930-as években kezdett Vermeer-képeket készíteni, és rövidesen 6–7 millió gulden jövedelemre tett szert. Rendkívül ügyes volt: régi vásznakat használt, valamint korabeli képekről lekapart festéket, és tehetségesen utánozta a nagy festőelőd stílusát is.

A bírák eleinte nem hittek neki, ezért a szemük láttára, ott, a tárgyalóteremben kellett elkészítenie egy képet. Bár mindenkit meggyőzött, mégis börtönbe küldték, ahol szívroham következtében hamarosan elhunyt.

• művészet
• történelem
• rejtély
• Terasz