Új adók: "ennek nagyon-nagyon komoly következményei lesznek"

Szerdán Matolcsy György bejelentette, a kormány döntést hozott a telefonadóról és a pénzügyi tranzakciós illetékről. A telefonadót még idén, a sárgacsekk-adónak is nevezett tranzakciós illetéket jövőre vezetnék be, utóbbit a bankok fizetnék. A bankszövetség kiakadt a hír hallatán, hiszen nem erről volt szó, hanem arról, hogy fokozatosan kivezetik a szektort terhelő különadót, így csökkentve a pénzintézetek terhelését. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Kálmán Olga Róna Péter közgazdásszal beszélgetett a várható következményekről.

- Mi haszna van ezeknek az új adóknak?

- Ahhoz, hogy erre értelmes választ tudjunk megfogalmazni, először el kéne dönteni, hogy mit tartunk a nemzetgazdaságot leginkább visszafogó tényezőknek. Én hármat látok. Egy: a rendkívül magas reálkamat. Ha a kis- és középvállalkozó bemegy a bankba, és hitelt kér - ha egyáltalán kap -, akkor azért 14-15%-ot fizet. Ebből lejön 5-5,5%, ami az infláció. Marad 9-9,5%, a reálkamat.

Biztos csőd

- A második világháború óta nem volt olyan nemzetgazdaság, amelyik képes lett volna kitermelni egy 9-9,5%-os reálkamatot. Ez a kamatszint biztos csőd, adósságspirál. A gazdaságpolitika első számú feladata egy olyan környezetet létrehozása, ahol ez a kamatszint érdemben csökken.

- Ehhez a bankokat kéne helyzetbe hozni, vagy lehet, hogy elég lenne őket egyszerűen békén hagyni.

- Igen. A második alaptétel az árfolyam. Helyén van-e ez a forintárfolyam, vagy nincs? Ezzel kapcsolatban a közgazdaságtannak van egy olyan fogalma, az egyensúlyárfolyam, amit ki lehet számítani.

Ha ezt a fogalmat alkalmazzuk, akkor az derül ki, hogy a forint túl erős, nem egyensúlyárfolyamnál van, hanem attól 15-20%-kal erősebb. Ezen addig nem tudunk változtatni, amíg ott van a devizahitel, mert ha elengedjük a forintot, és az gyengül, akkor a törlesztőrészletek megugranak, bedőlnek a háztartások, a lakások, a bankok.

De miközben fenntartjuk ezt a nagyon kemény és kártékony árfolyamot azért, hogy ne dőljön be a bankrendszer és a hitelezés, ennek az árát a reálszféra fizeti meg, mert ettől a reálszféra versenyképtelenné vált. Ez a második feladat.

Érdekes: ezért erősebb a forint, mint kellene

- Azt mondja, hogy erősebb a forint, mint amennyinek kellene lennie? Mindig azt mondjuk, hogy gyenge a forint.

- Gyenge, de ahhoz viszonyítva, hogy mennyibe kerül a devizahitelek törlesztése.

Az egy dolog - és egy valóban nagyon komoly probléma -, hogy mennyibe kerül a devizahitelek törlesztése, de attól még a versenyképesség rendbehozatala érdekében a forintot olyan szintre kell terelni, ahol a magyar nemzetgazdaság képes az olcsó importtal megküzdeni, és képes versenyképesen exportálni. Ettől az erős forint minket visszatart. Nem tudunk versenyezni a beáramló importtal szemben, mert erős a forint, tehát olcsó az import, és nem tudunk az exportpiacon versenyképessé válni, mert nem vagyunk árversenyben, mert erős a forint.

A harmadik tétel, amit meg kell oldani, az egy nagyon-nagyon komoly tétel. A magyar nemzetgazdaságnak a hozzáadottérték-termelő képessége a padlón van. Ez a nemzetgazdaság alapja, ami három tételből áll össze: alaptermékek, félkész termékek és bérmunka. Mindebben a szellemi tartalom, az úgynevezett hozzáadott érték rendkívül alacsony. A magyar nemzetgazdaság hozzáadottérték-tartalma az EU hozzáadottérték-tartalmának az 52%-a, tehát a fele.

- Ez a kutatás-fejlesztéssel van összefüggésben?

- Többek között. A gazdaságba bevitt szellemi tartalom az, ami a hozzáadott értéket növeli. Ezt teljesen elfelejtettük, és ahelyett, hogy előrébb léptünk volna az elmúlt 20 évben, visszafelé mentünk az alap-, félkész termékek és a viszonylag kevés hozzáadott értéket termelő bérmunka irányába.

Ez a három kulcskérdés, amit bármiféle használható gazdaságpolitikának meg kéne oldani. Ez a három szűrő az, amin keresztül lehet az ilyenfajta lépéseket, rögtönzéseket értékelni.

- Rögtönzés?

- Rögtönzés. Hol van az a hatástanulmány, amelyik kimutatja ezeknek az elképzeléseknek a következményeit? Ilyenekkel nem lehet előállni anélkül, hogy valamiféle hatástanulmányt ne végeznénk el.

- Én mindig abban reménykedem, hogy vannak ilyen hatástanulmányok, csak annyira titkosak, hogy nem tudhatjuk meg.

- Nincsenek. Ez a kormány és ennek a kormánynak a stábja ilyen hatástanulmányt nem képes elvégezni. Ennek a kormánynak a szellemi, szakmai színvonala messze elmarad az elmúlt 20 év színvonalának az átlagától, még akkor is, ha az elmúlt 20 évben a színvonal egyébként is csökkent. Ahol most ez a kormány tart szakmai értelemben - és ez nemcsak a közgazdaságban, hanem szinte minden területen -, az a teljes szakszerűtlenségnek a kultúrája.

Amatőr, szakszerűtlen a gazdaságpolitika

- Ha belegondolunk, ez egyetlen politikusnak sem lehet az érdeke. Ha az Orbán-kormány erre nem helyez hangsúlyt, sőt, mintha az ellen dolgozna, hogy legyenek szakértők, annak nem lehet politikai hozadéka, de gazdasági sem. Miért jó ez?

- A kormány olyan ideológiai elkötelezettség mentén politizál és dönt, ami kizárja a szakértelem szerepét. A szakértelem nagyon régóta hiányzik a gazdaságpolitikából. Egy teljesen szakszerűtlen, amatőr gazdaságpolitika folyik.

- Mi lesz a tranzakciós adó hatása? Továbbterheljük vele a pénzintézeteket...

- A pénzintézetek helyzetét alaposan elrontottuk, nagyon legyengítettük őket. A pénzintézetek nagyon rossz állapotban vannak, bár ők azért azt mondják, hogy jól megvannak. Ez nem igaz, nagyon komoly gondok vannak a pénzintézetekkel, gyenge mérlegekkel rendelkeznek. A devizaadósságot nem oldottuk meg. Amíg ezt nem oldjuk meg, addig itt nem lesz növekedés. Felejtse el.

- Rogán Antal tegnap azt mondta, hogy a külföldi anyacégek tőkehiányosak, ezért aztán mindent szívnak ki.

- És ő nem szív mindent ki a bankokból? Ki az, aki többet szív ki a bankokból, az Orbán-kormány vagy az anyacégek? Vagy itt valamiféle versenyt akarunk kialakítani, hogy ki a nagyobb szívóerő a bankokra vonatkozólag? Ennek nincs értelme. Amit Rogán Antal mondott az anyabankokról, az mellébeszélés. Az ő feladatuk az, hogy létrehozzanak egy működőképes pénzügyi rendszert a gazdaság elősegítése érdekében.

Nem tették meg, és nemhogy nem tették meg, lehetetlenné tették most már ennek az előrelátható időn belüli megteremtését.

(...)

Ezért lehet jó a telefonadó

- Térjünk rá az intézkedésekre. A tranzakciós adó teljesen elhibázott. A másodikkal, a telefonadóval van egy kis baj, mert nem biztos, hogy megfelel az EU-s jogszabályoknak. Kérdés, hogy megfelel-e az EU-s jogszabályoknak.

A telefonadónak ugyanakkor van egy aspektusa, ami nem rossz. Alapvetően a telefonálás egy import, tehát a pénz javarészt külföldre megy. Ha azt mondjuk, hogy ez egy importvám, ami a nemzetgazdaságot az importtal szemben valamilyen szinten védi, azaz a várható következmény - és itt van a hatástanulmány jelentősége - az, hogy kevesebb pénz megy ki külföldre a telefonálás miatt, akkor ez az adó némelyest segíti a folyó fizetési mérleg állapotát, és mint olyan, némelyest segítheti az árfolyam alakulását is.

- Kevesebb pénz fog kimenni külföldre, ha kevesebbet telefonálunk, és ezért a csúnya multinak, akik külföldön ülnek a pénzeszsákon, laposabb lesz a pénzeszsákja. De ez nem azt jelenti, hogy ezt a pénzt gyorsan elköltjük egy hazai vállalkozás hazai termékére, hogy a belső fogyasztást élénkítsük.

- Ezért kellenek komoly hatástanulmányok, mert vannak ilyen feltételezhető aspektusai, amit szépen végig kell elemezni.

- Ha 700 forinttal többet kell fizetniük, akkor az emberek maximum elkezdenek szokást változtatni, hogy ezt a 700 forintot megspórolják, de ez nem azt jelenti, hogy lesz plusz 700 forintjuk, hanem hogy nem kell pluszban kiadniuk 700 forintot.

- Az igaz, de kevesebbet telefonál, tehát a régi telefonmennyiségre külföldre fizetett díj csökken.

- És attól nekem jobb lesz, ha a külföldinek kevesebb lesz a pénze?

- Igen, jobb lesz, mert javul a folyó fizetési mérleg.

- Mitől javulna?

- Attól, hogy kevesebb pénz megy ki az országból.

- Kevesebb pénz megy ki, de nekem, állampolgárnak, mint állampolgárnak, mitől lesz jobb?

- Semmitől, de attól, hogy kevesebb pénz megy ki, a folyó fizetési mérleg feltételezhetően valamiféle gyenge előnyben részesül.

Most bőkezű vagyok a kormány irányában, tehát feltételezem, hogy van egy ilyen lehetőség, de hiányolom az ehhez kapcsolódó hatástanulmányokat.

- Nézzük a másik vetületét. Ha elkezdünk spórolni, és változtatunk a szokásainkon, kevesebb telefonszámlát fizetünk, de akkor a Magyarországon működő és Magyarországon adózó telefontársaságoknak kevesebb lesz a bevétele, kevesebbet fognak adózni. Lehet, hogy az adózás csökkenése miatt elmaradó bevétel nagyobb lesz, mint amennyi várhatóan bejön a telefonadóból.

- Ezt sem tudjuk.

- Ha a telefontársaságoknak kevesebb lesz a bevétele, akkor kevesebbet fognak fejleszteni.

- Ők nem fejlesztenek. Amit a telefontársaságok itt fejlesztenek, az minimális. Ők importálják a fejlesztést, amiért mi fizetünk.

Más országok esetében súlyos esettanulmányok láthatók, amit egy normális parlament meg is vitat. Amit közgazdászok áttekintenek és megnézik. Ilyen tanulmányok nincsenek, tehát a levegőbe kell beszélnünk.

- Akkor ezek mind Matolcsy György ötletei lehetnek?

- Elképzelhető. Egy alapvető rendetlenség, fegyelmezetlenség és következetlenség, amit itt látunk.

"Nagyon-nagyon komoly következmények"

- A telefonadóval kapcsolatban Rogán Antal azt mondta, hogy verseny lesz, hiszen nemsokára belép a piacra a negyedik szolgáltató, ami nem külföldre viszi a pénzt, mert magyar. Ez megoldhatja a kérdést?

- Nem tartom valószínűnek. Megint az van, hogy Rogán Antal, Matolcsy György, Lázár János, Orbán Viktor ilyen légből kapott gondolatokkal, érvekkel sáfárkodik, ahelyett, hogy következetes, kimutatható és a nyilvánosság elé tárt, tudományosan megszerkesztett hatástanulmányokat terjesztene elő az elképzelései alátámasztásának érdekében.

Ez így nem mehet tovább, ez egy teljesen amatőr, kókler módszer, aminek nagyon-nagyon kormoly következményei lesznek.

• matolcsy györgy
• pénzügy
• konvergenciaprogram
• adó
• telefonadó
• róna péter
• tranzakciós illeték
• Terasz