Fordulat a határontúliak ügyében

Több mint 422 ezer állampolgársági kérelem érkezett 2011 januárja óta, ebből több mint 203 ezret Magyarországon nyújtottak be - tették közzé az allampolgarsag.gov.hu oldalon. Állampolgársági esküt több mint 340 ezren tettek.

A honlapról - ahol országonkénti bontásban megtalálható a beadott kérelmek száma és a kérelmezők állampolgársága is - az derül ki, hogy Romániából 149 449, Szerbiából 46 400, Ukrajnából 10 437, Szlovákiából 161, Nagy-Britanniából 1779 kérelmet adtak be. Izraelből 1060, Németországból 1472 kérelmet regisztráltak.

Az állampolgárság szerinti bontásból az látszik, hogy 283 866 román, 1284 orosz, 76 652 szerb, 50 658 ukrán, 1515 szlovák állampolgár nyújtott be kérelmet. Kanadai állampolgároktól 787, amerikaiaktól 1013 honosítási kérelem érkezett, de adtak be kérelmet Suriname, a Seychelle-szigetek és Omán állampolgárai közül is.

Mégsem kell félniük?

Hogy miért hozták most nyilvánosságra az adatokat, nem lehet tudni. Korábban a hvg.hu pert indított a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ellen, hogy megtudja, mely országokból hányan kaptak állampolgárságot, illetve hány kérelmet és miért utasítottak el, a kormány ugyanis a lap kérésére nem adta ki ezeket az adatokat.

Ezt követően született meg Potápi Árpád fideszes képviselő egyéni képviselői indítványa, amely az állampolgári törvényt úgy módosította volna, hogy a kettős állampolgárságú magyarokra vonatkozó statisztikai - azaz személyes információkat egyáltalán nem tartalmazó - adatokat a kormányzatnak nem kellett volna kiadni, ha azok megismerése nemzetbiztonsági érdeket, illetve külügyi kapcsolatokat sért vagy veszélyeztet.

Az indoklás szerint a magyar állampolgárok és a magukat magyar nemzetiségűnek valló személyek biztonsága, valamint Magyarország és a szomszédos országok közötti diplomáciai kapcsolatok védelme érdekében lett volna szükség a módosításra, amit végül mégsem szavaztak meg.

• külföld
• belföld
• szavazás
• Terasz