A 3 legpofátlanabb internetes csalás

Az elmúlt években az internetes csalás a bűnözés önálló válfajává nőtte ki magát. A profi elkövetők szervezetekbe tömörülve ügyködnek, módszereik pedig egyre kifinomultabbá válnak.

Ilyenek az adathalászok, akik az érzékeny adatok - banki azonosítók, jelszavak - megszerzésére szakosodtak. Akadnak olyan kisstílű csalók is, akik nem létező árucikkeket kínálnak fel megvételre aukciós oldalakon.

Mások értesítést küldenek, miszerint a felhasználó jelentős összeget nyert valamilyen szerencsejátékban, melyet adatainak megadásával, netán egy kisebb adminisztrációs összeg átutalásával kaphat meg - ám az illető hiába fizet, a nyeremény soha nem érkezik meg.

A szakma krémje: az adathalászok

Az internetes bűnözés egyik legfejlettebb formája az adathalászat, nemzetközi nevén pishing. Az adathalászok valamely pénzintézet nevében küldenek ki e-maileket. Ezekben jelszó-megerősítés vagy az e-mail cím ellenőrzésének ürügyén egy hamis weboldalra igyekeznek átcsalni, amely design és tartalom szempontjából nagyon hasonlít az adott bankéhoz. A hamis oldalon olyan fontos adatok megadására kérnek, mint a bankszámlaszám vagy a jelszó. Bár a felhasználókat véletlenszerűen választják ki, a nagy számok törvénye alapján garantáltan vannak közöttük olyanok, akik valóban ügyfelei a szóban forgó pénzintézetnek, és használják is annak internetes szolgáltatásait. Egy részük pedig jóhiszeműen követi is a hamis weboldalon szereplő utasításokat - azaz tudtán kívül a csalók rendelkezésére bocsátja az adatait, akik különböző módokon élnek vissza azokkal. Előfordul, hogy egyszerűen csak elköltik a bankszámlán lévő összeget, vagy kimerítik a hitelkártya keretét, de az is megesik, hogy hitelt vesznek fel a felhasználó nevében.

Egy felmérés szerint átlagosan a felhasználók mintegy 5%-a dől be az úgynevezett pishingnek. A kicsalt összegekről pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mivel a bankok jó hírüket féltve igyekeznek titokban tartani az efféle malőröket. Egyes becslések szerint azonban csak az Egyesült Államokban évi több százmillió dollárt húznak ki ily módon az áldozatok zsebéből.

Nem létező nyeremények, megcsapolt bankszámlák

Más csalók ennél egyszerűbb, ám ugyancsak hatékony módon igyekeznek kihúzni a pénzt a zsebekből. A potenciális áldozatokat e-mailben értesítik arról, hogy jelentős összeget nyertek valamilyen szerencsejátékban - amelyben mellesleg nem is vettek részt. Az e-mail szerint nyereményüket minden további nélkül megkaphatják, ha átutalnak egy lényegesen kisebb összeget a tranzakció költségeinek fedezeteként.

A felhasználó fizet - és előbb-utóbb azzal kell szembesülnie, hogy bottal ütheti a nyomát pénzének. Megesik, hogy a bűnözők az illető banki adatait is elkérik, mondván, hogy csak ezek birtokában tudnak fizetni, majd megcsapolják a számláját.
Ebbe a csapdába sétált bele az a miskolci férfi is, aki 650 ezer forintot fizetett azért, hogy megkaphassa állítólagos egymillió dolláros nyereményét - az azonban csak nem akart megérkezni. Végül a férfi a rendőrséghez fordult, amely nyomozást indított ismeretlen tettes ellen, ám idáig nem sikerült kézre keríteni az elkövetőt vagy elkövetőket.

Aukciós oldalak - tisztességtelen eladók

Egyre népszerűbbek az aukciós oldalak, melyeken meglepően olcsón lehet hozzájutni a legkülönbözőbb árucikkekhez. Az eladók legnagyobb része tisztességes, mivel azonban a szolgáltatónak érthető módon nincs se joga, se módja a regisztrálók leinformálására, egy-egy csaló is közéjük keveredhet.
Egy Pest megyei férfi rendszeresen írt ki internetes árverésre termékeket, melyekre beszedte a pénzt a nyertes vevőktől, ám a tárgyakat nem juttatta el nekik. Több mint száz embert károsított meg ily módon. A legtöbben tudomásul vették, hogy becsapták őket, egyikük azonban feljelentette a csalót, akit a rendőrök hamarosan kézre is kerítettek.

Ha nem akarsz te is hasonló helyzetbe kerülni, lehetőség szerint személyesen fizesd ki, illetve vedd át az aukciós oldalakon vásárolt árucikkeket! Ha ez nem megoldható - például a nagy távolság miatt -, nézz utána az illetőnek a közösségi portálokon vagy akár az internetes keresők egyikében.

Bár az így kapott információk természetesen nem elégségesek ahhoz, hogy eldöntsd, tisztességes eladóval vagy csalóval van-e dolgod, némi támpontot azért adhatnak.

• pénz
• bank
• internet
• csalás
• számítástechnika
• hasznos tippek
• Terasz