Ilyen pompázatos volt Hadrianus császár nyári palotája: nézd meg az ókori világ lenyűgöző épületét

Hadrianus császárt jó képességű, kiváló hadvezérként, ugyanakkor világlátott, művelt, békekedvelő és műpártoló uralkodóként őrizte meg emlékezetében az utókor. A birodalom határait erődítmények, őrtornyok emelésével erősítette meg.

Művészetek iránti érdeklődése több dologban is megnyilvánult: felújíttatta a római Pantheont, Tivoliban pedig olyan nyári rezidenciát építtetett a saját ízlése és elgondolásai szerint, ami még romjaiban is csodálattal tölti el a látogatókat.

A császár pompás nyári rezidenciája

Hadrianus császár villája, a Villa Adriana Lazio megyében, Rómától mintegy 28 kilométerre található. Az épületkomplexum romjai, régészeti maradványai a világörökség részét képezik. Az időszámítás szerinti 2-3. században épített villa és park a császár nyugodt pihenését, a világtól való elvonulását tette lehetővé. Az uralkodó állítólag nem kedvelte a római Palatinuson álló palotát, ez is szerepet játszhatott abban, hogy az akkor még Tiburnak nevezett városban villát alakíttatott ki. Ugyanakkor a korban egyáltalán nem volt szokatlan, hogy a császár pompás pihenőhelyet építtessen.

Felesége, a korábbi császár, Traianus unokahúga, Vibia Sabina családja tulajdonában jelentős földbirtokok szerepeltek, egyes feltételezések szerint a terület, ahol a Villa Adriana állt, szintén az övék lehetett. Már volt itt egy régebbi palota, ez jelenthette az alapot az építkezésekhez. A festői környék ideális helyszínnek bizonyult egy pompás, impozáns nyári rezidencia felhúzásához. Hadrianus uralkodásának utolsó éveiben az egész birodalmat innen irányította. 128 körül kezdte használni hivatalos rezidenciaként a villát, így az állandóan készen állt a nagyszámú látogató és hivatalnok fogadására.

Azt nem tudni, hogy Hadrianus felesége, Vibia Sabina itt tartózkodott-e, kapcsolatuk korántsem számított harmonikusnak, feltehetően a férfi nyilvánosság előtt is vállalt szerelme, egy görög ifjú, Antinousz miatt. Az ifjú 130-ban bekövetkezett halála - közös utazásuk során fulladt bele a Nílusba - közrejátszhatott abban, hogy a császár egyre több időt töltött a nyári rezidenciában.

Milyen volt a villakomplexum?

A létesítmény a mai napig nincs teljesen feltárva, a régészek a villa alatt alagútrendszerre is bukkantak. A Villa Adriana maradványai is impozánsak, messzi földről vonzzák a látogatókat. Egy 2010 és 2015 között zajló projektnek köszönhetően az alábbi videó segítségével virtuális túra keretén belül mi is bejárhatjuk a területet, méghozzá úgy, hogy a jelenlegi állapotot rögzítő képek mellett felbukkan az is, hogy hogyan nézhetett ki a villa teljes pompájában.

Hadrianus épületkomplexumához több mint harminc építmény, gyönyörű kertek, medencék, fürdők, szökőkutak, könyvtár, padlófűtéses lakosztály, színház, templomok, gazdasági épületek tartoztak. Ezek egy óriási, Pompeji területénél is nagyobb birtokon terültek el. Az összhatást jelentősen meghatározták a császár utazásai. Különböző kultúrák nyomait, építészeti stílusjegyeit viselték magukon a létesítmények. A görög és a római építészeten túl szerephez jutott például az egyiptomi is. A Canopusnak nevezett rész annak az egyiptomi városnak a nevét viselte, ahol Antinousz megfulladt, itt egy hosszú medence elevenítette fel a Nílust.

Mellette híres szobrok másolatai sorakoztak, többek között az athéni Akropolisz Pallasz Athéné régi temploma felett emelt szentély, az Erekhtheion kariatidái. Különleges szépségű az oszlopokkal határolt Teatro Maritimo, a tengeri színház, a közepén lévő tóban egy kis szigetet is kialakítottak.

A császár 138-ban hunyt el. Halála után több uralkodó is használhatta a villát, ezt támasztják alá az ott talált mellszobrok, és ők valószínűleg változtatásokat is eszközöltek. Nagy Konstantin sok műkincset az új fővárosba, Konstantinápolyba vitetett.

A Római Birodalom hanyatlásával a palota is elnéptelenedett, az értékesebb szobrokat és a márványt elhordták. A 6. században dúló harcok során a bizánciak és a keleti gótok is raktárként használták. A 16. században Ippolito d’Este bíboros a maradék márványszobrokat átköltöztette, hogy azok a közelben lévő saját villáját, a Villa d’Estét díszítsék.

Hadrianus szeretője

Hadrianus sokkal inkább a férfiakhoz vonzódott, mint a nőkhöz, és erről több erotikus versében is tanúbizonyságot tett. Számos férfi rabszolga-szeretője volt, akik közül egy személyt különösen kedvelt. Nagy szerelme a zsenge korú Antinousz volt, akivel az antik idők egyik legismertebb és legikonikusabb homoszexuális párját alkották.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• ezo
• olaszország
• hadrianus
• császár
• palota
• Terasz