Mi történne, ha tényleg lapos lenne a Föld? Ezt mondják a tudósok

Számos, még az ókori görögöknél felmerült elméleten túl ma, 2018-ban újra azt állítják tömegesen, hogy a Föld nem gömb - illetve a sarkoknál 0,33%-ban lapított gömb - alakú, hanem mégiscsak lapos.

A The Flat Earth Society társasága az ezt állítók csoportosulása. Kezünkben számos tudományos bizonyítékkal messze nem kérdéses a Föld gömbölyűsége, ők mégis azt vallják, a NASA és minden más olyan hivatalos szervezet, mely az űrkutatással foglalkozik és űrbéli felvételeket tesz elérhetővé a Földről, mindössze számítógéppel manipulált képeket mutat, nem a valóságban korong alakú Földet. 

Mi lenne, ha lapos lenne a Föld?

Mi lenne, ha valóban lapos lenne a Föld? A Kolumbiai Egyetem kutatói szerint ez nem lenne lehetséges. A gravitáció problémáját vetik fel elsőként, ugyanis egy lapos Földnek nem tudni, miként lehetne gravitációja. Pedig a gravitáció kicsiktől a nagyobb dolgokig létfontosságú. Ha csak arra gondolunk, hogy hasznos dolog nem felröppenni a talajról, vagy hogy a fáról pottyanó alma nem száll el a magasba, máris látjuk az okát, de a gravitáció a Föld Nap körüli keringésében is elengedhetetlen.

Ha lenne is a korong alakú Földnek gravitációja, az a kutatók magyarázata szerint a korong közepe felé húzna. Ha ez így lenne, a korong alakú Földön lévő összes víz a korong közepére rendeződne, a szárazföldi növények pedig rézsútosan nőnének, a gravitációnak ellentétes irányban, nem pedig úgy, ahogy most, felfelé, vagyis inkább kifelé.

A Nap kapcsán is felvetődnek problémák. A lapos Földben hívők szerint a Föld a Naprendszer középpontja, de nem állítják, hogy a Nap keringene körülötte, sőt: úgy mondják, a Nap és a Hold a korong felett köröz körhintaszerűen.  A Nap gravitációs ereje tartja a Földet a pályáján. Anélkül a Föld egyszerűen elszáguldana a csillagközi térbe. Mi több, ha nem lenne a körkörös pályát létrehozó gravitációs erő, azt sem tudni, a korong felett lévő Nap és Hold mitől keringene úgy, mint a körhinta - ahogy állítják. Azok feltételezhetően csak lebegnének a Föld-korong felett.

Ha a Föld korong alakú lenne, nem lehetnének műholdak sem, sőt, a GPS sem működne. A nappalok és az éjszakák ugyan válthatnák egymást, ha lenne, ami keringesse a Napot és a Holdat a Föld felett, de nem lennének évszakok, és nem láthatnánk Hold- és Napfogyatkozásokat sem. Továbbá, a Napnak nagyságrendekkel kisebbnek kellene lennie a Földnél ahhoz, hogy ne égesse azt porrá, ne ütközzön bele, vagy épp a Holdba. 

2300 éve tudjuk, hogy gömb alakú

Nagyon-nagyon régen bebizonyosodott már, hogy a Föld gömbölyű. Időszámításunk előtt a 6. században Püthagorasz megfigyelte, hogy a Hold megvilágított és árnyékos oldalát legtöbbször görbe vonal határolja, ami feltételezi, hogy az gömb alakú lehet, ebből pedig következhet, hogy a Föld is az. Nem is lehetne más, hiszen tökéletes - gondolta az ókori tudós, ahogy később a 4-5. században Platón is.

Arisztotelész a 4. században ugyancsak a Hold segítségével jutott arra a feltételezésre, hogy a Föld gömbölyű: felfigyelt rá, hogy amikor Holdfogyatkozás volt, a Föld Holdra vetett árnyéka mindig köríves volt.

Messze volt még azonban a végső konklúzió, sőt. Thalész Püthagorasszal párhuzamosan azt mondta, a Föld egy óceánon úszó korong. Anaximandrosz azt állította, a Föld térben lebegő henger. Ptolemaiosz gömb alakúnak vélte ugyan a Földet, de egyúttal mozdulatlannak és a világegyetem közepének. Erasztotenész még a 2-3. században kiszámolta a gömb alakú Föld kerületét és egészen közel járt a valósághoz. Arkhimédész a 3. században szintúgy vallotta, hogy a Föld gömbölyű.

Arisztarkhosz, aki rájött, a Föld a tengelye körül forog, előrukkolt a heliocentrikus, Nap központú világkép elméletével, ahogy majdan 1543-ban Kopernikusz ismét, ám ő már keringő és forgó bolygóként írta le a Földet. Galilei egyetértett elméletével, de Kepler később annyiban korrigálta, hogy a bolygók nem kör-, hanem ellipszispályán mozognak a Föld körül.

• föld
• tudomány
• Terasz