Amikor az anya alkalmatlan a gyereknevelésre

Optimális esetben, ha egy házasság válással ér véget úgy, hogy még közös gyerek is van, a szülők megegyeznek annak sorsáról, és a bíró kimondja az ítéletet.

De mi történik akkor, ha az egykori házastársak képtelenek egyezségre jutni, és az apánál lenne a legbiztosabb jövője a gyereknek?

Érdemes megpróbálni az apának is

A statisztikák azt mutatják, hogy az apák rendre alulmaradnak a gyermekelhelyezési perekben, de nem minden úgy van, ahogy a közvélekedés tartja. A fővárosban az anyáknak 50%-kal nagyobb az esélyük arra, hogy náluk helyezik el a gyermeket, mint az apáknak. Azonban amíg a közös megegyezésen alapuló perek 92%-ában úgy egyeznek meg a felek, hogy a gyermek az anyához kerül, addig a vitás perekben a bíróság 60-40%-os arányban dönt az anyák javára.

A vizsgált perek adataiból az is kiderül, hogy a perekben ítélkező bírák túlnyomó többsége nő, akik szintén családanyák. A kutatók szerint valószínűsíthető, hogy a válófélben lévő férjek többsége attól tart, a bíróságon nincs esélye más döntésre, ezért inkább lemond a közös felügyeleti jogról, holott a fenti számokból kiderül, hogy nem olyan rosszak a kilátások.

Amikor az anya alkalmatlan

A törvény szerint a gyermek oda kerül, ahol testi, értelmi és erkölcsi fejlődését a lehető legjobban biztosítják. Azonban akadnak olyan anyák, akik alkalmatlanok a szülői feladatra, ellenben ezt nem sokan ismerik el, és ilyenkor az apa hiába mentené a közös gyereket, az anya ragaszkodik hozzá.

Ekkor kezdődik el a harc a gyermekért. Ahhoz, hogy ma Magyarországon elindítsunk egy gyermekelhelyezési pert, a felperesnek egy keresetet kell benyújtania. Egy gyermekelhelyezési per indításához a keresetlevélen túl csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, ha házasságban éltek a felek, akkor a házassági levelet, és amennyiben a felperes jogosult rá, a költségmentességi kérelmet. A per végén pedig a felmerülő költségeket kell rendezni, ami a bírósági illetékből, esetleges szakértők és az ügyvéd költségeiből áll.

Amit a bíróság vizsgál

A per során a bírónak vizsgálnia kell, hogy van-e még remény a család egységének helyreállítására. Ha viszont úgy látja, hogy a házasság véglegesen megromlott, és így annak fenntartása a gyermek érdekeit sem szolgálhatja, az elhelyezés iránt indított pert a lehető leggyorsabban be kell fejeznie.

A bíróságnak két fő döntési alapja van. Törvényi alapelv, hogy mindig a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, annak jogait biztosítva kell eljárni, továbbá az összes lehetséges körülményt meg kell vizsgálni. Azonban mindezek mellett az ítélőszéknek figyelembe kell venni a gyermek akaratát. Amennyiben az nem tud nyilatkozni erről, hároméves kor felett köteles kirendelni egy szakértőt, valamint tanúként gyakran szükséges bevonni a hozzátartozókat az eljárásba. Általános szabály, hogy a 14. életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntést a bíróság csak a gyermek beleegyezésével hozhatja meg, kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti.

Apákat segítő szervezet

A kétségbeesett,hátrányos helyzetű és kiutat kereső apákat az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete támogatja. A szervezet az apák jogaiért és a közös szülői felügyeletért, a családbarát közfelfogás kialakításáért harcol. Évente több ezer apa fordul a szervezethez, ahol aztán jogi tanácsot és pszichológiai támogatást kap. A tagok főként a saját gyermekhez való joggal kapcsolatos egyenlőtlenséget, a jogfosztást kívánják megszüntetni. Céljuk továbbá, hogy senki, semmilyen céllal ne állíthassa tartósan szembe egymással a férfiakat és nőket, apákat és anyákat, valamint a gyermekeiket.

Magyarországon az 1938-tól 1997-ig megtízszereződő válások legnagyobb kárvallottjai továbbra is a gyermekek, akik sokszor életük végéig nem heverik ki a szüleik válását, sőt, a problémák hatványozottan újratermelődnek körükben. Az egyesület által felvállalt célok mintegy hatszázezer gyermeket, valamint ugyanennyi apát és anyát érintenek.

Amikor az apa bizonytalan, és nem mer belevágni egy peres eljárásba, az említett szervezet éppen ezen tud segíteni jogi tanácsadással és iránymutatással, amivel be tudja fejezni a pert.

- Ki kell használni azt, hogy van első- és másodfokú bíróságunk. Ha két ember nem tud egymással együtt élni, az még nem jelenti azt, hogy az egyik nem tud gyereket nevelni. Az alaptörvényben is szerepelnek azok az alanyi jogok, amelyekbe beletartozik a szülői jog és felügyelet is. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye egyértelműen kimondja, hogy a házas feleknek egyenlő jogaik vannak a házasságban, és a házasság felbontása után is - magyarázza az alapvető jogokat dr. Hegedűs István, az egyesület elnöke.

Az egyesület célja

Az egyesület elnöke azt is elmondta, hogy azért nem értenek egyet a könnyű válás intézményével, mert azzal csak szőnyeg alá söprik a problémákat, és felelőtlen magatartásra ösztönzik a feleket, aminek áldozatai főképp a gyermekek.

- Szerencsére Magyarországon még nem létezik a könnyű válás intézménye, és a békéltető eljárást is jó ötletnek tartjuk. Svédországban speciálisabb és hosszabb a békéltető folyamat, amit úgynevezett próbaválásnak hívnak. Ez annyit tesz, hogy a válni kívánó házaspárnak két-három hónapra külön kell költöznie, hogy kipróbálják, milyen az élet egymás nélkül, és közben újból megtapasztalhatják az egyedüllét hátrányait. 

A svédeknél többnyire működőképes a próbaválás intézménye, hiszen többen meggondolják magukat. Hegedűs István azt is kiemelte, hogy az egyesület elsősorban családcentrikus. A bajba jutott apákon szeretnének segíteni, valamint válás és gyermekelhelyezés esetén több jogot kivívni az apáknak, akár hozzájuk, akár az anyához kerül a gyermek.

• válás
• szülő
• belföld
• Terasz