Mindkét gyermeke meghalt, özvegyként kolostorba menekült - Nem volt könnyű Gizella királyné élete

István király felesége, Gizella királyné személyisége sokáig megosztó volt, a krónikák és a hiedelmek ugyanis nem igazán fedték egymást. Az elbeszélések egy részében a politikát távolról sem kedvelő, keménykezű feleségként írják le. Negatív megítélése a modern történelemtudománynak is köszönhetően pozitívan változott. 

Nem volt könnyű Gizella királyné élete 

Gizella bajor hercegnő II. Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leányaként született 980 körül, Passauban. Gyermekkorától kezdve fontos volt számára a hit, ezért nagyon korán kolostorba akart vonulni, ám 995-ben Géza fejedelem megkérte kezét fia, István számára. A frigybe a lány Szent Adalbert püspök biztatására egyezett bele. 

A bajor hercegnő nagynénje, Gerberga apátnő azonban ellenezte a házasságot, mondván, hogy nem szeretné, ha kishúgát politikai okok miatt veszélynek tennék ki. Úgy vélte, a mélyen hívő Gizella nem lesz biztonságban a „barbár” István mellett. Végül Henrik meghívta Istvánt Bajorországba, aki előkelő és udvarias viselkedésével már a találkozó elején levette a lábáról a házsártos nagynénit. Gerberga utolsó próbaként sokáig halogatta az ifjú szerelmesek találkozóját, végül úgy rendezte, hogy a trónörökös a kolostorkertben lássa meg először leendő hitvesét, aki éppen térden állva imádkozott egy szobor előtt. István ekkor félretette fegyverét, meghajolt, és megvárta, míg a lány befejezi az imádságot, amivel Gerberga utolsó ellenállását is megtörte. 

István és Gizella esküvőjét 996-ban tartották bajor területen, a friss menyecske ezután követte urát Magyarországra. Gyermekeik közül csak Imre herceg érte meg a felnőttkort. A királyi pár a korabeli források szerint kölcsönösen szerette és tisztelte egymást. Gizella Veszprémben élt, ahol székesegyházat és apácazárdát alapított, de sokszor elkísérte férjét politikai útjaira is.

A koronázási palást is az ő keze munkája

A király törvénye szerint az országos ügyek mellett a magyar királyné kötelességei közé tartozott a liturgikus textíliák elkészítése, amely körülbelül kétezer miseruhát jelentett. Úgy tartják, Gizellától származik az a székesfehérvári Szűz Mária-templomnak adományozott, aranyfonallal hímzett selyemszövet miseruha is, amelyből a 12. században elkészült a koronázási palást. A szöveten István király, Imre herceg és Gizella királyné is szerepel. Ez az egyetlen, hímzés formájában fennmaradt, hitelesnek tartott ábrázolás a királyi családról.

István király halála után a királyné összetűzésbe keveredett az új királlyal, Gizella úgy vélte, Orseolo Péter nem alkalmas az ország vezetésére. Péter ezért megfosztotta az özvegy királynét hatalmától, elvette a vagyonát, és házi őrizetben tartotta, amiből sikerült megszöknie. A szökést követően Gizella visszatért Bajorországba, és szerzetesként, majd apátnőként élt a passaui bencés nővérek kolostorában. Körülbelül 1059-ben halt meg, a zárda templomában helyezték örök nyugalomra. Csontereklyéit a veszprémi Szent Mihály-bazilikában és a budapesti Szent István-bazilikában is őrzik. Nevét a 12. századtól nagy tisztelet övezi. 

Olvass tovább! A legenda szerint ő találta fel a tokaji aszút - Lorántffy Zsuzsanna csodálatos anya és példás feleség volt

Tizennégy éves korától irányított uradalmat, tizenhat évesen férjhez ment, és öt gyermeket szült I. Rákóczi Györgynek. Lorántffy Zsuzsanna csodálatos anya, példás feleség és kiemelkedően intelligens nő volt. Jótét személyiségéről iskolák, könyvtárak és templomok egyaránt tanúskodnak. 

(A képek forrása: MTI Fotóbank)

• történelem
• magyar
• gizella királyné
• istván király
• Terasz