Te megennéd a génmódosított kukoricát? Sokan attól félnek, muszáj lesz

Gyakran felmerült már a tervezett, az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kötendő kereskedelmi megállapodással kapcsolatban, hogy az beengedné a genetikailag módosított terményeket az EU országaiba.

De tényleg sor kerülhet erre, és valóban van okunk tartani a GMO-tól? Erre kerestük a választ.

A tagállamok dönthetnének

Magyarországon 1998 óta tilos génmódosított terményeket forgalomba hozni, 2007 óta pedig termeszteni sem szabad ilyeneket. Az Európai Unió tagállamainak környezetvédelmi miniszterei az idén nyáron állapodtak meg arról a jogszabálytervezetről, amely jogi alapot biztosítana a tagországok számára, hogy saját területükön megtiltsák a génmódosított organizmusok - GMO - termesztését.

A jelenlegi szabályozás szerint ha egy GMO-ra Brüsszel kiadja az engedélyt, akkor az az EU egészére érvényes. Azok a tagállamok, amelyek nem kérnek a génmódosított terményekből és élelmiszerekből, csak az úgynevezett védzáradék alkalmazásával, szigorú feltételek mellett tilthatják ki a piacukról az adott termékeket.

Ez a védzáradék csak ideiglenes felmentés ad az adott országnak, de a tilalmat nehéz feloldani, mert a tagállamok legalább kétharmadának szavazata kell hozzá.

A bizottság engedne az Egyesült Államoknak, de a tagállamokat nem győzték meg

Korábban öt tagállam - Ausztria, Franciaország, Németország, Görögország és Luxemburg - is fenntartotta a GMO-termékek forgalmazásának tilalmát, mert a Környezetvédelmi Tanács leszavazta a bizottságnak a tilalom eltörlésére vonatkozó javaslatát.

Akkor nyolc különféle, közösségi szinten engedélyezett GMO-repce és -kukorica esetében szerették volna elérni, hogy ezek az országok is vessenek véget a tilalomnak. Brüsszel ezt részben a közösségi jog tagállami érvényesítése, részben pedig a Kereskedelmi Világszervezetben az USA és más nagy GMO-termelők részéről rá nehezedő nyomás miatt szerette volna elérni. A javaslat védelmezői szerint semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a nyolc termék esetleg veszélyes lenne az egészségre.

A GMO-ellenesek viszont nagy sikerként ünnepelték a tanácsi szavazás eredményét, a Föld Barátai nevű környezetvédelmi szervezet például az európai fogyasztók győzelmének nevezte azt, mivel szerinte az európaiak többsége elveti a GMO-termékeket.

Magyarország dönthetne

Az unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás elvileg lehetővé tenné, hogy génmódosított élelmiszerek és termények érkezzenek az EU-ba, de gyakorlatilag nem: az USA ugyanis a megállapodásban vállalta, hogy betartja az uniós előírásokat - erre vonatkozóan is.

Szenvedélyeink fogságában - Az addikció és a kontrollvesztés pszichológiája

A Femina Klub júniusi vendége Dr. Zacher Gábor toxikológus lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között a kultúránkban hangsúlyosan jelen lévő függőségek kérdéseiről beszélget.

Zacher Gábor szerint, ha saját magunk elé tükröt tartunk, akkor 4-5 függőséget mindenki fel tudna sorolni. Igaz ez?

Pontos részletek az estről itt olvashatók: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2023. június 5. 18 óra

Helyszín: József Attila Színház

_Promóció

Ám ha egy tagállam mégis úgy dönt, hogy beengedi a GMO-terményeket, megteheti - de azt is, hogy nem, a fent említett törvény miatt. Magyarországon teljes tilalom van érvényben a génmódosított élelmiszerekre és terményekre, és ezt továbbra is tarthatjuk, nem lesz kötelező ugyanis át- vagy megvenni semmit, amit nem szeretnénk.

Szakértők szerint hazánknak azért is fontos a GMO-mentesség megőrzése, mert jelentős vetőmag exportőrök vagyunk, és kereskedelmi partnereink éppen a természetes vetőmagok miatt választják a magyar beszállítókat.

• külföld
• növények
• európai unió
• mezőgazdaság
• európai parlament
• európai bizottság
• génmódosítás
• Terasz