Furcsa halálesetek a magyar történelemben

Az iskolai történelemórákra sokan nem túl jó szívvel emlékeznek vissza, holott az egyes korszakok eseményei, intrikái és cselszövései bármelyik, ma népszerű krimivel felérnek. Így van ez a magyar történelemmel is: a következő halálesetek például nem voltak mindennapiak.

Nem léphetett az ígéret földjére: Álmos halála

A 9. század végén a zempléni területek birtoklásáért jelentős harcok folytak, és valószínűleg ekkor temették el a földvárban azt a magas rangú harcost, akinek a sírjában megtalálták az összes ékszerét, a fegyverét és lovának csontjait is.

A sírjában talált tárgyakból következtetve egy olyan vezér lehetett, aki akkor esett el, amikor a magyarok behatoltak a Tisza vidékére a honfoglalás során - ugyanis a sírban többségükben olyan tárgyak voltak, melyek még az őshazából származtak. Igen gazdag ember lehetett, hiszen a ruháját és a lószerszámot háromszáz aranyozott ezüstveret díszítette, de szablya, ezüstcsésze, arany fülbevalók, gombok, kar- és lábperecek, nyakékek, nyilak és kengyelek is voltak a sírjában.

Ennek alapján egyes régészek felvetették azt a lehetőséget, hogy ez lehetett Árpád apjának, Álmosnak a sírja. Anonymus szerint Álmost Erdélyországban ölték meg, pusztán azért, mert nem mehetett be Pannóniába. A kazároknál valóban szokásban volt ez a fajta rituális királygyilkosság - a Biblia szerint Mózes sem léphetett az Ígéret Földjére, ezt a típusú motívumot vehették át a magyarok is.

Egy igazi magyar vértanú: Szent Gellért halála

Gellért előkelő velencei családból származott, és a szülei még gyermekkorában ajánlották szerzetesnek. A legendája szerint éppen szentföldi zarándoklatra készült, amikor a pannonhalmi apát hívására megváltoztatta az úti célját, és 1018 körül Magyarországra érkezett.

István király örömmel fogadta a művelt bencést, aki Imre herceg nevelője lett. Az István halála utáni években szembeszállt a pogány restaurációnak teret engedő Aba Sámuellel és a német birodalmi elkötelezettségű Péter királlyal is, sőt, az ő vezetésével határozták el Vazul fiainak a hazahívását is.

1046 szeptemberében püspöktársaival a hazaérkező hercegek köszöntésére igyekezett, amikor a minden papban ellenséget látó, Vata által felbujtott pogány tömeg kővel megdobálta. Elfogták, és kétkerekű kordén lelökték a meredek hegyoldalon, az akkor Kelen-hegynek hívott Gellért-hegyről. A holttestét ekkor a hegy lábánál temették el.

Egy féltékeny férj ölhette meg: IV. László halála

Királynak lenni bizony veszélyes foglalkozásnak számított a középkorban, bár az Árpádok Magyarországán - például Angliával szemben - általában nem volt szokásban az uralkodót megölni. Nyilván komoly okoknak kellett tehát lenniük IV. László király meggyilkolásának a hátterében, de a körülmények jegyzőkönyvszerűen részletes felderítését megnehezíti, hogy a gyilkosságra túlságosan is sok, egyaránt hihető magyarázat létezik.

A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?

Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.

További részletek: feminaklub.hu/

Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. november 27. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

_Promóció

Mindössze az alaptényekben lehetünk biztosak, vagyis, hogy a gyilkosságra a Bihar megyei Körösszeg - ahogy ma románul hívják: Cheresig - vára alatt került sor 1290. július 10-én, illetve, hogy László gyilkosai kunok voltak: bizonyos Árbóc, Törtel és Kemence. Ennyi a cáfolhatatlan tény. A gyilkosok személye miatt először is magától értetődően a kunokra terelődött a gyanú. Az 1282-ben fellázadt kunokat IV. László a Hód-tónál, vagyis a mai Hódmezővásárhely közelében véres csatában leverte.

Egy részük a csata után elmenekült az országból, a többiekben azonban nyilván élt a bosszúvágy amiatt, hogy ellenük fordult a király - aki ráadásul az édesanyja révén félig kun származású volt. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy László nyolc évvel későbbi megölése voltaképpen kései bosszú volt a hód-tavi vereségért. Felmerült azonban az is, hogy egyszerű szerelemféltés volt a háttérben. Lászlóról mindenki tudta, hogy szívesen tölti az éjszakákat kun lányokkal, és egy német krónikás szerint egy féltékeny kun férj ölte meg, amikor rajtakapta a feleségével.

Képek: hu.wikipedia.org Szent Gellért és IV. László magyar király szócikke; www.orszagalbum.hu, Hegyeklánya.

Szerinted a magyar történelem mely eseménye érdemelné meg, hogy filmet forgassanak belőle?

• halál
• történelem
• gyilkosság
• Terasz