Furcsa halálesetek a magyar történelemben

Szerelemféltésből ölték meg a királyt?

A magyar történelem egyes fejezetei krimibe illenek.

Az iskolai történelemórákra sokan nem túl jó szívvel emlékeznek vissza, holott az egyes korszakok eseményei, intrikái és cselszövései bármelyik, ma népszerű krimivel felérnek. Így van ez a magyar történelemmel is: a következő halálesetek például nem voltak mindennapiak.

Nem léphetett az ígéret földjére: Álmos halála

A 9. század végén a zempléni területek birtoklásáért jelentős harcok folytak, és valószínűleg ekkor temették el a földvárban azt a magas rangú harcost, akinek a sírjában megtalálták az összes ékszerét, a fegyverét és lovának csontjait is.

A sírjában talált tárgyakból következtetve egy olyan vezér lehetett, aki akkor esett el, amikor a magyarok behatoltak a Tisza vidékére a honfoglalás során - ugyanis a sírban többségükben olyan tárgyak voltak, melyek még az őshazából származtak. Igen gazdag ember lehetett, hiszen a ruháját és a lószerszámot háromszáz aranyozott ezüstveret díszítette, de szablya, ezüstcsésze, arany fülbevalók, gombok, kar- és lábperecek, nyakékek, nyilak és kengyelek is voltak a sírjában.

Ennek alapján egyes régészek felvetették azt a lehetőséget, hogy ez lehetett Árpád apjának, Álmosnak a sírja. Anonymus szerint Álmost Erdélyországban ölték meg, pusztán azért, mert nem mehetett be Pannóniába. A kazároknál valóban szokásban volt ez a fajta rituális királygyilkosság - a Biblia szerint Mózes sem léphetett az Ígéret Földjére, ezt a típusú motívumot vehették át a magyarok is.

Minden idők legördögibb férfiúi

Nézegess képeket!

Elolvasom

Egy igazi magyar vértanú: Szent Gellért halála

Gellért előkelő velencei családból származott, és a szülei még gyermekkorában ajánlották szerzetesnek. A legendája szerint éppen szentföldi zarándoklatra készült, amikor a pannonhalmi apát hívására megváltoztatta az úti célját, és 1018 körül Magyarországra érkezett.

István király örömmel fogadta a művelt bencést, aki Imre herceg nevelője lett. Az István halála utáni években szembeszállt a pogány restaurációnak teret engedő Aba Sámuellel és a német birodalmi elkötelezettségű Péter királlyal is, sőt, az ő vezetésével határozták el Vazul fiainak a hazahívását is.

1046 szeptemberében püspöktársaival a hazaérkező hercegek köszöntésére igyekezett, amikor a minden papban ellenséget látó, Vata által felbujtott pogány tömeg kővel megdobálta. Elfogták, és kétkerekű kordén lelökték a meredek hegyoldalon, az akkor Kelen-hegynek hívott Gellért-hegyről. A holttestét ekkor a hegy lábánál temették el.

Egy féltékeny férj ölhette meg: IV. László halála

Királynak lenni bizony veszélyes foglalkozásnak számított a középkorban, bár az Árpádok Magyarországán - például Angliával szemben - általában nem volt szokásban az uralkodót megölni. Nyilván komoly okoknak kellett tehát lenniük IV. László király meggyilkolásának a hátterében, de a körülmények jegyzőkönyvszerűen részletes felderítését megnehezíti, hogy a gyilkosságra túlságosan is sok, egyaránt hihető magyarázat létezik.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Mindössze az alaptényekben lehetünk biztosak, vagyis, hogy a gyilkosságra a Bihar megyei Körösszeg - ahogy ma románul hívják: Cheresig - vára alatt került sor 1290. július 10-én, illetve, hogy László gyilkosai kunok voltak: bizonyos Árbóc, Törtel és Kemence. Ennyi a cáfolhatatlan tény. A gyilkosok személye miatt először is magától értetődően a kunokra terelődött a gyanú. Az 1282-ben fellázadt kunokat IV. László a Hód-tónál, vagyis a mai Hódmezővásárhely közelében véres csatában leverte.

Egy részük a csata után elmenekült az országból, a többiekben azonban nyilván élt a bosszúvágy amiatt, hogy ellenük fordult a király - aki ráadásul az édesanyja révén félig kun származású volt. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy László nyolc évvel későbbi megölése voltaképpen kései bosszú volt a hód-tavi vereségért. Felmerült azonban az is, hogy egyszerű szerelemféltés volt a háttérben. Lászlóról mindenki tudta, hogy szívesen tölti az éjszakákat kun lányokkal, és egy német krónikás szerint egy féltékeny kun férj ölte meg, amikor rajtakapta a feleségével.

Képek: hu.wikipedia.org Szent Gellért és IV. László magyar király szócikke; www.orszagalbum.hu, Hegyeklánya.

Szerinted a magyar történelem mely eseménye érdemelné meg, hogy filmet forgassanak belőle?

Cikkünk Nagy György Magyarország apróbetűs története című könyve alapján készült.

A kötetben olvasható háromszáz kis történet a Magyarország története című tévésorozat epizódjainak szűkített, egyben kibővített változata. De a kötet többet is tartalmaz, mint amit a televízióban láthattak, hallhattak az olvasók. Ezek a kis színes történetek sok esetben valamilyen legendáriumon alapulnak, semmiféle történelmi szerepük nem volt, mégis évtizedeken, sőt, évszázadokon keresztül, szájhagyomány révén megőrződtek az utókor számára. Érdemes lapozgatni a könyvet mindazoknak, akik szeretik a történelmet, és szeretik annak apróbetűs oldalait is.

Kiadja a Kossuth Kiadó.
A könyv ára 2988 forint.
A könyvet itt rendelheted meg.

Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport
Ezt is szeretjük