Ugyanazt építették, ugyanazt rajzolták: mi magyarázza az elképesztő egyezést?

Egyiptom, Mexikó, Kína - három hely a világban a sok közül, ahol piramisok vannak. Mielőtt azonban átsiklanánk afelett, hogy piramisok a világon több helyütt is fellelhetők, érdemes egy pillanatra megállni: hogy lehet az, hogy a világnak egymástól ennyire távol eső pontjain ilyen hasonló építményeket emeltek az ősidőkben, amikor még nem terjedhetett kontinensek között információ, és az emberek nem is vándoroltak kontinensről kontinensre?

A piramisok csak egyetlen érdekes egybeesést jelentenek a furcsa egyezések sorában, számtalan másik mellett. Hogyan létezhet az, hogy elképzelhetetlen távolságokban élő emberek ennyire hasonlóan építkeztek, alkottak, rajzoltak és temetkeztek?

A piramisok rejtélye

Nem csoda, hogy feltűnt a világszerte munkálkodó archeológusok számára, hogy a világnak szinte minden táján találni piramisokat. Az azonban, hogy miért építettek éppen piramis alakot, és hogyan létezhet ilyen szembetűnő egyezés távoli kultúrák építészetében, jóval kevésbé evidens.

Természetesen nem minden piramis teljesen egyforma. Vannak lépcsőzetesek, de sík oldalúak is, jellegük mégis igen hasonló. Azt, miért épp a gúla volt az ősi civilizációk által választott forma, sokan próbálták és próbálják megmagyarázni.

Funkciójuk a mai napig nem egyértelmű, de megvizsgálva a világszerte fellelhető piramisokat, több közösnek vélt cél felmerült az archeológusokban. Mint az be is bizonyosodott, a piramisok egyfelől uralkodói temetkezési helyek voltak, de az építők isteneik tiszteletére is emelhették őket. Elrugaszkodottabb elképzelés, hogy az építmények energiagyűjtő központok lehettek, de a csillagászati vonatkozás is szóba jött a piramisok elhelyezkedésére alapozva.

A gízai piramisokról és Teotihuacan piramisairól is megállapították, hogy az Orion csillagkép földi leképezéseiként helyezkednek el egymás mellett. E csillagkép több ősi civilizáció számára is, így az említettek mellett az aztékban és a kínaiban is fontos szerepet játszott, ahol ugyancsak épültek piramisok.

De vajon, hogyan emelhetnek Egyiptom és Teotihuacan lelkes piramisépítői is egyazon csillagkép alapján piramisokat? Nyilvánvalóan nem egymásról másoltak, ám nemcsak a távolság tényezője merül fel, hanem egy sokkal magasabb szintű tudás lehetősége is, amit a ma embere már-már irreálisnak érez ilyen ősi kultúrák esetében, nem beszélve a magas szintű és lehetetlenül pontos építészeti technológiáról.

Szintén érdekes és a világszerte megtalálható piramisok kapcsán általános rejtély, hogyan világíthatták be a piramisok belsejét, amikor a falakon egyetlen füst okozta, kormos elszíneződés sem látszik.

Szobrok, domborművek és rajzok

Nemcsak a piramisok, hanem alkotások tekintetében is több ponton fedezhető fel egyezés a világ távol eső tájain. Ha a szobrokat és domborműveket vesszük, a kiöltött nyelvű alakok és a toboz motívuma is fel-felbukkan egymástól elképesztő távolságra élt kultúráknál, de az oroszlántestű, emberfejű szfinx alakja is - utóbbi a görögöknél, egyiptomiaknál, etruszkoknál, indiaiaknál, föníciaiaknál, asszíroknál és kínaiaknál egyaránt megjelenik -, pedig gyakorlatilag semmi esély, hogy kommunikálhattak volna egymással az ősidőkben. Mégis, hogyan alkothattak ugyanolyan hibrid lényeket?

Rajzok esetében a kézmotívum megszámlálhatatlan helyen előfordult. A sziklarajzok egyik leggyakoribb motívumát Argentínában, Franciaországban, Borneón és Ausztráliában is felfedezték, és a képek készítésének technikái is hasonlatosak lehettek: szájból fújva a festéket vagy ecsettel körbefestve a kezeket alkották meg ezeket a különleges, ősi barlangfestményeket.

A temetkezés hasonlóságai

A temetkezési szokások szintén számos ősi kultúrában mutatnak hasonlóságot, noha az emberek nem tanulhatták el egymástól, hogyan balzsamozzák be halottaikat, és hogyan helyezzék őket sírjukba.

Mind a balzsamozás módja, mind a keresztbe helyezett karok több kultúránál, így az inkánál és az egyiptominál is megtalálhatók. A balzsamozásra alkalmas szereket természetesen felfedezhették egymástól földrajzilag igen távol eső kultúrákban, de a halottak elhelyezését nem, ami ismét egy talánnyal állítja szembe az archeológusokat.

Mi lehet a magyarázata a távoli civilizációk hagyta nyomok szembetűnő egyezéseinek? Sajnos egyelőre nem született egyértelmű magyarázat rá, mindenesetre a jelenség tagadhatatlan. Remélhetőleg az azt szorgalmasan fejtegető archeológusok hamar előrukkolnak egy, az igen képtelennek tűnő feltételezést elsöprő következtetéssel: gazdag fantáziavilágú válaszkeresők szerint ugyanis valamiféle földönkívüli összeköttetés által áramolhattak az információk kontinenseken átívelően az ősi kultúrák között.

• ősi
• kultúra
• érdekesség
• hasonlóság
• Terasz