Kína új holdmintái fiatalabb kőzetek, mint amiket az Apollo-programban gyűjtöttek: hogyan lehetséges ez?

1969. július 21-én Neil Armstrong és Buzz Aldrin, valamint öt társuk a Holdra lépett, és nemcsak sétát tettek, de kőzeteket is gyűjtöttek, amelyeknek a tanulmányozása rengeteg izgalmas információval szolgált a Holdról és magáról a Naprendszerről is.

Holdmintaszerzők később is landoltak az égitest felszínén. Az 1976-os szovjet misszió után legközelebb 2020-ban. A kínai holdprogram felfedező holdjárója, a Chang'e 5 alaposan elgondolkodtatta az űrkutatókat, ugyanis a kőzetek, amelyeket összegyűjtött, fiatalabbnak bizonyultak, mint azok, amelyeket 1969-ben Armstrongék szedtek össze. Felmerült a kérdés, hogy hogyan lehetséges ez.

Megvizsgálták a mintákat

A Chang'e 5 mintegy 1,73 kilogrammnyi holdport és holdkőzetet hozott az Oceanus Porcellarum nevű régióból. A kutatók azért erre a területre küldték a műszert, mert itt alacsonyabb a krátersűrűség.

A Földre érkezett mintákat előbb felmérték és katalogizálták, majd megkezdődött a minták vizsgálata. Az első tanulmányt, mely szerint a minták 1,97 milliárd évesek,  ez év október elején publikálták. A második tanulmány, mely október második felében jelent meg, egy másik tanulmányozási módszer alapján szerzett eredményeket közölt, és 2,03 milliárd évesnek vélte a mintákat. Azt is világosan látták, hogy a minták jóval fiatalabbak, mint azok, amelyeket az Apollo legénysége gyűjtött.

Hogyan lehetséges ez?

Az 1,97 és 2,03 milliárd esztendős kormeghatározás arra mutatott, hogy ebben az időszakban vulkáni aktivitás lehetett az Oceanus Porcellarum területen. Ez körülbelül egymilliárd évvel azután zajlott, hogy az Apollo által meglátogatott terület geológiai értelemben véve meghalt.

- Mindez arra utal, hogy kétmilliárd évvel ezelőtt a köpeny elegendő belső, mély köpenyhővel rendelkezett ahhoz, hogy továbbra is megolvassza a köpenyanyagot, és extrudív, azaz felszínre törő bazaltot termeljen - mondta James Head, a Brown Egyetem kutatója és a tanulmányok egyik szerzője.

Eszerint tehát a Hold történetének egy igen kései szakaszában is mutatott aktivitást, ami rendkívül meglepte a kutatókat, de segítséget is jelent a számukra a további vizsgálódásban amellett, hogy újabb kérdéseket is felvet, ami előremozdítja az űrkutatást. A minták tanulmányozását különböző kutatócsoportok fogják folytatni, és remélhetőleg egy kis lépéssel ismét közelebb kerülünk öreg szomszédunk, a Hold történetének megismeréséhez.

Mi lenne, ha közelebb lenne a Hold?

Több veszélyes következménye is lenne, ha a Hold közelebb lenne a Földhöz, mint ahogy van.

• hold
• űrkutatás
• minta
• kőzet
• érdekesség
• Terasz