Izgalmas történet rejtőzik Leonardo da Vinci leghíresebb festménye mögött
A festményekben komplex szimbolikák bújnak meg, melyek különböző rejtélyes történeteket takarnak.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A festmények sokkal több titkot rejthetnek, mint azt sokan gondolnák. A művészek szándékait különböző történetek, elbeszélések őrzik. Íme, néhány sztori, ami a híres mesterművek mögött lapul.
Leonardo da Vinci festményei körül már régóta keringenek mindenféle legendák. De nem csak a híres itáliai festő alkotásai kavarták fel a balladai homály örvényét. Grant Wood, Johannes Vermeer, Frida Kahlo, René Magritte és még sok más fantasztikus festőművész burkolt festményeibe titkos történeteket.
Mona Lisát egy olasz nemesi származású hölggyel, Lisa del Giocondóval azonosítják. A festményen látható arckifejezést már rengetegszer elemezték, de egy 2006-os vizsgálat során kiderült, hogy Mona Lisa mosolya eredetileg szélesebb volt, mint amilyennek ma, a számos restauráció után tűnik.
Grant Wood 1930-as Amerikai gótika című festménye. Eredetileg apa-lányaként szerette volna ábrázolni a sokak által férj-feleségnek gondolt párost, de a valóságban semmilyen kapcsolat nem volt közöttük. Az egyikük Wood fogorvosa, a másik pedig a nővére, Non Wood Graham.
Jan Vermeer van Delft Leány gyöngy fülbevalóval című festménye szereplőjének kiléte sokáig rejtély volt. Egyesek a lányának vagy szeretőjének hitték, pedig a valóságban sohasem létezett a lány. A turbán jelzi, hogy a festmény szereplője csak egy egzotikus ruházatba öltöztetett, idealizált nő portréja.
Sir John Everett Millais 1851-52 között készült Ofélia című festményét Shakespeare Hamlet című darabja ihlette. A művész festés közben a 19 éves modelljét, Elizabeth Siddalt a londoni stúdiójában egy fürdőkádba fektette.
A Hasfelmetsző Jack hálószobája című képet Walter Sickert 1908-ban alkotta. A festő híres volt a borongós képeiről, ráadásul egyesekben gyanút keltett ez a képe, és már-már a Whitechapel mészárosának hitték.
Frida Kahlo 1939-es képe, A két Frida egy mély kapcsolatot és szellemi, érzelmi vágyakat jelenít meg. Férjétől, Diego Riverától való fájdalmas elválása ihlette a képet - később kibékültek -, bal oldalon mint menyasszony, lüktető szívvel, jobb oldalon szomorú, tradicionális mexikói ruhában.
René Magritte 1946-ban készült festménye, Az ember fia lényegében egy önarckép, amin arcát egy nagy zöld almával takarja ki. A cím utalhat Jézus Krisztusra, egyes kritikusok szerint egyfajta szürreális bemutatása Krisztus színeváltozásának.
Jacques-Louis David Marat halála című 1793-as festménye a francia forradalom egy vezérét ábrázolja, akit halálra szúrtak a kádjában. A festő a forradalom utáni Franciaországban Bonaparte Napóleonnál szolgált udvari festőként.
OLVASD EL EZT IS!
