8 értékes műalkotás, amit a nácik loptak el, és a mai napig nem kerültek elő

A nácik nemcsak a történelem legkegyetlenebb tömeggyilkosai voltak, de tolvajok is, akik megátalkodott módszerekkel lopták össze a világ legértékesebb műalkotásainak tekintélyes részét.

Zsidók magángyűjteményeit kobozták el, hogy megfosszák őket a vagyonuktól, múzeumokat, galériákat és kastélyokat fosztottak ki, hogy azután a Harmadik Birodalomba vigyék zsákmányukat.

Amerikai katonák a Meunschwanstein kastélyban fedeztek fel egy lopott festményekből álló gyűjteményt, 1945-ben.

Fotó: Hulton Deutsch / Getty Images Hungary

Ez nem minden esetben következett el. Számos mű a köztes tárolóhelyén maradt, sokuk megsemmisülhetett, sok darabot eladtak, ismeretlen helyre, ismeretlen kézbe juttattak. A nácik mintegy hatszázezer festményt bitoroltak el, megannyi neves alkotó művét, mások mellett Sandro Botticelli, Rembrandt Harmensz van Rijn, Edgar Degas és Gustav Klimt alkotásait. Legalább százezer olyan műről tudni, ami azóta sem került elő.

8 mű, aminek nyoma veszett

A következőkben nyolc olyan festményt mutatunk be, amelyeknek elrablásuk óta nyoma veszett. Csak remélni lehet, hogy egyszer még előkerülnek, ám sajnos annak a lehetősége is felmerül, hogy egyes alkotások megsemmisültek a háború viszontagságai közepette.

Edgar Degas - Öt táncoló nő. A kép a festő egyik kedvenc témáját jeleníti meg, a balerinákat. A darab a magyar Herzog Mór Lipót gyűjteményében volt 2500 más művel együtt. Halála után a mű özvegyéhez került, aki 1940-ben hunyt el. Ezután három gyermekük birtokolta. Miután 1944-ben a nácik a kezükben levő alkotások bejelentésére kötelezték a zsidókat, a család a műveket a gyáraikban rejtette el. A nácik rájuk találtak, és elbitorolták azokat, beleértve a Degas-képet is. A családot a munkatáborok borzalmai is utolérték.

Vincent Van Gogh - A festő a Tarascon felé vivő úton. Az 1888-as, önmagát különös árnyéka kíséretében ábrázoló portréja ugyancsak náci kézbe került. Magdeburgba vitték, ahol, jó esély van rá, hogy bombatámadásban megsemmisülhetett. A képről mindenesetre azóta sem tudni semmit.

Raffaello - Egy fiatal férfi portréja. Erről a képről úgy tartják, hogy a festő önarcképe. 1514-ben fejezte be. A 18. században Olaszországból Krakkóba, a Czartoryski Múzeumba került. Bár elrejtették, a Gestapo hamar felfedezte a helyet, és az intézmény teljes tárlatával együtt elvitték. Hans Frank, a lengyelországi megszállt német területek főkormányzójának irodájába került, mielőtt a Führermuseumban kiállították volna. 1945-ben Frank valószínűleg magával vitte szovjet földre. Holléte máig ismeretlen.

Jean Metzinger - En Canot. A nácik nem minden művet értékeltek. Bizonyos darabokat, tipikusan a modern művészeti alkotásokat degenerált munkáknak nevezték, és túladtak rajtuk. Így járt az En Canot is, melyről azóta sem tudni, hová lett.

Rembrandt - Angyal Titus vonásaival. A képen látható angyal a festő egyetlen életben maradt gyermekének, Titusnak az arcvonásait viseli. A nácik egy francia kastélyból lopták el 1943-ban. Egy párizsi raktárba vitték, hogy azután továbbítsák a Führermuseumba. Ez soha nem történt meg. A mű vagy megsemmisült, vagy egy titkos gyűjteménybe került. Senki sem tudja, hová lett.

Gustav Klimt - Trude Steiner portréja. Klimt korai, 1898-as munkája szellemszerű nőalakot ábrázol, Jenny Steiner műgyűjtő lányát. Ez a kép szintén náci kézbe került, majd 1941-ben egy titokzatos vásárló vette meg. Nem ismeretes, hogy ma hol található a kép.

Albrecht Dürer - A fekvő oroszlán. Az 1818-ban felfedezett kép a második világháborúig a Varsói Egyetemi Könyvtár gyűjteményébe tartozott, ám akkor az intézmény a művek 60%-át elvesztette. Több mint tízezer munka került a Harmadik birodalom kezébe. Ez a kép a háborús veszteségek szimbóluma lett.

Sandro Botticelli - Portré egy férfiról. Ez a kora reneszánsz festmény az egyik legnagyobb becsben tartott mű volt a nápolyi Filangieri Múzeumban, mígnem a nácik rátették a kezüket. A mű holléte azóta is talány.

• náci
• művészet
• lopás
• festmény
• kép
• Terasz