Festéklocsolás pumpával - Isten nevében

Hogyan született a világ? Mi van az égbolton túl? Ki alkotta meg a Napot és a csillagokat? Csak néhány azon kérdések közül, melyek a kezdetektől foglalkoztatták az embereket. A tudomány ma már számtalan hasonló kérdésre tudja a választ, a legtöbbre azonban nincs felelete.

A vallás azonban nemcsak kérdésekre válaszol, de a hívők egész életmódját és gondolkodásmódját is meghatározza.

Van, amelyik szigorú szabályok követését írja elő, míg más vallások engedékenyebbek. Egy azonban az összesben közös: különös szokásokat mindegyik ismer.

Raszta haj és a kagyló mellőzése - vallási indokokból

A rasztafári vallás viszonylag új keletű, és elsősorban Jamaicában népszerű. Az első rasztafárik jamaicaiak voltak. Marcus Garvey, egy politikus hatására jutottak arra a meggyőződésre, hogy a kelet-afrikai Etiópia 1930-ban megkoronázott császára, Hailé Szelasszié az élő Isten, és Etiópia az ígéret földje. Ez a hit azon az elképzelésen alapul, hogy a feketék Isten választott népétől származnak. A raszták szerint, amikor időszámításunk szerint 70-ben a rómaiak elűzték a zsidókat az ígéret földjéről, egyesek közülük Etiópiába mentek. Így lettek az etiópok Isten választott népe - akik később rabszolgaként kerültek Afrikából Jamaicába.

A rasztafárik különös szokásokhoz tartják magukat: nem vágják a hajukat, hanem fésületlen tincsekben hordják. A férfiak sapkája gyakran raszta színekben pompázik: a vörös a rabszolgaősök vérét, az arany Etiópia gazdagságát, a zöld pedig a természetet jelképezi.

Kizárólag tiszta ételt fogyasztanak: ez azt jelenti, hogy a zsidókhoz hasonlóan nem esznek disznóhúst és kagylót sem. Előírásaik igen szigorúak: nem ihatnak tejet, kávét és rumot, és nem használhatnak sót sem. A dohányzást is mellőzik.

Ahol tilos a hajvágás

A szikhizmus Indiában született, jóval a többi világvallás után, körülbelül 500 éve, alapítója Nának guru volt. Őt még kilenc szikh guru, vagyis tanító követte, többek között Góbind Szingh guru, aki megalapította a Khálszát, a szikh testvériséget. Ekkor kifejtette, hogy a szikheknek ötféleképpen kell jelezniük vallási hovatartozásukat.

Mivel az ismertetőjelekre használt pandzsábi szavak mindegyike k-val kezdődik, az öt K-nak is hívják őket. A szikhizmus a testet szentnek tartja, mert a hagyomány szerint az ember élő szelleme lakik benne. A haj központi kérdés a vallásban: mivel a test fontos része, sohasem szabad levágni vagy eldobni. A szikhek ezért viselnek hosszú hajat. A férfiak a szakállukat és a bajszukat sem vágják le. A szikhek vágatlan haja annak a jele, hogy egész életüket Istennek szánták.

A hajat rendben kell tartani, legalább négynaponta meg kell mosni, és sohasem szabad befesteni. A fésült, rendes haj a szikhek szerint a fegyelem és a tisztaság jele.

Festéklocsolás műanyag palackokkal és kerékpumpákkal

A hinduizmus az Indus termékeny völgyében létrejött ősi civilizációk talajában gyökerezik. A világ egyik legrégebbi vallása mára a harmadik legnagyobb vallás lett: világszerte 900 millió híve van. A hinduizmus szokásvilága igen gazdag, melynek fontos részét képezik az ünnepek: a három legnagyobb hindu ünnep a Hóli, a Durgá púdzsá és a Díváit. Ezeken kívül több száz helyi és regionális ünnepet tartanak India különböző részein, sokszor eltérő módon.

A három nagy ünnep közül a Hóli a legérdekesebb. A márciusban vagy áprilisban tartott ötnapos ünnep a tél végét, a tavasz és az új év beköszöntét jelzi. Az ünnepet megelőző éjszakán a hinduk tüzeket gyújtanak, hogy a rossz szellemeket elűzzék.

A következő reggel pedig vízipisztolyok, műanyag palackok és kerékpárpumpák kerülnek elő, melyeknek segítségével élénk színűre festett vízzel locsolnak le mindenkit, akit csak érnek - kortól, nemtől és kaszttól függetlenül.

Ezt annak emlékére teszik, hogy Krisna isten fiatal korában szerette megtréfálni az embereket.

Cikkünk megírásában David Self Vallások világa című könyve segített.

• vallás
• hagyomány
• érdekességek a világból
• Terasz