Kirakati bábunak nézte a holttestet: nem sejtette, hogy brutális gyilkosság történt

1947. január 15-én Betty Bersinger sétálni indult Los Angelesben. Hároméves kislányával a Leimert park felé vette az irányt. Útközben egy üres telken kidobott próbababára figyelt fel, amelynek törzse külön hevert a lábaitól. Közelebb sétálva elborzadva állapította meg, hogy egy igazi női holttest az, amit kirakati babának nézett. Azonnal berohant a legközelebbi lakásba, és onnan értesítette a rendőrséget.

Ami ezután következett, az mindenkit sokkolt. Kiderült, hogy a holttest egy Elizabeth Short nevű 22 éves lányé volt, akit különleges kegyetlenséggel öltek meg. A testét deréknál kettévágták, kivéreztették és több helyen megcsonkították. Az egykor gyönyörű, fekete hajú és kék szemű lány száját fülig felvágták. A lapok hatalmas médiaszenzációként tálalták az ügyet, amely sokáig napirenden volt, mivel a rendőrség nem tudta megoldani.

Egy héttel később a Los Angeles Examiner magazin kapott egy hívást a feltételezett gyilkostól, aki szemrehányást tett, amiért a megjelent cikkek ferdítik a tényeket. Másnap egy csomag érkezett az áldozat személyes holmijával, de ezek a nyomok sem vezettek az elkövetőhöz.

Noha mind a sajtót, mind a lakosságot bevonták a nyomozásba, a brutális gyilkos kilétére azóta sem derült fény. Nehezítette az előrehaladást az, hogy rengeteg ember jelentkezett a gyilkos rokonaként, és mintegy 60 személy magára vállalta a bűntényt. A kört a rendőrség leszűkítette 25-re, de nem sikerült bizonyítékot találni senki ellen. A hatóságok a csonkítást összefüggésbe hozták a clevelandi torzógyilkosságokkal is, de bizonyító erejű vádat itt sem lehetett összeállítani.

A sajtó gátlástalan volt

A sajtó kezdettől fogva nem volt tekintettel az áldozatra. Mivel a gyilkos a meztelen holttestet obszcén pózba rendezte, vagyis széttett lábbal és feje fölé rakott kézzel, a lányt könnyűvérű nőnek állították be. Később, amikor a médiát bevonták a nyomozásba, az újságírók nem voltak kooperatívak. Visszatartották az információt, nyomokat tüntettek el, és egy ideig a rendőrségen is szabadon mozogtak, károkat okozva ezzel az ügy előrehaladásában.

Miért Fekete Dália?

A brutális gyilkosságot megelőző évben nagy sikerű film ment az amerikai mozikban, Kék Dália címmel. A noir krimiben szerepelt egy hasonló karakter, mint Elizabeth Short. A nyomozásban részt vevő rendőrök szerint azonban a baljós becenevet a bűnesetről cikkező újságírók használták először, akik szenzációhajhászásból tálalták ilyen névvel a tudósításaikat.

A titokzatos haláleset utóélete

A Fekete Dália-gyilkosságot a mai napig az amerikai kriminalisztika egyik legtitokzatosabb felderítetlen bűnügyének tartják. A gyilkosság a populáris kultúra képviselőit is megihlette. James Ellroy krimiíró regényt írt a nyomozásról, amelyből Brian De Palma forgatott filmet 2006-ban. A bizarr szériákat kedvelők körében népszerű American Horror Story sorozat egyik epizódjában, a Murder House-ban is feltűnt a meggyilkolt Elizabeth Short alakja.  

• rejtély
• bűncselekmény
• gyilkosság
• Terasz