Most akkor jön pénz Brüsszelből vagy nem?

A 444.hu hétfő reggel adott hírt egy informális levélről, melyet az Európai Bizottságból küldtek ki.

Eszerint egész addig felfüggesztik az uniós kifizetéseket, míg a kormány nem tisztázza az elosztási intézményrendszer átalakítása körüli kétségeket. Azóta Brüsszel cáfolta ezt.

Felesleges és aggályos átalakítások

A Brüsszelből utalt felzárkóztatási támogatások elosztásáért ez év január 1-ig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - NFÜ - felelt. Ekkortól az NFÜ pályázatok kiírásáért felelős részlegeit felosztották a minisztériumok között, így a kormány tényleges hatáskörébe utalták azt.

Ráadásul a központi irányítás a Miniszterelnökséghez került, tehát onnantól kezdve Lázár Jánosnál összpontosult. Ekkor ugyan az EU zúgolódott kissé, mivel szerintük teljesen felesleges volt az átalakítás, mégsem történtek további lépések.

Április 1-jétől aztán újabb átszervezés történt, ekkor már az addig önállóan működő úgynevezett közreműködő szervezetek is kormányirányítás alá kerültek.

Úgy tűnik, ezt a változtatást már nem hagyja annyiban a bizottság, ám erről egyelőre csak a nem hivatalos értesítés, a cikk elején említett levél tanúskodik. Hivatalossá feltehetőleg azért nem tette Brüsszel az álláspontját, mivel először a kormánnyal igyekszik megegyezni. A hvg.hu azt írja, hogy Brüsszel további tisztázó információkat vár a rendszer működésével kapcsolatban. Úgy látszik egyelőre nincs többről szó.

Az uniós pénzosztást Orbán Viktor hivatalosan azért szerette volna a Miniszterelnökség kötelékében tudni, mert félő volt, ha nem pörgetik fel a munkát, pénzek ragadhatnak Brüsszelben. Azonban ez az elviekben hatékonyabb megoldás sokkal több teret enged a személyi döntéseknek, így a korrupció kockázatát is növeli, ami amúgy sem alacsony Magyarországon.

Az mno.hu ugyanakkor arról írt, hogy átmeneti forráshiánnyal kűzd az Unió, ezért nem jön a pénz, ami elég mókásan hangzik.

Ha nincs EU-pénz, lőttek a beruházásoknak

Sok idő nincs a cselekvésre. Az előző, 2007 és 2013 közti pénzügyi ciklus pénzeit már csak jövő év végéig lehet lehívni. Ha addig nem készülnek el az ebből finanszírozandó projektek, és nem nyújtja be Budapest a számlákat, úgy milliárdos nagyságrendű összeg ragadhat be, amit komolyan megérezne a költségvetés. Márpedig az átszervezéseket pont a gyorsaság és a hatékonyság növelése érdekében kezdte meg a kormányzat, ám könnyen lehet, hogy nem javul, hanem egyenesen romlik a helyzet.

Magyarországnak beláthatatlan károkat okozna, ha tényleg elapadnának a pénzcsapok Brüsszel felől. A csatlakozásunk óta eltelt tíz esztendőben szinte felfoghatatlanul sok, több mint nettó 7 ezer milliárd forint érkezett támogatásként az uniótól. Bátran állíthatjuk, e forrás nélkül nem lenne érdemben állami beruházásból megvalósuló projekt Magyarországon.

A felzárkóztatási pénzek nélkül nem épülhetett volna meg a négyes metró, illetve mind a fővárosi, mind a vidéki - Debrecen, Miskolc, Szeged - villamoshálózat-bővítések ellehetetlenültek volna. De vannak kevésbé látványos, ám annál inkább fontos fejlesztések, amik szintén a brüsszeli támogatást élvezik. Szennyvíztisztítók, hidak, épületszigetelések, iskolafelújítások, rendelők és kórházak korszerűsítése - mind-mind a felzárkóztatási források gyermekei.

Komoly összegeket osztanak szét ezekből a forrásokból hazai vállalatoknak, így a gazdaságfejlesztés, a munkahelyteremtés, a munkavállalók továbbképzése és még egy sor fejlesztés maradna el, ha elesnénk a támogatástól.

Az hogy a közvélemény csak informális úton szerzett tudomást az ügyről, jó jel. Azt jelentheti, a Bizottság egyelőre bízva a rendezésben, egyelőre a kormánnyal egyeztet. A Miniszterelnökség addig is játszik a szavakkal. Szerintük ugyanis befagyasztásról, felfüggesztésről szó nincs, csak nem küldünk számlákat, mivel jelezték Brüsszelből, hogy nem egyenlítik ki azokat. Ezt erősíti meg, hogy Brüsszelből azt írták a bizottság által küldött levelet nem lehet a kifizetések megszakításáról szóló levélként értelmezni.

Fotó: MTI/Beliczay László

• lázár jános
• beruházás
• európai bizottság
• Terasz