Három rejtélyes arc az esztergomi bazilikánál: a kőfejeknek gyógyító erőt tulajdonítanak
Sokan gyógyító erőt tulajdonítanak az esztergomi kőfejeknek.
Az esztergomi bazilika önmagában is vonzó és látványos értéke a városnak, ám aki Esztergomba látogat, az sokszor nemcsak a bazilika miatt érkezik: a bazilikánál elterülő Erzsébet parkban három titokzatos kőfejet is találni.
A kőfejek nem csak misztikus, elmosódó vonásaik miatt érdekesek, hanem mert a hiedelem szerint gyógyító erővel bírnak.
Hogyan gyógyítanak a kőfejek?
A kőfejek gyógyító voltát nem bizonyítják tudományos kutatások, csupán egy régre visszanyúló legendáról van szó. A velük kapcsolatos elgondolások egyfelől olyan beszámolókra alapoznak, amelyeket az ide látogató emberek meséltek és mesélnek ma is, a kövek erejének tulajdonított gyógyulásuk, közérzetük javulása után. A gyógyerőt másfelől annak tulajdonítják, hogy Esztergom területén és közelében fut néhány Szent György vonal, melyeket ezoterikus tanok a Földet behálózó energiavonalaknak tartanak.
A kőfejeknek tulajdonított energia a hiedelmek szerint megszüntetheti az alvászavart, valamint enyhülést illetve gyógyulást nyújthat a mozgásszervi és belső szervi panaszokra. Sokan számolnak be arról, hogy a fejeknél tartózkodva energikusabbá válnak, feltöltődnek. Ehhez, mint mondják, nem kell mást tenni, csak, a legerősebb gyógyhatás érdekében lehetőleg a kora reggeli órákban érkezni, és egyenként pár percig mindhárom szobor fölé nyújtani a két kezet, tenyérrel felfelé. Hogy ez valóban segíthet-e, azt szkeptikusok vitathatják, de tény, hogy a gyógyulásban való hit önmagában is sokat jelenthet.
Az esztergomi gyógyító kőfejek története
A kőfejeket valaha közvetlenül a bazilikához építették, pontosabban a bazilika oldalán sorakozó szobrok fejei voltak ezek, és később kerültek le az épületről.
A bazilika egyébként a budapesti Szent István-bazilika mellett Magyarország főegyházmegyéjének főszékesegyháza, mely klasszicista és óegyiptomi stílusban épült Szent István egykori templomának helyén, és végső formáját a 19. században nyerte el.
A bazilikára készült szobrok Szent Istvánt, Szent Lászlót, a négy evangélistát, illetve angyalokat ábrázoltak. A Dunakanyar irányába tekintő alkotásokat Marco Casagrande olasz szobrászművész készítette a 19. században. Az ő nevéhez fűződik az egri székesegyház szobrainak készítése is.
Így kerültek a földre a fejek
A kilenc szobor nem sokáig díszítette a bazilikát, sajnos ugyanis nem készültek túl időtálló anyagból. Hamar porladni, mállani kezdtek, így aztán lekerültek az épületről. Nemcsak esztétikai megfontolásból született meg ez a döntés, hanem biztonsági okokból is, hiszen ha a mélybe zuhant volna egy-egy darabjuk, az komoly balesetet okozhatott volna.
A levett szobrok egy részét a bazilika kincstárában helyezték el, néhány szobor feje pedig a Prímási palota kerítéséhez, körülbelül kétméteres magasságba került. Felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy a kezdeti elhelyezkedésükhöz képest napjainkban a földön vannak?
A magyarázat az árvízvédelemben keresendő. A Duna áradása miatt töltésre volt szükség, és az odakerült föld miatt a talajszint megemelkedett. A kőfejek ezáltal közelebb kerültek a földhöz, mint ahová egykor helyezték őket.
A lekerült kőfejek valószínűsíthetően a négy evangélistáról készült szobroké lehetnek. Bárkit is ábrázolnak, sokan úgy vélik, nem túl tiszteletteljes bánásmód a földre helyezni képmásaikat. Az azonban, hogy a kőfejekben gyógyító erőt remélnek, sokat beszélnek róluk, és csodájukra járnak, talán valamicskét törleszt számukra a nekik kijáró méltóságból.
Különös fejfák a temetőben
Csónakos fejfák sorakoznak a temetőben: a legkülönlegesebb nyughelyekről szóló gyűjteményünkben érdekes képeket láthatsz.
Nem tudni, miért került 600 magyar sírra ilyen fejfa: a rejtélyes csónakos temető
Nézegess képeket!
ElolvasomKépek: indafoto.hu, kozterkep.hu, Wikimedia Commons.
OLVASD EL EZT IS!
- történelem
- magyarország