Eltitkolják a 2014-es üstököst?

Ismert tény, hogy az aszteroida- és üstökösbecsapódások a Naprendszer összes bolygóján rendszeresen előfordulnak. Mindössze néhány évvel ezelőtt a Jupitert eltalálta a Shoemaker-Levy-üstökös, aminek eredményeként a gázóriáson millió megatonnás robbanás történt. A vészjóslóbb elméletekkel előálló tudósok félelmei szerint előbb-utóbb egy hatalmas üstökös a Földbe is becsapódik majd, és nukleáris telet idéz elő a bolygón.

A történelem legnagyobb becsapódása

A bécsi egyetem nemzetközileg elismert geológusa, Alexander Tollmann professzor szerint a Noé által átvészelt árvizet valójában egy üstökös becsapódása idézte elő 12 ezer évvel ezelőtt. Az árvizet a világ számos vallása jegyzi.

Annak ellenére, hogy ezek a feljegyzések a történelmi tényeket tekintve rendkívül szegényesek, az árvízzel kapcsolatos elbeszéléseket szinte minden történelem előtti társadalom mítoszai és legendái alátámasztják. A megbízható információk az idő ilyen távoli szakaszáról érthető módon igencsak hiányosak, a nyelvészeti és antropológiai kutatások e legendákat mégis i. e. 10 ezer környékére teszik.

Mindezek tudományosan is bizonyíthatók. Rendkívül magas szintű C-14 radioaktív anyagot találtak az árvíz idején élt, fosszilizálódott fákban. A becsapódás tönkretehette az ózonréteget, ami miatt nagyobb mennyiségű C-14-es izotóp képződött.

A mítoszokra utalva, melyek hét napégésről és egyéb hatalmas katasztrófákról számolnak be, Tollmann azt állítja, hogy a becsapódás pontos ideje i. e. 9600-ra tehető. Victor Clube, az oxfordi egyetem asztrofizika-professzora egyetért Tollmann-nal, és a Noé-féle árvíz eredetéről alkotott teóriáját teljesen hihetőnek találja.

Clube szerint a civilizáció bukásának és az azt követő sötét éveknek Európában egy hatalmas üstökös becsapódása volt az oka, úgy 1500 évvel ezelőtt.

Valós fenyegetés

A tudományos társadalom szerint több nagyobb üstökösbecsapódás is lezajlott a nem is olyan távoli múltban. 1905-ben például egy üstökös robbant fel a szibériai Tunguzka felett, körülbelül 30 megatonna erővel, letarolva több mint 120 négyzetkilométernyi erdős területet, ismét bebizonyítva, hogy a világűrben haladó, hatalmas kődarabok folyamatos fenyegetést jelentenek.

Potenciálisan veszélyes aszteroidák

1998. március 11-én a Smithsoniai Asztrofizikai Obszervatórium bejelentette, hogy az 1997XF11 nevű aszteroida - melyet az arizonai egyetem alkalmazottja, Jim Scotti fedezett fel 1997 decemberében - 2028-ban rendkívül közel kerül majd a Földhöz. Úgy becsülték, hogy ez a hatalmas, körülbelül két kilométer átmérőjű szikla akár 77 ezer kilométerre is megközelítheti a Földet. Az 1997XF11-es aszteroidát azonnal felvették a Potenciálisan Veszélyes Aszteroidák listájára, mivel, ha a Föld útjának kiszámításakor használt tényezők bármelyike is megváltozna, bolygónk egyenesen a kődarab útjába kerülne.

A NASA csapata azonnal tiltakozását fejezte ki, azt állítva, semmi esélyét nem látják annak, hogy az 1997XF11 a Földnek csapódjon. A következő napon a smithsoniai csoport bejelentését visszavonta, egyetértve a NASA-val.

Eltitkolják az adatokat?

Egyesek azt állítják, hogy a NASA az olyan nagyobb aszteroidák, mint az 1997XF11 vagy az újabban felfedezett 2003QQ47 küszöbön álló becsapódását próbálja leplezni. Az egyre közelgő szerencsétlenség titokban tartásával a NASA elég időt nyer a becsapódás megelőzésére anélkül, hogy pánikot keltene. Bárhogy legyen is, a titkolózással és az emberek meggyőzésével, miszerint semmi sem fog a Földnek csapódni, legalább megelőzik a terrort és anarchiát, ami feltételezéseik szerint időközben elborítaná a világot.

2014-ben a Földnek ütközhet?

Amikor egy csillagász figyelmezteti az emberiséget egy aszteroida Földdel történő lehetséges összeütközésére, mindig csak napok kérdése, hogy ők vagy mások korrigálják a bejelentést, és kijelentsék, csak téves riasztásról volt szó. Ennek egy közismert példája a 2003-as eset, akkor azt jelentették be, hogy egy QQ47 néven ismert, egy kilométeres kődarab 2014-ben a Földnek ütközik. Mindössze pár nappal később a pánik véget ért, aminek kapcsán úgy tartják, a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy valaki bejelentéseik visszavonására kérte a tudósokat, akik a megoldáson azóta is dolgoznak a háttérben

Megnyugtató magyarázat

Az üstökösök jelentette pánik kitörése ellen, melyet az utóbbi évtizedek hasonló témájú katasztrófafilmjei csak tovább fokoztak, a tudóstársadalom legtöbbször a hibalehetőségek számával próbál védekezni. Eszerint, amikor a smithsoniaiak és a NASA csapata először feldolgozta az 1997XF11 adatait, meglehetősen kevés információt használtak fel, így a hibaküszöb magas volt. Amint a média elkezdett pánikba esni, egyéb kutatók még több adatot szolgáltattak.

24 óra múlva mindenki a nyolc év alatt begyűjtött csillagászati adatokat elemezte, hogy az aszteroida útvonalát pontosan kiszámíthassák. Ez a hibaküszöböt jelentősen csökkentette. A megnyugtató magyarázat szerint az aszteroida több százezer kilométerrel kerül majd el minket, és a 2014-es sem jelent valós veszélyt, ám nem véletlen, hogy ennek ellenére továbbra is sokan tartanak egy esetleges becsapódástól.

Cikkünk az Alexandra Kiadó Rejtélyes esetek - A legérdekesebb összeesküvés-elméletek című könyve alapján készült. Kép: en.wikipedia.org, Shane.torgerson.

• tudomány
• rejtélyes esetek
• katasztrófa
• világvége
• világűr
• érdekességek a világból
• összeesküvés-elmélet
• Terasz