Ma 80 éves forint! Ezért nem került az első papírpénzekre történelmi személyek arcképe
A pengőtől a hiperinfláció miatt kellett búcsút venni. A forint váltotta fel 1946. augusztus 1-jén.
Sóbors
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
1946. augusztus 1-jén jelent meg a forint hazánkban. Az új pénznem bevezetését a pengő II. világháborút követő hihetetlen mértékű, a világtörténelem során még soha nem látott elinflálódása indokolta.
80 éves a forint
A forint Magyarországon 1946. augusztus 1-jén került forgalomba. A pénznemet megelőző pengő ugyanis erre az évre már olyan erősen elinflálódott, hogy hazánkban nyomtatták a történelem legnagyobb névértékű papírpénzét (szinte olvasni is hihetetlen), a 100 millió B-Pengőst. A forint bevezetését megelőző hónapokban a pengő olyan gyorsan veszített az értékéből, hogy néhány hetente egyre nagyobb névértékű bankók jelentek meg. A csúcsidőszakban az árak 11-15 óránként duplázódtak meg, vagyis a pénz értéke akár naponta többször is a felére csökkent. Az elbeszélések szerint a pénzromlás akkora mértéket öltött, hogy nem volt ritka, hogy a lakosság talicskával vagy zsákokban hordta a fizetését a boltokba, hogy tudjon is rajta vásárolni is valamit.
A tarthatatlan helyzetre csak az új pénznem, a forint megjelenése jelenthetett gyógyírt. Az 1946. augusztus 1-jén forgalomba került első forintok azonban olyan gyorsan kerültek ki, hogy az első bankókon még nem szerepeltek történelmi személyek – csak a későbbiekben került a 10 forintosra Petőfi Sándor, a 20 forintosra Dózsa György, a 100 forintosra Kossuth Lajos, az 500 forintosra Ady Endre arcképe.
A jelenlegi 500 forintoson pedig már II. Rákóczi Ferenc, a 1000 forintoson Mátyás király, a 2000-es címleten Bethlen Gábor, az 5000-esen Széchenyi István, a 10 ezresen Szent István király, míg a 20 ezresen Deák Ferenc portréja látható.
Miért inflálódott el a pengő?
A II. világháborút követően hazánkban tapasztalható - világszinten is - példátlan mértékű hiperinfláció okai igen sokrétűek. Csak néhányat emelnénk ki ezek közül:
- Háborús pusztítás: Hazánk iparának, infrastruktúrájának jelentős része megsemmisült az 1939-1945-ig tartó II. világháborúban.
- Óriási állami kiadások: A kormánynak fedeznie kellett a háború utáni újjáépítést, miközben az adóbevételek alacsonyak voltak.
- Jóvátételi kötelezettségek: Magyarországnak jelentős háborús jóvátételt kellett fizetnie, főként a Szovjetunió felé. Ez pedig tovább terhelte az amúgy is gyenge lábakon billegő gazdaságot.
- Pénznyomtatás: Elegendő bevétel hiányában az állam egyre több pengőt bocsájtott ki. Amikor azonban a pénz mennyisége gyorsabban nő, mint az előállított áruk, szolgáltatások mennyisége, a pénz vásárlóereje csökken.
- Bizalomvesztés: A lakosság egyre kevésbé bízott a pengőben. Amint fizetést kaptak, igyekeztek árura vagy valamilyen értékálló eszközre cserélni azt - mivel tudták, hogy a fokozódó infláció miatt a következő nap már kevesebbet ér ugyanaz a pengő. Mindez tovább fokozta pénzromlást.
Melyik országba vonultak be a szovjet csapatok 1939-ben? - 9 kérdés a második világháborúról
A második világháború 1939-ben kezdődött, és örökre megváltoztatta a világot.
Elolvasom
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
Kép: wikipedia.org
OLVASD EL EZT IS!
- kiállítás
- don-kanyar
