Kísértetfalvak, ahonnan mindenki menekül

Belvízkárok, tönkrement utak, gyár- és iskolabezárások, munkahely- és infrastruktúrahiány, hanyatló mezőgazdaság, eladósodott önkormányzatok – zömében ezekkel jellemezhetőek a magyar kistelepülések. Az Orbán-kabinet az előző két ciklus privatizációs és kormányzati döntéseit teszi felelőssé a vidék jelenlegi helyzetéért, ám az agrárelemzők szerint ennél jóval összetettebb a probléma a mezőgazdasággal foglalkozó falvak esetében.

Az EU-csatlakozással járó új kihívásoknak és elvárásoknak a kistermelők csak nehezen tudtak megfelelni, így a felzárkóztatás során a többségük kényszerűen lemorzsolódott, mivel kellő tapasztalat hiányában próbáltak eleget tenni a követelményeknek. A versenyképesség pedig más tényezőkön is múlhat, hiszen azok a községek jóval szerencsésebbek, melyek közelében mezőgazdasági felvásárló és feldolgozó cég, vagy más egyéb, munkahelyteremtő vállalkozás működik. A nagyvárosoktól távol eső települések jelentős részének erre esélye sincs.

Ahol se munka, se jövőkép

Míg egykor a vidék Magyarország aranytartalékait jelentette, a falvak többsége ma már a gazdaságpolitika súlyos betegének tekinthető, mely égetően sürgős beavatkozásokat követel. A pusztító hanyatlás leginkább a Borsod, Nógrád és Szabolcs megyei kistelepüléseken söpört végig az elmúlt években, de hasonló problémák érzékelhetők Győr térségében is.

Azok a falvak, melyek a megfelelő infrastruktúra hiányában sem a turisztikai adottságaikat, sem a vegyes gazdálkodásban rejlő bevételi forrásokat és munkateremtő lehetőségeket nem tudják kiaknázni, fokozatos sorvadásnak indulnak. Bár a közelben lévő kisebb és nagyobb városok mentőövet jelenthetnek az elhelyezkedni képtelen lakosság számára, ez a segítség is a környező települések elnéptelenedéséhez vezethet, hiszen azok, akik a lakhelyüktől távolabb találnak munkát, nagyobb eséllyel települnek át a számukra kedvezőbb, pulzálóbb vérkeringésbe.

A kis létszámúvá vált, elöregedő kisközségek helyzetét tovább rontja, hogy gyakorlatilag teherként tekint rájuk az állam: a felszámolt vasútvonalak, a buszközlekedés foghíjas menetrendjei, valamint a bezárásra ítélt gyárak és intézmények szintén ellehetetlenítik a falvakban élést, a hasonló intézkedések pedig ahhoz vezetnek, hogy ezeket a lakóhelyeket fokozatos szeparációval kivonják a forgalomból, ahelyett, hogy beemelnék a vidékfejlesztésbe.

Szép remények

A Miskolctól 60 kilométerre lévő Göncruszka évek óta az elöregedés ellen küzd, kevés sikerrel. A hozzá legközelebb eső kisváros Gönc, de munkát ajánlani ott sem tudnak. A termőföldekben gazdag falu számára a mezőgazdaság jelentette a megélhetést, ám a TSZ bezárásával ez a forrásuk a privatizáció áldozata lett, ami után a fiatalság folyamatosan elvándorolt. Az egyetlen reményük az lehet, ha egy beruházó felfedezi a térség gyönyörű természeti adottságaiban rejlő turisztikai lehetőségeket.

Hasonló a helyzet a Győr-Moson-Sopron megyei Kajárpécen és Mérgesen. Az előbbinél a műanyag evőeszközöket gyártó cég biztosít nagyobb létszámban munkát a helybeliek számára – nagyjából 30 fő részére. Olyan érdeklődőről, aki letelepedni kívánna náluk, évek óta nincs tudomásuk. A Rába-parti Mérges már csak 85 lakost tart számon. A TSZ megszűnése óta gyakorlatilag munkahelyek nélkül vegetál a kis falu. A polgármester a vízi turizmusban látna fellendítő erőt, ám ahhoz elsősorban tőkére és megfelelő infrastruktúrára lenne szükség, mert fogadóhelyek hiányában tehetetlenek maradnak.

Kitörési lehetőség

A munka nélkül maradt, elnéptelenedő települések számára az összefogás jelenthet kiutat a szegénységből. Számos falu próbál áttérni az önellátásra, mert a helyben termelt élelmiszerrel pénzt spórolhatnak meg, ugyanakkor ez a megoldás munkahelyet is biztosít számukra. Követendő példával szolgálhat Medgyesbodzás, ahol az önkormányzat olyan idős emberektől kapja kölcsön megmunkálásra a földet, akik már nem tudják gondozni a tulajdonukat.

Cserébe az idősek ház körüli segítséget kapnak, mely megkönnyíti mindennapjaikat. Ugyanakkor az Orbán-kormány is a vidékfejlesztést tartja szem előtt, melynek stratégiáját nemcsak támogatási pillérekre helyezné. A munkahelyteremtés előremozdítását abban látná, ha az importáruk jelentős részét kiszorítaná a piacról a kiváló magyar élelmiszer, amit a hazai gazdák termelnek meg vidéken.

• falu
• munkanélküliség
• szegénység
• hátrányos helyzet
• Terasz